IV. A GERINC ÉS A TÖRZS
4. A nyaki (cervicalis) gerinc
4.3. A felső nyaki szakasz ízületei
4.3.2. Articulatio atlanto-axialis
Az első két nyakcsigolya kapcsolódását három, egymással összefüggő ízület biztosítja. A dens axis anterior felszínén található ízfelszín és az atlas elülső ívének belső felszínén elhelyezkedő ízfelszín alkotják az ún. atlanto-dentalis ízületet, ez helyezkedik el középen. Kétoldalt egy-egy kis ízület található, melyeket az atlas massa lateralisáról lefelé nyúló konvex, és az axis felső, szintén konvex ízfelszínei alkotnak. (212. ábra)
212. ábra
Az articulatio atlanto-axialis részei szagittális síkban és az ízfelszínek elmozdulása flexió során
Az atlanto-axialis ízület fő mozgása a rotáció. Ekkor az atlas elforog a dens axis körül, melynek hossztengelye adja a forgó mozgás tengelyét. Ezzel egyidőben az oldalsó kisízületekben is elmozdulás jön létre. A rotáció irányával megegyező oldali massa lateralis hátrafelé, a másik előrefelé mozdul. Mivel a kisízületi felszínek mindegyike konvex, így a rotáció során a felső konvex ízfelszín mintegy lecsúszik az alsó ízfelszín görbületi ívén, a vertikális elmozdulás mértéke 2-3 mm (213. ábra). A rotáció terjedelme összességében 35-40° (Kapandji 2007).
213. ábra
Rotáció az atlanto-axialis ízületben, az atlas vertikális elmozdulása rotáció során (e)
Az atlanto-occipitalis ízület flexiós-extenziós mozgásához kapcsolódva az atlanto-axialis ízületben is létrejön flexió-extenzió (212. ábra), ám ezeknek a mozgásoknak a terjedelme a dens axis jelenléte, a ligamentum transversum atlantis feszülése miatt kismértékű. A laterálflexió terjedelme ebben az ízületben elhanyagolható.
Összegezve, a felső nyaki szakaszon a flexió tejedelme 0°-10°, az extenzió terjedelme 0°-20°, a laterálflexió terjedelme 0°-3°-5°, a rotáció terjedelme 0°-20° (Neumann, 2010).