II. FELSŐ VÉGTAGOK - A KÉZ
5. A 2-5 ujjakra ható izmok működése
A kézre ható izmok két fő csoportba sorolhatók lefutásuk alapján. Az úgynevezett extrinsic izmok a humerusról vagy az alkarcsontokról futnak ki a kézre, míg az intrinsic izmok a kézen erednek és tapadnak, nem hidalják át a csukló ízületet.
Extrinsic izmok
Flexorok
A m. flexor digitorum profundus, a m. flexor digitorum superficialis tartoznak ebbe a csoportba. A felületes ujjhajlító izom a csukló magasságában négy ínra válva fut ki az ujjak palmáris felszínére és tapad a proximális phalanxon. Az inak tapadása a phalanxok két oldalán történik, így a superficialis ina átengedi az alatta futó profundus inát, ami kifut a disztális phalanx bázisáig.
Az inakat a phalanxokhoz a flexor gyűrűk rögzítik, biztosítva azok ízület közeli lefutását, így hatékonyságát a flexió során.
A hosszú ujjhajlítók az interosseusokkal együttműködve képesek flexióba húzni az ujjak ízületeit, míg a lumbricalisok a hosszú flexorok kontrakciója miatt passzívan megnyúlnak, ilyenkor nem vesz részt a flexió támogatásában. Az ujjhajlító izmok egyízületi, izolált működéséhez az antagonisták stabilizáló funkciója is szükséges. (93. ábra). Így ahhoz, hogy a például a m. flexor digitorum superficialis a PIP ízületet hajlítsa, a m. extensor digitorum egyidejű stabilizáló funkciója kell az MCP és a csukló ízületekben.
Továbbá, mint ahogy azt a csuklóízületi extenzoroknál már említettük, a normál fogás feltétele a csukló stabilitása, illetve a flexorok optimális hossza, ami a csuklóízület enyhe extendált helyzetében valósul meg és a csuklóízületi extenzorok működése biztosítja (Neumann, 2010).
93. ábra
A musculus flexor digitorum superficialis és profundus, valamint a musculi interossei együttműködése a II-V.ujjak hajlítása során
A Korai fázis: a hosszú ujjhajlítók működését elsősorban a musculi interossei támogatják az MCP ízületben
B Kései fázis: Befejeződik az ujjak hajlítása, a lumbricalis izomzat továbbra is inaktív, nyújtott állapotú
Extenzorok
A kézre ható hosszú extenzorok a m. extensor digitorum, a m. extensor indicis és a m. extensor digiti minimi. Ezekre az izmokra is jellemző, hogy az izomasuk az alkaron van, csak az inak futnak ki a kézre. A hosszú flexorokkal ellentétben az extenzorok nem csontos csatornában futnak a csukló területén és nincsenek számukra függesztő gyűrűk sem a phalanxokhoz történő rögzítéshez. Az extenzor inakat a csuklóízület magasságában az extensor retinaculum szorítja le és tartja az ízület közelében a csukó és az ujjak mozgásai során. Az extenzor inak számos ínközti kötőszövetes kapcsolattal rendelkeznek. Ezek a vékony kötőszövetes elemek egymáshoz kapcsolják az extenzor inakat az MCP ízületek magasságában. Az ujjak dorzális felszínén az extenzor inak egy úgynevezett extenzor apparátusba integrálódnak. Az extenzor apparátus a hosszú extenzorokon kívül az ujjak IP ízületeit extendáló, rövid, intrinsic izmok tapadásául is szolgál. Az extenzor apparátus proximális, az MCP ízületek közelében elhelyezkedő részét extenzor csuklyának nevezzük.
Az ujjak nyújtása, a kéz nyitása a fogás előkészítésének feltétele, melyhez az ujjakra ható extenzoroknak leginkább a hosszú ujjflexorok rugalmas ellenállását kell legyőzniük. A m. extensor digitorum izolált működésével az MCP ízületeket extendálja. A PIP és DIP ízületek teljes nyújtásához szükség van az ujjakra ható rövid, intrinsic izmok, az interosseusok és lumbricalisok működésére is. Ezek az izmok az MCP ízületben flexiós hatásúak, így azon túl, hogy megfeszítik a dorzális extenzor apparátust, az MCP ízületben kifejtett flexiós hatásukkal megakadályozzák, hogy az m. extensor digitorum tényleges extenzióba húzza az MCP ízületeket, így az hatékonyan képes megfeszíteni az extenzor apparátust, azon keresztül ténylegesen nyújtani az IP ízületeket (Koh és munkatársai, 2006). (94. ábra)
94. ábra
A musculus extensor digitorum valamint a musculi lumbricales és musculi interossei együttműködése a II-V.ujjak nyújtása során
A Korai fázis: a musculus extensor digitorum elsősorban az MCP ízületre hat
B Középső fázis: a musculi lumbricales és musculi interossei támogatják a musculus extensor digitorum extenziós hatását a PIP és DIP ízületekben, továbbá az MCP ízületre gyakorolt flexiós hatásukkal megakadályozzák annak további extendálódását
C Kései fázis: Befejeződik az ujjak nyújtása
Intrinsic izmok
A 2-5. ujjakra ható rövid izmok közé tartoznak a mm. introssei, a mm. lumbricales, valamint az 5. ujjra ható rövid izmok, a m. flexor digiti minimi, a m. abductor digiti minimi és a m. opponens digiti minimi.
A mm. introssei, és a mm. lumbricales, ahogy azt már fentebb leírtuk, az MCP ízületben flexorként, míg az IP ízületekben extenzorként működnek. Az interosseus izmok 4 dorzális és 3 palmaris tagból állnak, a palmárisak az MCP ízületek addukcióját, a dorzálisak az abdukciót végzik. A lumbricalis izmok funkciója még az ujjakra ható extrinsic és intrinsic izmok működésének összehangolása (Neumann, 2010).