A földrajzi jelenségeket különböző értékekkel, számokkal jellemezhetjük a FIR-ekben. Ha számokat használunk, az értékek típusának ismerete rendkívül fontos, hiszen az adatok értékelésénél meghatározza lehetőségeinket. A számokat nem kezelhetjük egyformán, mindig tisztában kell lenni azok jelentéstartalmával, még ha ez az adatmodellből nem is mindig derül ki. Pl. egy 30 méter magas épület háromszor olyan magas, mint egy tíz méter magas, de egy versenyen az első helyezés nem jelenti azt, hogy a győztes kétszer jobb, mint a második helyezett. Ugyanazt a jellemzőt többféleképpen is kifejezhetjük. Pl egy épület korát jellemezhetjük építési dátumával vagy az építés óta eltelt idővel is. A százéves épület kétszer idősebb az ötven éves épületnél, de 1898 nem kétszerese 1948-nak. Ennek megfelelően négy típusra oszthatjuk az mérési rendszereket: arány, intervallum, rang, és osztály típusú.
Az ide tartozó mérési rendszerekben az értékeket lineáris skálán egy rögzített valódi nulla ponthoz viszonyítjuk. Az arány típusú értékek körében alkalmazhatóak a matematikai műveletek, az eredmény értelmezhető lesz. Ilyen rendszerek, pl. a távolságok, súly, térfogat, életkor, kelvin hőmérséklet, stb.
Hasonlóan az arány típushoz az értékek itt is lineáris skálán mozognak, de a skálának nincs igazi nulla pontja, a skála egy tetszőleges pontját vesszük nullának, és a többi értéket ehhez viszonyítjuk. Értékelhetjük különbségek mértékét, relatív összehasonlításokat tehetünk, de arányokat, hányadosokat nem képezhetünk. Ezekre a rendszerekre példa a Celsius hőmérsékleti skála (nulla pontja nem az abszolút nulla hőmérséklet), az évszámok, stb.
Az ordinális típusú értékek helyzetet, pozíciót mutatnak. Az eltérés nagyságára, arányára azonban nem utal, csak egymáshoz képesti elhelyezkedést mutat. A rendszerben csak összehasonlításokat tehetünk Az első, második,..., vagy az iskolai osztályzatok, katonai rendfokozatok jó példák az ordinális típusú értékekre. Az ide tartozó mérési rendszerekben az értékeket lineáris skálán egy rögzített valódi nulla ponthoz viszonyítjuk.
Ebben a csoportban a rendszeren belüli különböző értékek csak a jelenségek különbözőségére utalnak, az egymáshoz képesti viszonyukról azonban semmiféle informácíót nem hordoznak. Az értékek minőségi, és nem mennyiségi jelentéssel bírnak. Általában valamiféle kódok, amelyek a különböző jelenségek megkülönböztetésére szolgálnak. Lehetnek szabványos, mindenki által használt egységes kódok, de lehetnek saját magunk által a feladat érdekében létrehozott kódok is. Nominális típusba tartoznak, pl a személyi számok, telefonszámok, az autóutak jelzései (E5, M5, M1, 8, stb), a különböző területhasznosítási kategóriákhoz rendelt kódok, stb.