I. BEVEZETÉS
2. A MOZGATÓRENDSZER FIZIKÁLIS VIZSGÁLATÁNAK ALAPELVEI ÉS MENETE
2.7. A fájdalom eredetének vizsgálata
2.7.1. Izomeredetű (kontraktilis elemek) fájdalom
Az izom fájdalma feszülés közben jelentkezik, vagy fokozódik. A páciens tehát fájdalommal reagál az izom aktív feszülésre (koncentrikus, excentrikus, vagy izometriás izommunka), és a passzív feszülésre, azaz a nyújtásra. Mit jelent ez a panaszokat vizsgálva? A páciens fájdalmat jelez az izom rövidülésével történő aktív mozgás során, pl. a m. biceps brachii könyökhajlítás közben, az alkar súlyának megemelése (koncentrikus feszülés), az izom megnyúlásával járó aktív mozgás során, pl. hajlított könyökízületi helyzetből az alkar kontrollált visszaengedése (excentrikus működés), hajlított könyökízületi helyzetben az alkar, vagy plussz súly megtartása (izometriás kontrakció), az ellenkező irányba végzett aktív, vagy passzív mozgás során – könyök nyújtása (nyújtási feszülés). Az izomműködés irányába végzett passzív mozgatás azonban fájdalommentes (passzív könyökhajlítás).
Megjegyzés
Az izom passzív feszülése kisebb, ha az antagonisták aktívan (esetleg ellenállással szemben) hozzák létre a mozgást. Ilyenkor a gerincvelői szabályozásának köszönhetően a reciprok innerváció, az aktív izom antagonistáinak tónusát csökkenti, így a feszülésből származó fájdalom csökken. Ezt használjuk ki a terápia során is fájdalmas izmok nyújtására.
A gyulladt izom nyugalomban is fáj, és minden aktív és passzív mozgatás fájdalmat válthat ki.
Az izmok fájdalma a tőlük látszólag független mozgásirányokban, vagy tőlük távolabbi testrészek mozgása közben is jelentkezhet. Az izmok stabilizáló funkciót tölthetnek be az említett körülmények között. A vállízületben pl. minden irányú emeléskor az un. rotátorköpeny izmai biztosítják a humerus fej számára a szoros kontaktust a vápával. Ezek, függetlenül attól, hogy pl. abdukciós, vagy flexiós mozgás történik a vállízületben, mindig aktívak (eltérő mértékben). Másik példa: ha háton fekve megemeljük a fejünket, a hasizmok azonnal megfeszülnek, rögzítik a mellkast, hogy a mellkasról eredő nyakizmok hatékonyan emelhessék a fejet. A hasizom feszülési fájdalma (pl. izomláz esetén) tehát megjelenik a fej megemelésekor.