A légzőrendszeri betegségekkel kapcsolatos nemzetközi irodalom egyértelműen igazolja, hogy az asztma és a COPD jelentős és egyre növekvő gazdasági terhet ró a fejlett országok egészségügyére. Az Egyesült Államokban 2010-ben COPD-vel összefüggésbe hozható költségeket 36 milliárd dollárra becsülték, mely összeg az előrejelzések szerint 2020-ra 49 milliárd dollárra fog emelkedni. [10] A COPD morbiditás és mortalitás egyik jelentős oka a fejlett országokban, a WHO becslése szerint 2030-ra a harmadik leggyakoribb halálokká válik. [11]
A COPD Európában is a legjelentősebb krónikus betegségek közé tartozik, amivel kapcsolatos egészségügyi ellátás költségét évente 48,4 milliárd euróra becsülik. Számítások szerint Magyarországon pedig a költségvetést évi 20 milliárd forinttal terheli meg. [12]
Az asztma és a COPD kezelése kapcsán felmerülő költségek legnagyobb részét a szakrendelőkben elvégzett vizsgálatok és a tünetek súlyosbodása miatt bekövetkező kórházi ellátások teszik ki. [13, 14] A súlyos exacerbációk által szükségessé tett kórházi látogatások és ott eltöltött napok száma megfelelő betegoktatással és betegségspecifikus akciótervvel csökkenthető. [15] A rendszeres otthoni spirometriás vizsgálat alkalmas lehet a légzőrendszeri állapot romlásának korai felismerésére és így az időben elkezdett terápia csökkenti a súlyosabb tűnetek kialakulásának esélyét. [16]
Az asztmás betegek otthoni állapotfelmérésére jelenleg használt módszer a kilégzési csúcsáramlás (PEF) mérése, de a légúti obstrukció típusának és mértékének pontos meghatározásához légzésfunkciós vizsgálat szükséges mind a diagnózis felállításakor, mind pedig a beteg állapotának követése során.
A spirometriás mérések elvégzéséhez szükséges eszközök ma már nem drágák, a vizsgálat időigénye minimális és megfelelő betegoktatást követően otthon is elvégezhető. Amennyiben rendelkezésre állnak a megfelelő információtechnológiai eszközök, az orvos a mért eredményeket folyamatosan követheti és egy jól felparaméterezett telespirometriás rendszer még figyelmeztethet is a mért adatok kapcsán felmerülő állapotromlásra.
A telespirometriás vizsgálatok mindemellett lehetővé teszik annak megállapítását is, hogy mely légzésfunkciós paraméter(ek) alkalmas(ak) leginkább a légúti exacerbáció előrejelzésére asztmás gyermekekben, vagy krónikus és/vagy akut tüdőbetegségben szenvedő felnőttekben. A mérések rámutathatnak továbbá a jelenleg legelterjedtebb paraméter, a PEF korlátaira, és a komplexebb kilégzési térfogat (erőltetett kilégzési másodperctérfogat: FEV1) és kislégúti áramlási mutatók (pl. maximális középkilégzési áramlás: FEF25-75) használatának előnyeire a légzőrendszer állapotának pontos felmérésében. A telemedicinás eszközökkel végrehajtott otthoni légzésfunkciós mérések ezen túl egyedi lehetőséget kínálnak a légúti tónus napszaki ingadozásának követésére is.