IV. A GERINC ÉS A TÖRZS
1. A gerinc
1.2. Osteokinematika – a gerinc egészében vett mozgásai
A gerincet egészében tekintve - a csigolyák közti apophysealis ízületek és discus intervertebralisok révén - mozgásai a tér mindhárom fő síkjában létrejöhetnek, három szabadsági fokkal rendelkező ízületnek tekinthető.
A gerinc mozgásai szagittális síkban:
Flexió – 0°-140°-150° - a mozgás az egyes gerincszakaszok összeadódó mozgásaként jön létre. Akár az alsó végtag, akár a fej felől indított a flexió, a gerincszakaszok önálló flexiós mozgásai együtt a gerinc nagy terjedelmű hajlítását teszik lehetővé, ami sok hétköznapi vagy önellátó tevékenységünk fontos eleme. A flexiós mozgásterjedelem végén az kisízületi tokok dorzális része, a dorzálisan futó szalagok és a paravertebrális izomzat feszül meg passzívan.
Extenzió – 0°-130°-140° - az extenzió végén a kisízületi tokok elülső része, a ligamentum longitudinale anterius és a hasizmok feszülnek.
A gerinc mozgásai frontális síkban:
Laterálflexió – 0°-75°-80° - a konvex oldali kisízületi tokok, szalagok és laterálflexiót végző izomzat passzív feszülése jellemző a mozgásterjedelem végén.
A gerinc mozgásai horizontális síkban:
Rotáció – 0°-110°-120° - a kisízületi tokok, a processus spinosusok és transversusok között húzódó szalagok, és a rotáció irányával ellentétes oldalra forgató izmok passzív feszülése jelentkezik a mozgásterjedelem végén.