IV. A GERINC ÉS A TÖRZS

4. A nyaki (cervicalis) gerinc

4.4. Az alsó nyaki szakasz

A tipikus nyaki csigolya jellemzője, hogy viszonylag kis csigolyatesttel rendelkezik, processus spinosusa kettős gumóban végződik, fecskefarok alakú. Az ízületi felszínek lefutása a frontális és a horizontális közti ferde síkba esik, felülről lefelé haladva a horizontálishoz közelít. További jellegzetesség, hogy a felső csigolyaplatók két oldalán felfelé nyúló pillérszerű nyúlványokat, a processus uncinatusokat találjuk. Ezek a nyúlványok a következő csigolya alsó lemezén található, lefelé és oldalra tekintő porccal borított ízfelszínekkel illeszkedve alkotják az uncovertebralis ízületeket. Ezek az ízületek a nyaki gerinc szagittalis síkú mozgásait mintegy sínezik, ugyanakkor a laterálflexiót és a rotációt korlátozzák (214. ábra) (Kapandji 2007).

Kapandji IA: Physiology of the joints. The physiology of the joints. The upper limb. ed 6, 2007, Churchill Livingstone

Az uncovertebralis ízületek elhelyezkedése és elmozdulása laterálflexió során

214. ábra
Az uncovertebralis ízületek elhelyezkedése és elmozdulása laterálflexió során