A mozgatórendszer fizikalis, funkcionális vizsgálata

Vállízületi instabilitási tesztek

Elülső - hátulsó instabilitási teszt: az ízületi tok és a tokszalagok funkcióját vizsgálja.

Load and shift teszt: A páciens ül, törzse egyenes, karja neutrális helyzetben. A vizsgáló egyik kezével rögzíti az acromiont, a másik kezével átfogja a humerus fejet, és elmozdítja előre/hátra amíg könnyen csúszik, majd tovább tolja (26. ábra). Hawkins és Mohtadi (1991) a humerus fej elmozdulásának megfelelően három fokozatban határozta meg az elülső instabilitást:

• normálisan: a humerus fej elmozdulása 0-25%-a a fej átmérőjének;
• fokú instabilitás: a humerus fej előre csúszása eléri a fej szélességének 50%-át, rácsúszik a labrum glenoidaléra, majd spontán visszacsúszik a helyére;
• fokú instabilitás: a humerus fej előre csúszása meghaladja a fej szélességének 50%-át, átcsúszik a labrum glenoidalén, de spontán visszacsúszik a helyére.
• fokú instabilitás: a humerus fej előre csúszása meghaladja a fej szélességének 50%-át, átcsúszik a labrum glenoidalén, és nem képes spontán visszacsúszni.

A hátrafelé csúsztatás normálisan elérheti a humerus fej szélességének felét. Ennél nagyobb mértékű csúszás instabilitást jelent.

26. ábra
Elülső instabilitás vizsgálata (Load and shift teszt):
 a vizsgáló rögzíti a lapockát s a kulcscsontot, és a humerus fejet előre-hátra csúsztatja

Elülső instabilitási teszt (anterior apprehension/cranc test) abdukció-kirotációban: a páciens háton fekszik. A vizsgáló a karját 90°-ig abdukálja, lassan kirotálja (27. ábra). A glenohumeralis szalagok mindhárom része maximálisan nyújtott helyzetbe kerül, és megakadályozza a humerus fej előre csúszását. Instabil szalagok esetén a fej előre csúszik, kiemelkedik a váll kontúrjából. A páciens fájdalomra panaszkodik, vagy látszik a félelme a ficamtól, és ellenállhat a mozgatásnak. Ha a vizsgáló dorzális irányba rányom a humerus fejre (visszanyomja a vápába/relocation test) a kar láthatóan előre mozdul (horizontális flexió), és a fájdalom, vagy a félelem megszűnik. Habituális vállficam esetén a beteg már a mozgás korábbi szakaszában megállíthatja a mozgást, attól való félelmében, hogy a ficam bekövetkezik. Ennek a vizsgálatnak további variációi léteznek, amelyek a humerus fej előre csúszását provokálják. Pl. a fent leírt véghelyzetben a vizsgáló a humerus fejet hátulról megtámasztva előre nyomja (fulcrum test).

27. ábra
A vállízület elülső instabilitásának vizsgálata (apprehension/crank test).
A 90 fokos abdukcióba lassan kirotált vállízületben az elülső glenohumeralis szalagok megfeszülnek.
A nyújtásra fájdalom, vagy/és a humerus fej előre diszlokációja következhet be.

Hátulsó instabilitási tesztek

Jerk teszt: a páciens a hátán fekszik, a vállízület 90°-os flexióban és berotált helyzetben, könyöke hajlítva. A vizsgáló a kar hossztengelyében alkalmaz dorzásis irányú nyomást, miközben a kart lassan horizontális flexióba hozza. Hátulsó instabilitás esetén, hirtelen ugrás észlelhető, ahogy a humerus fej „átugrik” a labrum glenoidale hátulsó peremén (28. ábra). A kar visszafelé mozgatása közben egy második „ugrás” jelzi a humerus fej visszatérését (Kim 2005). A teszt ülő helyzetben is elvégezhető.

28. ábra
A vállízület hátulsó instabilitásának vizsgálata (posterior jerk teszt).

Miniaci teszt: a páciens háton fekszik, válla 90°-os abdukcióban, és kirotációban, könyöke hajlítva. A vizsgáló lassan berotálja és előre emeli a kart (horizontális flexió), közben tapintja a humerus fej mozgását a vállízület dorzális oldalán. A vizsgálat további részében a kar hossztengelyében alkalmazott nyomással a fej hátrafelé csúszása fokozható. 50%-osnál nagyobb elmozdulás instabilitást jelent. A nyomás megszüntetésekor hallható és érezhető kattanás a fej visszaugrását jelzi a vápába.

Alsó instabilitási tesztek

A kar neutrális helyzetben, az izmok lazák. A vizsgáló az alkart átfogva, a kart hossztengelyében lefelé húzza. A humerus fej lefelé csúszását megakadályozó képletek stabilitásának hiányában a humerus fej túlzottan lefelé csúszik, a váll gömbölyded konturjában törés (lépcsőképződés) látszik (29. ábra). Az acromion és a humerus fej között rés jelenik meg. Ennek nagysága (1 cm; 1-2 cm; >2 cm) az instabilitás fokozatait jellemzi. A teszt elvégezhető 20°-90°-os abdukciós helyzetekben is.

 

29. ábra
A vállízület alsó instabilitásának vizsgálata:a nyugalmi helyzetből a vizsgáló a kart lefelé húzza.
Instabilitás esetén a humerus fej lefelé csúszik a vápában, az acromion és a humerus fej között rés jelenik meg (fekete nyíl).

Kombinált elülső-alsó instabilitási vizsgálat: a páciens ül, vállízülete 90°-os abdukcióban, karja a vizsgáló vállán támaszkodik. A vizsgáló lefelé és előre nyomja a humerus fejet. Instabilitás esetén az acromion alatti rés megjelenik, és a humerus fej a hónaljárokban előemelkedik.

A biceps hosszú fejének (ín) vizsgálata (Yergason teszt): a páciens ül, vállízülete neutrális helyzetben, könyöke hajlítva, az alkar pronált. A vizsgáló ellenállást ad a könyök flexióra, és a páciens a hajlított helyzet megtartása mellett ellenállással szemben szupinálja az alkart, és kirotálja a vállat. A vizsgáló tapintja a biceps hosszú fejének inát a sulcus intertubercularisban. A fájdalom a biceps tendinitisét igazolja. Ha a fájdalom mellett gyengeség is tapasztalható, az ín részleges szakadása is valószínű.

A biceps ín instabilitása: az előző vizsgálatban a vállízületi kirotáció közben az ín „kiugrik” a tuberculumok közötti csatornából (átugrik a tuberculum minuson), amit fájdalom kísérhet.

Kompressziós tesztek         

Vállízület kompresszió

A beteg az oldalán fekszik. A vizsgáló a vállra teszi a kezeit és a humerus fejet a vápába nyomja. A páciens kompresszió alatt ki-berotálja a karját. A fájdalom az ízfelszínek érintettségét igazolja (gyulladás, artrózis).

Acromioclavicularis Shear teszt

A páciens ül, karja neutrális helyzetben. A vizsgáló egyik tenyerével elölről a clavicula laterális végét, másikkal hátulról az acromiont támasztja meg, majd összekulcsolja az ujjait és egymás felé nyomja a csontokat (30. ábra). Az ízületben normálisan kisfokú csúszás, és rugalmas ellenállás érezhető. A nyomásra jelentkező fájdalom az ízület érintettségét igazolja.

 

30. ábra
Acromioclavicularis Shear teszt