II. A FELSŐ VÉGTAGOK - A VÁLLAK VIZSGÁLATA
1. A VÁLLAK VIZSGÁLATA
1.3. A vállöv és vállízület mozgásainak differenciált vizsgálata
1.3.2. A vállízületi mozgásterjedelem vizsgálata
1.3.2.2. A vállízületi abdukció-addukció vizsgálata
Aktív abdukció vizsgálata: a vizsgáló a vállövet felülről rögzíti, az elevációt gátolja. A páciens rotációs középhelyzetben oldalra emeli a karját (könyök nyújtva, hüvelykujj előre tekint). A mozgásterjedelem 90°-100°. Itt a tuberculum majus beleütközik az acromionba. Az aktív abdukció továbbvihető, a kar kirotációjával, amikor a tuberculum majus hátrébb fordul és az ütközés késleltethető. A mozgásterjedelem meghatározása a frontális síkban, a kar és a függőleges által bezárt szög mérésével történik.
Passzív abdukció vizsgálata: a vizsgáló a vállövet felülről rögzíti, és a kart oldalra emeli a csontos ütközés eléréséig. A véghelyzet-érzés kemény.