A mozgatórendszer fizikalis, funkcionális vizsgálata

A flexorok együttes vizsgálata

3-as izomerő: a páciens ül a vizsgáló asztal szélén, két kézzel támaszkodhat az asztalon. A vizsgált végtagot hajlított térddel megemeli, és véghelyzetben megtartja.

4-es, 5-ös izomerő: az előző helyzetben a vizsgáló extenziós irányú ellenállást ad a térd fölött a combra. A csípő flexorok nagyon erős izmok, nagy ellenállást elbírnak. A mozgásban résztvevő izmok ellentétes irányú hatása az ellenállással szemben történő mozgás során kioltódik (ab-addukció, ki-berotáció) és az izmok „tiszta” flexiót hoznak létre. A vizsgálat elvégezhető háton fekvő helyzetben is.

2-es izomerő: a páciens a nem vizsgált oldalán fekszik, a vizsgált alsóvégtagja nyújtva. A vizsgáló az alsóvégtag súlyát megtartja, miközben a páciens a térdét a mellkasa felé húzza.

1-es izomerő: a felületesen futó izmok rezdülése jól tapintható:

musculus rectus femoris a comb teljes hosszában a középvonalban, illetve a ligamentum patellae területén,

musculus tensor fascia latae: közvetlenül a spina iliaca anterior superior mellett lataerálisan,

musculus sartorius: legbiztosabban a spina iliaca anterior superiortól mediálisan tapintható

A gyenge musculus iliopsoas rezdülése a combhajlatban a SIAS-tól mediálisan a lig. inguinale alatt tapintható.

A csípő flexorok erejének elkülönítő vizsgálata

 

musculus iliopsoas

3-as izomerő: a páciens ül az asztal szélén. A vizsgált végtagot távolítjuk. Ebben a helyzetben a lábszár befelé fordításával a csípő ízületben kirotációt hozunk létre, majd felszólítjuk a pácienst, hogy a lábszár helyzetének fenntartásával emelje a térdét az ellenkező váll irányába.

4 – 5–ös izomerő: a mozgással szemben a térd fölött extenziós és kb. 20°-os abdukciós irányú ellenállást adunk.

2-es izomerő: a páciens a vizsgált oldalán fekszik. A vizsgálat megegyezik a flexorok együttes vizsgálatával, ettől elkülöníteni nem lehet biztosan.

1-es izomerő: az izom rezdülése nehezen ítélhető meg, mert mélyen fekszik, és közel fut a lágyékhajlatban a hasonló működésű musculus pectineushoz. A musculus psoas major izomhasa kitapintható a hasfalon keresztül. Kevéssel a köldök alatt, a rectus abdominis mellett mélyen a gerinc irányába tapintva, elérhető az izomköteg. A páciens lábai talpra húzva (a hasfal laza), felszólítjuk, hogy próbálja a térdet hashoz húzni. Az izom rezdülését ne tévesszük össze a hasfal esetleges megfeszülésével!

musculus rectus femoris: a térd nyújtásával vizsgáljuk (ld. a térdre ható izmok vizsgálatánál)

 

musculus sartorius

3-as izomerő: ülő helyzetben a páciens a térdét kifelé, fölfelé húzza, miközben a lábát végigcsúsztatja a nem vizsgált lábszáron (flexió – kirotáció – abdukció).

4-5-ös izomerő: az előző helyzetben, ad a vizsgáló extenziós, addukciós irányú ellenállást a térd fölött a combra.

2-es izomerő: a páciens háton fekszik. A vizsgáló kissé behajlított végtagot kidönti, úgy, hogy a páciens talpa a nem vizsgált lábszárhoz feküdjön (boka fölött). A páciens oldalra, felhúzza a térdét, végigcsúsztatva a talpát a másik lábszáron. Ha szükséges a vizsgáló kívülről alátámasztja a térdet, és megtartja a végtag súlyát.

1-es izomerő: legbiztosabban a spina iliaca anterior superiortól mediálisan tapintható