III. AZ ALSÓ VÉGTAGOK
3. A csípőízület
3.4. A csípőízület vizsgálata
3.4.3. A csípő ízületre ható izmok vizsgálata
3.4.3.1. A csípőízület flexorai
3.4.3.1.2. A nyújthatóság vizsgálata
A csípő flexorok rövidülésre hajlamosak, gyakran okozzák a csípőízület extenziós mozgásterjedelmének beszűkülését. Ezért nyújthatóságuk vizsgálata kiemelten fontos.
Együttes vizsgálatuk: a páciens háttal a vizsgáló asztalhoz támaszkodva áll (az asztal lapja kb. az ülőgumó magasságában legyen!), a nem vizsgált alsó végtagot hashoz húzza, két kezével átfogja és rögzíti – biztosítja a medence hátra billenését. A vizsgáló lefekteti a pácienst a hátára, úgy, hogy a vizsgált alsó végtag túllógjon az asztalon. A hátrabillent medenceállás jól láthatóvá teszi az extenziós elmaradást. Ha a páciens combja közel vízszintes, a csípő ízületi extenzió nem korlátozott. Ha a térd magasan áll, a csípő flexorok nyújthatósága csökkent lehet. A vizsgálat csak az extenzió beszűkülését mutatja, az izmok differenciálásához további vizsgálatokat kell végezni!
Az előbbi helyzetben a térdet próbáljuk a lábszár nyomásával tovább hajlítani: a rectus femoris rövidülése esetén, a térd továbbhajlítására a csípő flexió fokozódik;
ha a comb passzív extenziójára (a térd fölött adott extenziós irányú nyomás) a térdízületben extenziós irányú mozgás jön létre, szintén a rectus femoris rövidülését igazolja;
ha a térd hajlítása nem befolyásolja a csípőízület helyzetét, nem a rectus femoris felel a flexiós csípőízületi állásért. Ebben az esetben a többi csípő flexor jöhet szóba.
A musculus tensor fascia latae nyújthatóságát vizsgálhatjuk hason fekvő helyzetben. A páciens alkarra támaszkodik, ezzel stabilizálja a medencét (nem engedi előre billenni). A vizsgáló a nyújtott alsó végtagot kirotálja, kissé megemeli (vagy az asztalon csúsztatja) és addukálja. A tensor rövidülése esetén, már a kirotáció létrehozása is akadályozott lehet.
A musculus sartoriust szintén hason fekvő helyzetben vizsgáljuk. Itt a végtagot berotálva kell addukálni és extendálni (ha lehet). Fontos, hogy a térd nyújtva legyen, hajlított térddel az izom tapadása közelebb kerül az eredéshez, az izom nem nyúlik meg maximálisan.
A musculus iliopsoast szintén hason fekvő helyzetben, a térdet behajlítva, a csípő ízületet berotálva távolítjuk a test középvonalától. Megjegyzés: a csípő adduktorok egy része, akárcsak az iliopsoas, flexiós hatással van a csípő ízületre. Ezek vizsgálata az iliopsoashoz hasonlóan történik, de az abdukciós mozgásterjedelmet jelentősebben korlátozzák!