A mozgatórendszer fizikalis, funkcionális vizsgálata

A vizsgálatot az izomeredetű fájdalom igazolására használjuk. Lényege, hogy az izomban nagy feszülést váltunk ki, olyan körülmények között, ahol kizárható, vagy minimálisra csökkenthető a nem kontraktilis elemekből, vagy más izmokból származó fájdalom.

A megbízható eredményhez az izom által mozgatott ízületet a lehető legnyitottabb ízületi helyzetbe állítjuk be, azaz abba a helyzetbe, ahol a tok és a szalagok a leginkább lazák és az ízületi felszínek közötti kompresszió a legkisebb. Ezzel a helyzettel biztosítjuk, hogy sem a tok, szalagok, sem az antagonista izmok nem feszülnek meg, így a megnyújtásukból nem származhat a fájdalom. A vizsgált izom valamennyi működését figyelembe véve, azzal ellentétes irányú ellenállást adunk, kérjük a beteget, hogy tartsa meg a helyzetet. Az ellenállást fokozatosan növekvő erővel adjuk, alkalmazkodva a beteg erejéhez. A teszt akkor pozitív, ha a beteg a kontrakciót fájdalmasnak érzi, vagy a meglévő fájdalom fokozódik és a tapasztalt fájdalom keletkezésének, vagy fokozódásának helyeként a vizsgált izom területét jelöli meg.

A legjobb utasítás a beteg számára, hogy „ne engedje, hogy elmozdítsam”. Ezzel elkerülhető, hogy le akarja küzdeni az ellenállást, és mozgást akarjon produkálni.