A mozgatórendszer fizikalis, funkcionális vizsgálata

Az ízületi tok és szalagok fájdalma nyújtásra (aktív és passzív mozgás) jelentkezik. A mozgás során a tok és a szalagok megfeszülnek (pl. a törzs előrehajlása közben a csigolyák közötti kisízületek tokja, és a dorzálisan futó szalagok feszülnek meg) és okozhatnak fájdalmat. Jellemzően a mozgásterjedelem végéhez közel, vagy a testsúly vagy egyéb fokozott terhelés hatására jelenik meg, vagy fokozódik a fájdalom (pl. egy lábon álláskor a térdízületet stabilizáló oldalszalagok).

A tok egészének érintettsége (gyulladása) minden mozgásirányba fájdalmas lehet, aktív és passzív mozgás közben is. Ez olyan mértékű lehet, hogy a páciens semmilyen irányba nem képes az ízületben mozgást végrehajtani, vagy nem viseli el a passzív mozgatást.

Az ízületi felszínek károsodása, az ízületen belüli egyéb aktív kontrakcióra nem képes elemek (pl. szalagok, porc) érintettsége elsősorban mozgás, kompresszió, vagy megnyújtás során okozhat fájdalmat. Ezek vizsgálata általában olyan speciális tesztekkel történik, amivel a fájdalmat provokáljuk.

Az ízületi felszínek kopása, sérülése szintén fájdalmat okozhat. Jellemzően a fájdalom nyugalomban, vagy trakció hatására csökken, míg terhelésre, kompresszióra fokozódik. Főleg a teherviselő ízületeket érintő un. „ízületi kopás”, vagy artrózis az ízületi porc degenerációjával kezdődő folyamat. Kezdetben a mozgás nehezen indul, főleg hosszabb pihenő után jellemző az „indítási fájdalom”, majd az ízület bejáratódik, és jól funkcionál. A porc teljes lekopása után a terhelést a szabadon maradó csontfelszín viseli, ami rendkívül fájdalmas, gyulladást indukál és nem enyhül. A gyulladás érinti az ízületi lágyrészeket is (osteoarthritis). Ebben a stádiumban már a fájdalom mellett izomkontraktúrák, és az ízület körül kialakuló csontos „csőrök” is korlátozzák a mozgást.