Ami a minőség esetében először eszünkbe juthat az a pontosság, vagyis mekkora a mért és az elméleti érték eltérése (geometriai pontosság) (4.10. ábra). A méretarány növekedésével alapvetően egyre pontosabban határozhatjuk meg a helyzetünket, de ez az érték jobb lehet a megbízhatóbb eredetű adatnál, illetve egy objektívebb, azaz tárgyilagosabb felmérésnél. A pontosság utalhat folyamatra is, mint például a digitális képi- és térképi állományunknál szükséges geometriai korrekciónál, amikor megadjuk a vetületi rendszerbe korrigáló matematikai transzformáció helyességét; az ún. RMS hibát (Root Mean Square) (4.11. ábra). Tartalmi vagy tematikus pontossággal a térképen ábrázolt, s a valós objektumok közötti esetleges tartalmi eltérést vizsgálhatjuk. Tematikusan hibás a térképem, illetve az adatbázisom akkor, ha az nincs megfelelően karbantartva (például egy jelenleg beépített területen még szántót látunk), illetve ha egy valós objektumot nem a neki megfelelő térképi rétegre – pl. főutat földútként – digitalizálunk (4.12. ábra). Alapadatok esetében a pontosságot szabványokkal is támogathatjuk (lásd. DAT előírás). Az adatfelvételezésnél több minden okozhat pontatlanságot; műszerhiba (GPS vevő), mérési eljárás hibája (hibás pontazonosítás), mérési körülmény (légköri anomália a távérzékelésnél), digitalizálási hiba (szubjektív átrajzolás). A pontossággal valamelyest szinonim fogalom a megbízhatóság, vagyis a még kimutatható legkisebb durva hiba, valamint a hitelesség, ami minősíti a geometriai és a leíró adatok valósággal való egyezőségét (4.13. ábra). Más jelentésű az élesség, ami a tizedesjegy mögött feltüntetett számjegyek sokaságára utal, vagyis az adat nem lesz feltétlenül pontosabb, ha növeljük az élességét.

4.10. ábra - Terepi pont méréseinek pontossága (Sárközy alapján)

4.11. ábra - Illesztőpont alapú transzformáció és matematikai pontossága (RMS hiba)

4.12. ábra - Karbantartás (aktualizálás) hiányával a topográfiai térkép nem lehet tervezési alap

4.13. ábra - Megbízhatatlan, több szempontból is hibás területhasználati térkép a foltok területi értékeivel

A már említett karbantartás utal az aktualizálás fontosságára, amely változó világunkban különös hangsúlyt kap, mert szeretnénk ha adataink minél naprakészebbek lennének. A távérzékelés szerepe pótolhatatlan az aktuális adatszerzésben, az új objektumok és jelenségek létrejöttének, illetve a mai állapotoknak a bemutatásában. A teljesség elvét figyelembe véve a felmérések során az adott tematika szerint jelen lévő valamennyi jelenséget felvételezzük, mint ahogy az ingatlan-nyilvántartás is kiterjed valamennyi ingatlanra, függetlenül azok rendeltetésétől, tulajdonosától. Nem teljes az adatbázis, ha az adatnyerés nem megfelelő kiterjedésű, nem fedi a mintaterületet (4.14. ábra). Az objektumok, a hozzájuk kötődő attribútumok és a térbeli kapcsolatokra vonatkozó szabályok együttesének ellentmondás-mentessége esetén konzisztens adatállományról beszélhetünk. Ennek elérésére a különböző jelenségeket azonos terminológiával kell meghatározni.

Az adatokkal, adatbázisokkal kapcsolatos információk esetében a metaadat lehet a kulcs, mivel az ismert minőségi paramétereken kívül a használhatóságot és egyéb jellemzőket (pl. készültség foka, beszerezhetőség) is megkaphatjuk (4.15. ábra). Nem véletlen, hogy tervezéskor előnyben részesítjük azokat az alapadatokat, melyek állami, vagy nemzetközi térképezések termékei, mert vannak jól meghatározott paramétereik, leírásuk, eredetük, van metaadatuk. A feladatmegoldás jellege miatt például az sem mindegy, hogy vektoros, vagy raszteres modellel dolgozunk-e, illetve topológiailag szerkesztett-e az állomány?

4.15. ábra - Részlet a DTA-50 digitális térképi adatbázis metaadatából (adatforrás: www.topomap.hu)

A használhatósághoz elengedhetetlen a különböző intézményeknél található adatok alkalmazhatósága is, amikor a méretarány, vagy a minőség mellett különböző informatikai rendszerekben, különböző modellekben lévő adatokról van szó. Szükség van a térbeli adatkommunikációra, arra a képességre, hogy a kifejlesztett alkalmazások különböző rendszereken is működjenek hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. Röviden szólva szükségünk van szabványokra, aminek legjobb példái az adatcsere formátumok: DXF, SHAPE, GeoTIFF, stb.