Változótípusok a FIR-ekben

Az iménti példán keresztül jól látható, hogyan jutunk információhoz az adatok értelmezésével. Ehhez azonban szükség van arra, hogy az adat egyértelműen definiált legyen, tehát ismerni kell azt, hogy mely objektum, melyik tulajdonságát írja le, illetve milyen értékeket vehet fel. Ezért a FIR létrehozásakor azt is meg kell határozni, hogy az objektumot jellemző adatokat milyen változókban kívánjuk tárolni. A leggyakrabban alkalmazott változótípusok a következők (példa: 1. táblázat): - String – szöveges változó, tetszőleges vagy előre definiált szabályhoz kötött karaktersorozat helyezhető el benne, jellemzően kvalitatív tulajdonságok leírására használjuk. Létrehozásakor a változó nevét, és a benne tárolandó karaktersorozat maximális hosszát kell megadni, ez utóbbi hiányában a legtöbb térinformatikai szoftver a saját alapértelmezése szerinti hosszúságot állítja be (pl. 255 karakter). - Int – az angol integer, vagyis egész szám rövidítése, az ilyen változó csak egész számokat tud tárolni. Létrehozásakor a nevét és a benne tárolandó számjegyek maximális hosszát kell megadni. Egyes szoftverek megkülönböztetnek signed és unsigned, vagyis előjeles és előjel nélküli számokat. Ebben az esetben körültekintően kell a változó típusát megadni, hiszen a negatív értékeket nem jól kezelő változó használata hibás eredményt ad a műveletek során. - Float – lebegőpontos változó, mely a nem egész számok (tizedes törtek) tárolására alkalmas. Fontos tudnivaló, hogy a változó létrehozásakor a név és a méret mellett a pontosságot is meg kell adni, ami azt határozza meg, hogy a teljes hosszból hány számjeggyel kerül ábrázolásra a tizedesjel utáni tört rész. Az előre megszabott maximális hosszt meghaladó tizedes törtek automatikusan kerekítésre vagy a legkisebb helyiértékek elhagyásával csonkolásra kerülnek, ezért egy adatbázis feltöltése előtt célszerű ellenőrizni, hogy a változók megfelelő pontosságúak-e adataink tárolására. - Double – dupla pontosságú lebegőpontos változó. Nevét onnét kapta, hogy míg a float típusú változót a legtöbb rendszerben 32 biten ábrázoljuk, addig a double típusú változót a dupláján, vagyis 64 biten. - Boolean – logikai értéket hordozó változó, amely két értéket vehet fel: TRUE vagy FALSE, illetve a megvalósítástól függően ezekkel ekvivalens értékeket, pl. IGAZ vagy HAMIS, IGEN vagy NEM, YES vagy NO, 1 vagy 0. - Date – dátum tárolására alkalmas változó, melyben egy megadott séma alapján kerül eltárolásra az év, hónap és nap (pl. 2000-01-20). A változótípusok helyes használata átláthatóvá teszi a térinformatikai adatbázist, valamint optimalizálja a tároláshoz és feldolgozáshoz szükséges erőforrásigényt is. Bár a korszerű térinformatikai szoftverek képesek akár a string típusú változóban tárolt számokkal is elvégezni az int vagy float típusokra jellemző matematikai műveleteket, célszerű kerülni az ilyen megoldásokat, mivel így elveszik az automatikus szintaktikai helyesség ellenőrzés lehetősége, pl. elgépelés miatt betűk kerülhetnek a számok közé.

Példa a leggyakrabban használt változótípusokra egy térinformatikai adatbázisban