A mozgatórendszer fizikalis, funkcionális vizsgálata

Kiinduló pozícióban a páciens háton fekszik, az alsóvégtagok egymás mellett helyezkednek el. A szagittális síkban a lábszár hossztengelye egyenes folytatása a comb hossztengelyének (a trochanter majort és a laterális epicondylust összekötő egyenes), ez a neutrális helyzet, azaz 0°.

Aktív flexiós mozgásterjedelem vizsgálata: a páciens talpra húzza a lábát, a sarkát a fenekéhez közelíti, amennyire tudja. A mozgás tengelye a két epicondylust összekötő egyenes. A goniométer forgáspontját a laterális epicondylusra helyezve a comb és a lábszár tengelye által bezárt szöget mérjük. A mozgás terjedelme 0-140° ^-150°. Ha a mozgást hason fekvő helyzetben vizsgáljuk, a térd hajlítása kisebb, 120° körüli. A különbség oka egyrészt az aktív izmok hatékonyságának változása, másrészt az antagonisták feszülése. Hajlított csípőízület mellett az ischiocruralis izmok hatékonyabbak a térd hajlításában és a rectus femoris nem feszül. Nyújtott csípőízületi helyzetből indítva a mozgást a rectur femoris egyre feszesebb, és a térd flexorok hatékonysága is kisebb.

Passzív flexió vizsgálata: a vizsgáló egyik kezével a térd alá nyúlva indítja a mozgást, és a boka fölött fogva a lábszárat, a sarkát a fenekéhez közelíti. A mozgásterjedelem 10°-20°-al meghaladja az aktív mozgást, a sarok elérheti a feneket. A véghelyzet érzés puha, az összetorlódó comb és lábszár izmok miatt, de a megfeszülő képletek (hátulsó keresztszalag, a lig. patellae illetve a musculus rectus femoris) feszülése miatt lehet rugalmas is.

Az aktív extenziós mozgásterjedelmet a hajlított helyzetből történő nyújtással vizsgáljuk, normálisan 0°-ig. A páciens ül, combja alátámasztva, lábszára függőlegesen lóg. A térdét kinyújtja. A mozgásterjedelem méréséhez a szögmérő forgáspontja a laterális epicondyluson, stabil szára a femur hossztengelyén, mobil szára a lábszár hossztengelyéhez illesztve legyen. A vizsgálat több helyzetben is elvégezhető, pl.: hason fekve, a páciens a lábujjain támaszkodik, térdeit kifeszíti; háton fekve, a lábak talpra húzva – a vizsgáló a térdet alátámasztva rögzíti a combot, innen nyújtja a térdét stb.

Passzív extenziós mozgásterjedelem vizsgálata: a talpra húzott lábat a vizsgáló kinyújtja, úgy, hogy a combot alátámasztja (kontrollálja a nyújtást), és a sarkat átfogva csúsztatva kinyújtja a térdet. Nyújtott helyzetben a combot felülről fixálva a térdet tovább feszíti. A véghelyzetérzés rugalmas, az ízületi tok hátsó része, az elülső keresztszalag, a collateralis szalagok, és a lig. popliteum obliquum megfeszülése miatt.

Másik lehetőség: a páciens ül, térde hajlítva, lábszára lelóg a vizsgálóasztalról. A vizsgáló a combot térd fölött rögzíti, másik kezével a sarkat átfogva nyújtja a térdet. Ebben a helyzetben az ischiocruralis izmok feszülése a hajlított csípő miatt fokozott, és a szalagok megfeszülése előtt megállíthatja a mozgást.