III. AZ ALSÓ VÉGTAGOK

4. A térdízület

4.1. A térdízület felépítése

4.1.2. Patellofemorális ízület

A patella facies articularisa és a femur fossa intercondylarisa által alkotott ízület. A patella, mint az emberi test legnagyobb szezámcsontja közel háromszög alakú, ízületi felszíne 4-5 mm vastagon hyalin porccal borított. Posterior felszínének középvonalában egy függőleges lefutású kiemelkedés húzódik, mely mediális és laterális részekre osztja. A femur fossa intercondylarisa konkáv árkot képez horizontális síkban, míg szagittálisan enyhén konvex alakú. Az árok laterális része meredekebben emelkedik, ez segíti a patella stabilitását a térdízületi mozgások során.

 

A patella legfontosabb funkciója, hogy mint egy távtartó, megnöveli a musculus quadriceps femoris erőkarját, és ezzel a hatékonyságát. Mivel flexió-extenzió során a mozgástengely helyzete változik a térben, az extenzor izomzat erőkarjának hossza is változik. Az erőkar a 20-60°-ban hajlított ízület esetén a leghosszabb, az extenzió utolsó 30 fokában jelentősen lecsökken. Az extenzor izom hatékonyságának hátterében az izom hosszának csökkenése mellett az erőkar hosszának csökkenése is áll.

A patellát a vastag ligamentum patellae rögzíti a tuberositas tibiaehez. További stabilizátorok a patellát körülvevő extenzor retinaculum, valamint a musculus quadriceps femoris.

Az ízület fokozódó flexiója során a musculus quadriceps femoris craniális és a ligamentum patellae caudális irányú húzása az erők eredője révén egyre inkább az ízületi árokba préseli a patellát. Ugyanakkor nyújtott térd mellett a patella relatíve szabadon mozdítható a fossa intercondylarisban (Neumann, 2010).

A patella a femur condylusok eltérő alakja miatt laterális irányba billent helyzetű. Ez a pozíció a térd hajlított helyzetében maximális. Extenziós irányú mozgás során a patella mediális irányba billen, de kisfokú laterális billenés nyújtott helyzetben is megmarad.

A térd flexiója és extenziója közben a patella csúszik az intercondylaris árokban. Nyílt láncban a patella csúszása a szalagos rögzítettség miatt a tibia mozgását követi. Flexió során disztálisan, extenziós irányú mozgáskor proximálisan csúszik. A femur elmozdulásakor az intercondylaris árok csúszik a relatíve rögzített patellához képest.

A patella illeszkedése az ízületi árokba változik a térd mozgásai során. Nagyfokú flexióban (135°) a patella laterális és mediális pereme érintkezik a femurral, 90-60 fokos flexióban a kontakt felület az ízfelszín középső részén található, egyre disztálisabban, míg közel 20°-os flexióban a femurral érintkező terület a patella alsó pólusánál található (Ramappa, 2006).

Ramappa AJ, Apreleva M, Harold FR et al (2006): The effect of medialization and anteromedialization of the tibia tubercle on patellofemoral mechanics and kinematics. Am J Sports Med 34:749-756

(161. ábra)

 

A patella elmozdulása és érintkezése a fossa patellarishoz extenziós irányú mozgás során

160. ábra
A patella elmozdulása és érintkezése a fossa patellarishoz extenziós irányú mozgás során
(Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby)

 

Q-szög

A térdízület extenziója során a musculus quadriceps femoris kraniális és laterális irányba húzza a patellát. Az izom húzó hatásának irányáról a Q-szög szolgáltat információt.

Ez a szög a SIAS-t és a patella középpontját, valamint a tuberositas tibiae-t és a patella középpontját összekötő egyenesek által bezárt szög, melynek értéke egészséges felnőtt populációban közel 15° (Fredericson, 2006).

Fredericson M, Yoon K (2006): Physical examination and patellofemoral pain syndrome. Am J Phys Med Rehabil 85:234-243

(161. ábra)

A Q-szög és a musculus quadriceps femoris fejeinek húzásiránya  A Frontális síkban  B Szagittális síkban

161. ábra
 A Q-szög és a musculus quadriceps femoris fejeinek húzásiránya
A Frontális síkban
B Szagittális síkban
(Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby)

A megnövekedett Q-szög nagyobb laterális irányú húzóerőt jelent, ami a megnöveli az ízfelszínekre jutó terhelést és a patella diszlokálódásának valószínűségét.

Maga a Q-szög megnőhet olyan anatómiai eltérések következtében, mint a szélesebb medence, genu valgum, kirotált helyzetű tibia, berotált helyzetű femur, laterálisabb elhelyezkedésű tuberositas tibiae. A patella laterális diszlokációját gátló anatómiai tényezők a fossa intercondylaris laterális részének alakja, a musculus vastus medialis ferde rostjainak tónusa, valamint az extenzor retinaculum mediális rostjai.

Általánosan elmondható, hogy mindazon komponensek, melyek a térdízület kifejezett valgus állása és fokozott axiális rotációja ellen stabilizálnak a patellofemorális ízület optimális működését segítik.