III. AZ ALSÓ VÉGTAGOK
5. A BOKAÍZÜLET ÉS A LÁB
5.7. A lábra ható izmok vizsgálata
5.7.3. A peroneus csoport
5.7.3.1. Izomerő vizsgálat
A peroneus longus és brevis izomerő vizsgálata
Kiinduló helyzet: a páciens ül (a láb laza flexióban lóg), vagy a hátán fekszik, úgy, hogy a lába túlér az asztalon, és a láb laza flexióban van.
3-as izomerő: A plantárflexiót megtartva kell a lábat a kifelé mozgatni, és fordítani. A plantárflexiót, a többi hasonló hatású izom aktivitásának kiküszöbölése érdekében, nem forszírozzuk.
Megjegyzés:
Mivel a mozgásterjedelem kicsi, a mozgás minőségének és erejének megítélése nehézkes lehet. Ezért célszerű a vizsgálatot kisfokú inverzióból indítani. Így teljesebb képet kaphatunk a valódi izomerőről.
4-5-ös izomerő: a vizsgáló kívülről átfogja a lábat és befelé irányúló (addukciós) és szupinációs irányú ellenállást ad a mozgásra.
2-es izomerő: az izomerő kettesnek tekinthető, ha a páciens a hármas izomerőnek megfelelő vizsgálatban, ellenállás nélkül képes aktív elmozdulást produkálni, de nem teljes mozgásterjedelemben, illetve a véghelyzetet nem képes megtartani.
1-es izomerő: a peroneusok kontrakciója több helyen is vizsgálható. A longus izomhasa a lábszár oldalán, a fibula fej alatt biztosan tapintható. A két fej ina a külboka fölött és mögött szorosan együtt halad, közvetlenül a bőr alatt (a brevis előrébb, a longus hátrébb), ahol mindkettő látható és tapintható. A boka alatt előrekanyarodva a hosszú fej ina mélyebben fut, onnan már nem tapintható, de a rövid fej ina, ha megfeszül, az V. metatarsus felé haladva, jól kiemelekedik a bőr alatt.
Megjegyzés:
A két fej működése nagyon hasonló, valódi elkülönítő vizsgálat nem lehetséges. Némileg a hosszú fej ereje külön is vizsgálható, különösen ellenállással szemben. Mivel az izom a talpat keresztezve a mediális oldalon tapad, pronációs működése alapján, erre adott ellenállással vizsgálhatjuk a 4-5-ös izomerőt.
A peroneus brevis a bokaízület minden helyzetében aktív (eltérő mértékben) everzió közben.
musculus peroneus tercius
Kiinduló helyzet: a páciens ül, lábszára lelóg az asztalról, lába laza flexióban.
3-as izomerő: a lábat kifelé fordítja és megemeli.
4-5-ös izomerő: a vizsgáló boka fölött rögzíti a lábszárat. A lábat kívülről átfogja, neutrális helyzetbe állítja és szupinációs ellenállást ad a pronációra. A dorzálflexióra nem adunk ellenállást, mert az az extenzor digitorum longust aktiválja. A hosszú ujjextenzor hatása a lábra megegyezik a peroneus tertiuséval (dorzálflexió, everzió/főleg abdukció).
2-es izomerő: a páciens háton fekszik, sarka az asztalon támaszkodik. Kettesnek tekinthető az izomerő, ha a páciens a lábat pronációs irányba képes elmozdítani.
1-es izomerő: a peroneus tertius ina tapadása előtt tapintható, a kisujjra futó extenzor ín mellett.
Megjegyzés: a peroneus tertius vizsgálatát bonyolítja az extenzor digitorum longus hasonló működése. Különösen nehéz megítélni a gyenge (2-es) izomerőt.