II. A FELSŐ VÉGTAGOK - A VÁLLAK VIZSGÁLATA

1. A VÁLLAK VIZSGÁLATA

1.3. A vállöv és vállízület mozgásainak differenciált vizsgálata

1.3.1. A vállöv vizsgálata
1.3.1.2. A vállöv protrakciója és retrakciója

 Aktív vállövi protrakció (1. kép) / retrakció (2. kép) vizsgálata a szagittális síkban.

20. ábra
 Aktív vállövi protrakció (1. kép) / retrakció (2. kép) vizsgálata a szagittális síkban.

Aktív protrakció: a páciens a vállait előre húzza (20. ábra, 1. kép). Közben a törzs egyenes marad! A mozgásterjedelem mérésére több lehetőség van.

A szagittális síkban a válcsúcs elmozdulását a neutrális helyzethez kell viszonyítani. Ennek mérése nem egyszerű, nincs stabil viszonyítási pont.

A horizontális síkban vizsgálva a lapocka síkja által bezárt szög mérése a kiindulási helyzetben és a protrakció végén. A két helyzet közötti elfordulás mértéke kb. 30°.

Centiméterekben meghatározva a vállcsúcs kb. 10 cm-t mozog előre.

Aktív retrakció: a páciens a vállait hátra húzza (20. ábra, 2. kép).

A horizontális síkban vizsgálva a lapocka elmozdulása kisebb, mint protrakcióban, kb. 10° -15°. A vállcsúcs hátrafelé mozgása 3-5 cm

Ahogy az eleváció-depresszió, úgy a protrakció-retrakció is vizsgálható hátulról nézve a lapocka laterális-mediális csúszásának mérésével (21. ábra). Protrakció közben a scapula 10-12 cm-t csúszik laterálisan. A retrakció kisebb, 2-3 cm. A teljes protrakciós-retrakciós mozgásterjedelem kb. 15 cm. A vizsgálat során a lapocka margo medialisának távolságát mérjük a gerinchez (processus spinosus) viszonyítva.

A vállöv protrakciós, neutrális és retrakciós helyzetben.

21. ábra
A vállöv protrakciós, neutrális és retrakciós helyzetben.
Protrakcióban a lapockák oldalra-előre csúsznak a mellkasfalon, a margo medialis távolodik a gerinc vonalától; retrakcióban a lapockák közelítenek a gerinchez.

Passzív protrakció-retrakció:

A vizsgáló a beteg mögött áll, egyik kezével felülről rögzíti a nem vizsgált oldali vállövet és ezzel együtt a törzset is, másik kezével a vállcsúcsot átfogva (acromiont) előre és hátra húzza a vállat. A passzív mozgás mindkét irányba néhány fokkal meghaladja az aktív mozgásterjedelmet, a rugalmas rögzítő elemek megnyújtásával. A véghelyzet-érzés mindkét irányba rugalmas. Protrakcióban a sternoclavicularis ízület tokjának hátulsó része, a hátulsó sternoclavicularis szalagok és a lig. costoclaviculare, retrakcióban az ízületi tok elülső része, az elülső sternoclavicularis szalagok és a lig. costoclaviculare feszül meg.

A lapocka mobilitásának passzív vizsgálata

A lapocka szabad mozgása a mellkasfalon elengedhetetlen része a vállöv mozgásoknak. A vállöv mozgásainak beszűkülése esetén érdemes a lapocka mobilitását külön megvizsgálni.

A páciens a nem vizsgált oldalán fekszik, hajlított alsóvégtagokkal, a vizsgáló vele szemben áll. A fej felőli alkarjára ráfekteti a vizsgált személy karját, és felülről megtámasztja a spina scapulaet. A láb felőli kézzel alulról fogja át az angulus inferiort. A lapockát föl-le csúsztatja a mellkasfalon (eleváció-depresszió), majd mediális-laterális irányba a gerinc felé és oldalra (retrakció-protrakció). Végül a scapula rotációját vizsgálja a spina scapulae alatti forgáspont körül. A lapocka mozgatása nem csak a mozgásterjedelemről informál, hanem a mozgás minőségéről is. Normálisan a mozgás sima, ropogás-, súrlódás-, elakadásmentes.

A lapocka passzív mobilizálhatóságának vizsgálata.

22. ábra
A lapocka passzív mobilizálhatóságának vizsgálata.
A vizsgáló figyeljen rá, hogy a lapocka előre-hátra, föl-le csúsztatása, és rotációja közben a vállízület
helyzete ne változzon!