A mozgatórendszer fizikalis, funkcionális vizsgálata

Álló helyzetben

A frontális síkban elölről megtekintve először az ízület tengelyállását vizsgáljuk. A térd fiziológiás valgus állása, a femur diaphysis és a tibia hossztengelye által bezárt szög átlagosan 170°-175°. A valgus állás mértéke a 180°-ra kiegészítő szög nagysága (átlagosan kb. 6°). A megtekintés során körülbelül megállapítható a tengelyállás mértéke, illetve a két oldal közötti eltérés. Nőknél általában a szélesebb medence miatt nagyobb a térd valgus állása. Ha álló, testsúllyal terhelt helyzetben a térd tengelyállása eltér az átlagostól és a fekvő helyzetben tapasztalt mértéktől, az a collateralis szalagok gyengeségére utaló tünet lehet.

Normálisan a térdek előre tekintenek. A befelé fordult térd jelezheti a femur nyak fokozott anteverzióját vagy a femur diaphysis mediális irányú megcsavarodását (mediális torzió), de a talpboltozat mediális ívének csökkenését is („bokasüllyedés” v. „lúdtalp). A kifelé forduló térd oka lehet a femur nyak retroverziója.

A lábak helyzete: normálisan a térdek és a lábak is előre tekintenek. Ha a térd és a láb is egy irányba tér el a középhelyzetből (pl. kifelé fordult) az a csípő ízület, vagy a femur anatómiai eltérésére utal. Ha a térd előre tekint, de a láb kifelé, vagy befelé fordult az a térdízület, vagy a tibia problémáját jelentheti.

A tuberositas tibiae helyzete: fiziológiásan a femur hossztengelyétől kissé laterálisan (kb. a patella laterális élével egyvonalban) látható.

A két patella normálisan azonos magasságban áll. Az eltérő patella állás jelezheti a lábszárak eltérő hosszát, az egyik oldali musculus quadriceps femoris erős feszülését, vagy a patellát stabilizáló képletek diszfunkcióját.

A térdízület duzzanata: az ízületi tok hátul és különösen elől bő, ez kedvez a nagy mennyiségű folyadékgyülem kialakulásának. Az ízületen belüli (intracapsularis) folyadékgyülem egyenletesen oszlik el a tokon belül, az ízület a legnyitottabb helyzetben 20-25°-os flexióban áll – ebben a helyzetben képes a legtöbb folyadékot tárolni, és itt egyenletesen feszül a tok minden része – a lehető legkisebb fájdalom biztosítására. Az ízületen kívüli (extracapsularis folyadékgyülem körülírt területen jelenik meg, pl. a patella előtt (prepatellaris bursitis).

A comb izomzatának megtekintése: elsősorban a quadriceps izomzat állapotáról nyújt információt. A vastus medialis alsó része gyorsan atrofizálódik, jól látható izomtömeg csökkenést okoz.

Megtekintés hátulról: a térd tengelyállása mellett a térdhajlatban a fossa poplitea teltsége, duzzanata utalhat az ízületi folyadékgyülemre, aminek speciális formája az ún. Baker ciszta, ami tulajdonképpen herniálódott és folyadékkal telt ízületi tok (nem mindig látható). A fossa popliteat laterálisan a musculus biceps femoris, mediálisan a semimembranosus és a semitendinosus határolják. Ezek feszülésére, rövidülésére az inak erős kiemelkedése utalhat. A fossa popliteát alulról a musculus gastrocnemius lateralis és medialis határolja. Az izmok jól látható, formált izomtömeget mutatnak, atrófiájuk feltűnő izomtömeg csökkenéssel jár.

Megtekintés oldalról: a térdízület állás közben nem mindig teljesen nyújtott, néhány fokos flexió normálisnak tekinthető, ha a páciens aktívan képes a teljes nyújtásra. Neutrális helyzetben a lábszár a comb hossztengelyének egyenes folytatása (180°, vagy 0°). Ha a comb és a lábszár egymással előre nyitott szöget zár be (a térd 0°-on túl nyújtható), genu recurvatumról beszélünk.      

 

A térd vizsgálata ülő helyzetben

A páciens a vizsgálóasztalon ül, a combok alátámasztva, a lábszárak lelógnak az asztalról. Elől, a középvonalban kezdve a vizsgálatot: a patella a két epicondylustól azonos távolságra, a középvonalban fekszik. A ligamnetum patellae lefutása függőleges, mivel a tuerositas tibiae pozíciója eltér az álló helyzettől. A hajlított térdízületi helyzet miatt megszűnik a tibia kirotációja, így a tuberositas tibiae „visszafordul” a középvonalba. A lig. patellae tengelye függőleges és közel merőleges a femur epicondylusait összekötő vízszintes vonalra.

Az anatómiai képletek tapintása: a középvonaltól indítva a vizsgálatot, a patella feszülését érzékenységét tapintja a vizsgáló. A szalag tapadási területe a tuberositas tibiaen fokozott terhelésre érzékennyé válhat. A tapadáshoz közel fekszik az ín alatt a bursa infrapatellaris, ami normális körülmények között nyomásra nem érzékeny. A tuberositas tibiae jól látható és tapintható csontos képlet. Megnagyobbodása, és érzékenysége főleg fiatal férfiakon fordul elő. A beteg arra panaszkodik, hogy a terület érzékeny, főleg a quadriceps izomzat feszülését kívánó helyzetekben, és térdelni nem képes (Schlatter-Osgoot betegség).

A tuberositas tibiaetől mediálisan a musculus semitendinosus, a musculus gracilis, és a musculus sartorius közös tapadását (pes anserinus) tapintjuk.

A lig. patellae alatt helyezkedik el egy zsírtest, a corpus adpiposum infrapatellare. Hajlított helyzetben a zsírtest becsúszik a femur condylusok közé, ezért nem látható, és nem tapintható, a lig. patellae melett két oldalt, az ízületi rés magasságában behúzódás látható. Térd nyújtás közben a zsírtest a lig. patellae két oldalán előemelkedik, jól tapinthatóvá válik.

A lig. patellae két oldalán jól tapintható a tibia condylusok pereme, kb. 2 ujjnyi szélesen. Ezután mediálisan a lig. collaterale mediale (tibiale), lateralisan a lig. collaterale laterale (fibulare) kötege érezhető. A szalagok feszességét, nyomásérzékenységét teszteljük.

Az oldalszalagok mögött, a mediális oldalon, a futó izmokat (musculus sartorius musculus gracilis, musculus semitendinosus), laterálisan a musculus biceps femoris inát tapintjuk (legegyszerűbb a fossa poplitea felől, hátulról).

A fossa popliteaban a lágy szövetek nyomásérzékenységét vizsgáljuk. 

Habár nem tartozik a térd ízülethez, de érdemes megvizsgálni a fibula fejet, annak helyzetét és a tibiofibularis ízület mobilitását. A fibula helyzetét és mozgását az itt tapadó és eredő képletek (musculus biceps ina, lig. collaterale fibulare, tractus iliotibialis, musculus peroneus longus), valamint a membrana interossea és a boka ízület mozgása befolyásolják. Vizsgálatakor a páciens a lábat mozgatja. Dorzálflexióban a fibula fej hátra és fölfelé mozog, plantárflexióban visszatér eredeti helyzetébe.