A mozgatórendszer fizikalis, funkcionális vizsgálata

Az adduktorok együttes vizsgálata:

Kiinduló helyzet: háton fekvés, a kar 90°-os abdukcióban, enyhén berotálva.

3-as izomerő: A vizsgált kart (lehet egyszerre mindkettőt) a páciens függőlegesig előre emeli (90°-os flexió). Bár a mozgásterjedelem ennél nagyobb, további mozgást hármas izomerőnél nem végeztetjük, mert a 90°-on túli horizontális abdukciót már a vállízületi extenzorok, főleg a deltoideus hátulsó rostjai végzik, a gravitációs hatást excentrikus izommunkával fékezve.

4-5-ös izomerő: ellenállást a könyök fölött alkalmazunk a karra, a horizontális extenzió irányába (laterális, dorzális). Az enyhe berotációt a mozgás folyamán a vizsgált személynek végig tartania kell, de ellenállást nem adunk rá, hogy a vállízület egyéb berotátorait ne aktivizáljuk (52. ábra).

 

2-es izomerő: A páciens ül, karja oldalra nyújtva 90°-os abdukcióban. A vizsgáló a kart alátámasztja, súlyát megtartja, és így kéri a mozgás végrehajtását.

1-es izomerő: a pectoralis major felületesen futó izom, lefutása mentén bárhol tapintható. Az izomkötegek tapadásuk előtt, a hónaljárok elülső falát alkotják, ahol az alsó és a felső kötegek keresztezik egymást. Itt, a deltoideus elülső részének rostjai alatt, jól tapinthatók.

52. ábra
A m. pectoralis major középső rostjainak izomerő vizsgálata (4-5-ös izomerő).
Jól látható a sternalis rostok megfeszülése.

Az izomerő differenciált vizsgálata:

A középső (sternalis) rész elkülönítő vizsgálata nem lehetséges, mert gyengesége esetén az alsó és felső rész együttműködve képes pótolni annak működését, illetve a másik két rész működése nem zárható ki a vizsgálat során. A rostok lefutása alapján, a középső rész vizsgálata megegyezik az együttes vizsgálattal.

Felső (clavicularis) rész vizsgálata hátonfekvő helyzetben történik. A kar a rostok lefutásának megfelelően, kb. 50°-os abdukcióban fekszik a vizsgáló asztalon, a tenyér lefelé néz (vállízület berotálva). A gravitációval szemben végzett mozgást (hármas izomerő) a kar függőleges helyzetbe történő emelésével ellenőrizzük. A mozgás során felszólítjuk a pácienst, hogy a berotált helyzetet tartsa meg! Ellenállást a mozgással szemben, a könyök fölött, diagonálisan, extenziós-abdukciós irányba adunk.

A 4-5-ös izomerő vizsgálatakor, a mozgást a függőlegesen túl is végeztethetjük - a kart az arc elé húzza!

Az alsó (abdominalis) rész vizsgálata hátonfekvésben, a kar kb. 140°-os abdukciós helyzetéből (az abdominális rostok lefutásának meghosszabbítása) indul, a tenyér előre néz. Hármas izomerő: a páciens a kart függőleges helyzetig (90°-os flexió) előre emeli, miközben tenyerét kifelé forgatja (berotáció). A mozgás iránya diagonális, az ellenkező oldali csípő felé tart.

4-5-ös izomerő: abdukciós, flexiós irányú ellenállást a könyök fölött a karra adunk. Ellenállással szemben történő vizsgálat során, a mozgás a lehetséges véghelyzetig, a törzs előtt keresztezve végigvihető.