III. AZ ALSÓ VÉGTAGOK

5. A BOKAÍZÜLET ÉS A LÁB

5.2. A láb

A láb komplex szerkezete révén alkalmas a járás, ugrás, futás során keletkező erők tompítására, ugyanakkor kellőképpen merev, hogy ellenálljon a nagymértékű deformáló erőknek. Rugalmassága, sokk elnyelő képessége, egyben relatív merevsége az alkotó ízületek, kötőszöveti elemek, és izmok összetett strukturális és funkcionális kölcsönhatásának eredménye. Jelentős funkciója, hogy szenzoros rendszere, a proprioceptorok és mechanoreceptorok révén meghatározó információkat szolgáltat a tettartás-, egyensúly- és mozgásszabályozás számára.

Anatómiailag a lábat a bokaízülettől disztálisan található csontok, ízületek és lágy részek összessége adja.  A lábon három régió különíthető el: a hátsó részt a talus, a calacaneus és a subtaláris ízület, a középső részt az os naviculare, a cuboideum és a cuneiformék, az articulatio tarsi transversa, a cuneiformék közti, valamint a cuneocuboidális ízületek alkotják. Az elülső részt a metatarsusok, a phalanxok, a tarsometatarsális, intermetatarsalis, metatarsophalangeális és interphalangeális ízületek építik fel (173. ábra).

 

A láb régiói

173. ábra
 A láb régiói
(Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby)

A lábat alkotó csontok és ízületek boltozatos szerkezetet formáznak, biztosítva a terhelés eloszlatását és a sokkelnyelést.

A mediális hosszanti boltozati ívet kialakító csontok a calcaneus, a talus, a naviculare, a cuneiformék és a 3 mediális metatarsus. Az ív legmagasabb pontja az os naviculare. Ezeken kívül passzív alkotókként részt vesznek a ható erők tompításában, elnyelésében, eloszlatásában a talpi zsírpárna, és a felületes plantáris fascia. Dinamikus stabilizáló funkciót lát el több, a mediális boltozatot áthidaló, emelő izom is, úgymint a musculus tibialis posterior, a m, peroneus longus, a musculus flexor hallucis longus, és a musculus abductor hallucis.

A laterális hosszanti boltozati ívet a calcaneus, a cuboideum és az ötödik metatarsus alkotják. Legmagasabb pontja az articulatio calcaneocuboidea-nál helyezkedik el. Aktív feszítői a musculus peroneus brevis, a musculus peroneus longus és a musculus abductor digiti minimi.

A láb hosszirányú boltozatos szerkezetének feszítőjeként működik még a musculus flexor digitorum longus. 

A harántboltozatot összességében három ív alkotja.

Az elülső ív a metatarsus fejek vonalában húzódik, a II. metatarsus a legmagasabb pontja.  A metatarsális szalagokon kívül dinamikusan a musculus adductor hallucis és a musculus peroneus longus feszíti.

A középső harántívet a cuneiformék és az os cuboideum formázzák. Legmagasabb pontja a cuneiforme intermedium, ami a második metatarsusszal együtt a láb hossztengelyét, a boltozatos szerkezet gerincét adja.

A hátsó ív a naviculare és a cuboideum magasságában húzódik. Fő stabilizátoruk a musculus peroneus longus.

 

A láb ízületei
Articulatio subtalaris

A talus és calcaneus alkotta ízületi komplexum három ízületből áll, melyek a calcaneus és talus hátsó, középső és elülső ízületi felszínei alkotnak.

A hátsó ízület (articulatio talocalcanea) önálló ízületi tokkal rendelkezik, felszíne önmagában kiteszi a subtalaris ízület porccal borított felszínének 70%-át. A talus konkáv hátsó ízfelszíne a calcaneus konvex hátsó felszínén ül. Az ízület stabilitását a kongruens ízfelszínek, továbbá terhelt helyzetben a testsúly, valamint az aktív izomműködés biztosítja. Az egymáshoz közel fekvő elülső és középső ízületek közös ízületi tokkal rendelkeznek, kisebb és majdnem sík felszínekből állnak, melyek a taluson inkább konvexek, a calcaneuson inkább konkávak.

A hátsó ízületi tokot a ligamentum talocalcaneum medialis, a ligamentum talocalcaneum posterius és a ligamentum talocalcaneum lateralis erősítik. Ezek a szalagok a tokhoz szorosan illeszkednek, gyakran attól nem is elkülöníthetők. Fontos megemlíteni, hogy a bokaízület már említett oldalszalagjai stabilizáló hatásúak az egész subtalaris ízületre, így a ligamentum calcaneofibulare a nagyfokú inversio, míg a ligamentum deltoideum a nagyfokú eversio ellen stabilizál.

A ligamentum talocalcaneum interosseum a sinus tarsiban futó szalag, ami a calcaneus árkából a talus nyakára ferdén felfelé és mediálisan futó ligamentum cervicissel együtt korlátozza a subtalaris ízület extrém mértékű elmozdulását minden irányban, de különösen a kifejezett inversio ellen stabilizál (Neumann, 2010).

Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby