Egészségügyi adataink feldolgozására nem csak az MS Excel, de jónéhány alternatív táblázatkezelő is rendelkezésünkre áll. Az alap adatkezelési és feldolgozási technikákat, műveleteket tekintve ezek szinte teljes egészében megegyeznek. Amennyiben valaki az egyiket közülük elsajátítja, az könnyen elboldogul egy másik, alternatív táblázatkezelővel is. A használt fájlformátumok ráadásul sok esetben átjárhatóak, képesek megnyitni és kezelni egymás fájlformátumait. Vannak természetesen kisebb különbségek, amelyekre jelen tananyagban nem térünk ki.
MEGJEGYZÉS
Az első jelentősebb táblázatkezelő program a VisiCalc volt (1979, Apple II), aminek (a többi táblázatkezelőt is beleértve) óriási szerepe volt abban, hogy a személyi számítógépek piaca sikeres lett a 80-as években. fejlesztése azonban néhány éven belül megszűnt.
Az IBM által kiadott Lotus 1-2-3 (1983) egy három az egyben megoldásként került a piacra a táblázatkezelési számítások, az adatbázis funkciók és a grafikus ábrázolások ötvözésével. Mindezek miatt az IBM Lotus 1-2-3 a 80-as és a 90-es évek egyik legsikeresebb, meghatározó táblázatkezelője volt. Az IBM 2014-ben azonban ennek forgalmazását is felfüggesztette.
Az egyik alternatív lehetőség a Borland által készített Quattro Pro (1988), amely még jelenleg is fejlesztett és sokak által használt táblázatkezelő. A legutóbbi verzió 2018-ban jelent meg Quattro Pro X9 néven, ami része a Corel WordPerfect Office X9-nek.
A StarOffice szabad forrását felhasználva jelent meg az OpenOffice.org (2001), melynek fejlesztése kezdetektől az optimalizáció, a gyorsítás, a platformfüggetlenítés és az integráció irányában indul el. Az OpenOffice.org táblázatkezelőjét Calcnak hívják.
A 2006-ban megjelent Google Dokumentumok (Google Docs) volt az első webalapú ingyenes irodai alkalmazáscsomag, mely táblázatkezelőt (Google Táblázatok), szövegszerkesztőt (Google Dokumentumok) és prezentációkészítőt (Google Diák) is tartalmaz. Az itt készített fájlokat mappákba rendezhetjük, amelyeket a saját online Google tárhelyen (Google Drive) tudunk elérni. A Google táblázatokat egyszerűen megoszthatjuk másokkal, így az valós idejű csoportmunkára is alkalmas (egy táblázatot többen is szerkeszthetnek egy időben). Nagyon fontos további előnye, hogy a program automatikusan ment minden egyes új bejegyzést, így nem kell figyelnünk az adatok mentésére. Használni viszont csak akkor lehet, ha van internetkapcsolatunk, illetve ha rendelkezünk Google (Gmail) fiókkal. Megjegyzendő továbbá, hogy az online, webböngészőben használható táblázatkezelők általában kevesebb funkcióval rendelkeznek, mint a hagyományos irodai programcsomagban megjelenő társaik. A Google Táblázatok alapesetben csak 1000 sort tartalmaz, a további sorokat kézzel, nekünk kell hozzáadnunk, amennyiben az szükséges.
A Microsoft a Google Dokumentumok sikerét meglátva saját web alapú online irodai programcsomaggal jelent meg 2007-ben Microsoft Web Apps néven, melyet később átkereszteltek Microsoft Office Online-ra. Az MS Office Online lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy létrehozzanak vagy online szerkesszenek Word, Excel, PowerPoint és OneNote fájlokat. Lehetőségünk van a már korábban készült dokumentumok, táblázatok és prezentációk feltöltésére a Microsoft felhőjébe (OneDrive), a feltöltött állományok Office Online dokumentummá konvertálására, illetve természetesen az online csoportmunkára.
A Microsoft Online Excel tulajdonképpen mindig a legutolsó Excel verzió csökkentett tudású, online elérhető, ingyenes klónja.