III. AZ ALSÓ VÉGTAGOK
5. A BOKAÍZÜLET ÉS A LÁB
5.1. A bokaízület (articulatio talocruralis)
5.1.1. Osteokinematika
A bokaízület egy szabadsági fokkal rendelkezik, mozgásai a szagittális síkban jöhetnek létre, tengelyük a talus testén és a malleolusok csúcsain halad át. Mivel a laterális malleolus disztálisabbra nyúlik, és kissé hátrébb fekszik, mint a mediális, így ez a tengely nem teljesen transzverzális lefutású, hanem mediáltól laterál felé haladva enyhén inferior és posterior irányban lejt. A tengely kissé ferde lefutása miatt az ízületben létrejövő mozgás valójában nem tiszta plantár- és dorzálflexió, de a horizontális és frontális síkú mozgáskomponensek olyan kismértékűek, hogy a legtöbb klinikai szituációban elhanyagolhatók (Lundgren, 2008).
A mozgások létrejöhetnek a láb szabad elmozdulásaként a rögzített lábszárhoz képest, vagy a talajon rögzített láb mellett, például járás során, a lábszár elmozdulása révén.
Az ízület neutrális helyzete, amikor a láb szagittális síkú hossztengelye 90°-os szöget zár be a lábszár hossztengelyével.
Plantárflexió – (0°-40°-55°) – a mozgáshoz hozzáadódik a subtalaris ízület flexiós elmozdulása, annak mintegy 20%-át adva. A mozgás véghelyzetében a ligamentum deltoideum tibionaviculáris része, a ligamentum talofibulare anterius, a tok elülső része és a dorzálflexiót végző izmok, azaz a m. tibialis anterior, a m. peroneus tertius a m. extenzor digitorum longus és a m. extensor hallucis longus feszülnek.
Dorzálflexió (extenzió) – (0°-15°-20°) - a mozgásterjedelem végén passzívan megfeszülnek a ligamentum deltoideum tibiotalaris része, valamint a ligamentum calcaneofibulare és a ligamentum talofibulare posterius, az ízületi tok hátsó része és a plantárflexiót végző izmok, a m. triceps surae, különösen, a térdízület nyújtott helyzetében, továbbá a m. tibialis posterior, a m. peroneus longus és brevis, a m. flexor digitorum longus és a m. hallucis longus (Neumann, 2010).