Magyarországi helyzet

Magyarországi óvodák számítógép ellátottsága

Hazánkban a KSH 2013-as adatai szerint a magyar háztartások több mint 73%-a rendelkezett számítógéppel (asztali, hordozható, vagy kézi) és több mint kétharmada internet-hozzáféréssel. A számítógép- és az internethasználat fejlődését jól mutatja, hogy a havinál ritkább gyakoriságú használat már nem jellemző. A közigazgatási ügyek intézésének adatai sem EU-, sem nemzeti szinten nem fejlődnek töretlenül[1]. A számítógépek és az internet használat terjedése, olyan változásokat indított el Magyarországon is, amely kiterjedt a társadalmi élet szinte összes területére, érintve a gazdasági ágazatokat (távközlés, informatika), az oktatást, a pénzügyi szekciót, stb. Ebből adódóan a számítógép kisgyermek korban való megismerése hazánkban is egyre fontosabb szempont. „Az óvodáskorú gyermekek számítógép-használatának témája mind az OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development) országokban, mind az Európai Uniós országokban növekvő figyelmet kapott a kisgyermekkori nevelés és ellátás kérdéskörén belül… [2]. Ahogy arról már korábban is szó volt, egy 2002-ben végzett felmérés kimutatta, hogy az óvodáskorú gyermekek több mint 30%-a használja a számítógépet (Török 2003 118.p.)

Mindezek felismerése után került előtérbe az óvodák megfelelő minőségű számítógép hálózattal történő felszerelése, amelyből a hátrányos helyzetű falvak sem jelenthetnek kivételt.

2003 nyarán Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium óvodák számára "Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program" címmel kiírt pályázatával is arról kívánt gondoskodni, hogy a kisgyerekek minél előbb megismerkedhessenek a számítógéppel.

A sikeres pályázók 2004 nyarán kapták meg a „kakaóbiztos” speciálisan gyermekeknek kifejlesztett óvodai számítógépes eszközöket, valamint az oktatóprogramokat és az óvodapedagógusok továbbképzését. Ez 269 óvodának adott lehetőségek az új szemlélet bevezetésére a nevelőmunkába. (A közbeszerzéssel, illetve a pályázattal kapcsolatban sok negatív, politikamentesnek egyáltalán nem mondható kérdés felmerült, de nekünk nem feladatunk ezen érvek és ellenérvek megítélése.) A program elsődleges célja a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a digitális írástudás elterjesztése, különös tekintettel a hátrányos helyzetben élők társadalmi csoportjaira.

Az eszköz teljesen biztonságos, a gyerekek nehezen tudnak kárt tenni bennük. A magyar óvodáknak szállított terminálok 2,4 GHz-es processzorral rendelkeznek, LCD monitor és „kakaóbiztos” billentyűzet tartozik hozzá, akár egy pohár kakaó kiömlése sem okozhat hibát, valamint a terminálokat további hangszórókkal, egyéb kiegészítőkkel látták el. A lemosható billentyűzet és az egérpad is beépített, az eszköz nagyon könnyen összerakható a helyszínen.

Maga a terminál olyan nemzetközileg is elismert gyermekbútor darab, mely a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi az ergonómiai és biztonsági szempontokat is. A bútorzat kifejezetten 3-6 éves gyermekeknek készült. Ennek köszönhetően a monitor szemmagasságban található, és az életkori sajátságoknak megfelelő, a gyermekek egészséges testtartását is garantáló ülőbútor, akár két gyermek számára is, a billentyűzet kényelmesen elérhető. A bútor anyaga színes, figyelemfelkeltő, nagy igénybevételnek is ellenálló műanyag, ebből adódóan könnyen és higiénikusan tisztítható, ütés- és folyadékálló.

A tervezők nagy gondot fordítottak a biztonságra, figyelembe véve az óvodáskorú gyermekek kíváncsiságát és leleményességét. A számítógép és kábelcsatlakozásai a felhasználó számára rejtettek, takarva vannak a rendszer működéséhez szükséges vezetékek, ez alól csupán az elektromos hálózati vezeték, a billentyűzet, az egér és a mikrofon működéséhez szükséges kábel kivétel. Mindemellett biztosított a megfelelő hűtés és szellőzés is.

A számítógép egyszerűbb játékokat, oktató programokat képes futtatni, előre telepítve a gépre őket. A célirányosan a három-hét éveseknek írott szoftverek főleg a részképességeket fejlesztik. A matematikai feladatok többek között az összehasonlító műveleteket gyakoroltatják (kisebb-nagyobb, hosszabb-rövidebb, stb.), de csoportosíthatnak például állatokat, rajzolhatnak, zenét hallgathatnak, vagy akár zenét írhatnak is, de még mozgófilmet is készíthetnek a különböző szoftverek segítségével. Minden szoftver nemcsak képi, hanem hanghatásokkal is igyekszik a gyermek figyelmét magára vonni, és azonnali pozitív visszajelzéssel értékeli a gyerek teljesítményét, megerősítve a gyerek tevékenységét, ezzel is növelve a magabiztosságát. Egy ovis naponta legfeljebb 10-30 percet tölthet el a gép előtt.

Forrás: http://sg.hu/kep/2006_03/0322ihm3.jpg

A programok különböző témaköröket átölelve tartalmazzák a játékos feladatokat.

A Marcsi matek játszóháza című programmal játszva könnyedén ismerkedhetnek meg a gyerekek a számokkal, a számolással, az összeadással, a kivonással, a szabályos ismétlődéssel, a problémamegoldással, a méretekkel, a geometriai formákkal és még sok egyébbel. A feladatok remek alapot adnak a matematikai alapismeretek elsajátításához, és a gyermekek olyan gondolkodásmódokat is megtanulhatnak, amelyekkel jobban megérthetik a körülöttük levő világot. A szoftver a mozgáskorlátozott gyermekekre is gondolt, mivel beépített egérléptető funkciót is biztosít az „egykapcsolós” bevitelhez. A jól hallható és érthető kísérőszöveg lehetővé teszi, hogy akár a magyart idegen nyelvként tanuló, illetve használó tanulók is sikerrel használják a játékot. A Marcsi matek játszóháza vegyes képességű csoportokban is eredményesen használható

Tomi tudományos játszóháza öt játékot tartalmaz, amelyekkel a gyermekek gyakorolhatják a rendszerezést, a sorba rendezést, a megfigyelést, az előrejelzést és az összeállítást. Megismerhetik, hogyan élnek a növények és az állatok, játékokat és gépeket építhetnek, amelyeket aztán ki is nyomtathatnak.

Tündi tér-idő játszóházában a gyermekek megismerkedhetnek az idő fogalmával, földrajzi alapismereteket sajátíthatnak el, és több további területen bővíthetik alapműveltségüket. Tündivel a gyermekek megismerkednek az idő leolvasásának módjával, az idő múlásával és az időmérésre használt egységekkel. Felfedezéseket tehetnek a Föld és a világtérkép közötti összefüggésekről, megismerik és megtanulják a földrészek és az óceánok neveit, valamint a világ nevezetességeit, megismerkednek a térképolvasással és az irány meghatározásával (égtájak és relatív helyzet alapján). Megvizsgálhatják, hogy milyen az autóból, illetve madártávlatból a világ, megtanulják a térkép méretarányának értelmezését, felfedezik a térkép és a valós táj közötti kapcsolatot, kreatív feladatokat végezhetnek[3].

Monitoring

2005-ben az IT KHT munkatársai újra felkeresték az óvodákat, hogy számoljanak be a tapasztalataikról. A megkérdezett óvodák nagyon pozitívan nyilatkoztak az eszközről. Az óvodapedagógusok többsége hasznosnak tartja, annak ellenére, hogy mivel ez is gép, és mint olyan nyilván akadhatnak működésbeli zavarok. Előnyként emelték ki a program memóriafejlesztő, képességfejlesztő, kooperációs és kommunikációs készség fejlesztő zenei fejlesztő, türelemfejlesztő, kreativitásfejlesztő, logikafejlesztő, megfigyelőképesség fejlesztő, tájékozódásfejlesztő, hallásfejlesztő mivoltát. A gyerekek fejleszthetősége a matematikai gondolkodás terén is kiemelkedő a játékos interaktív programok segítségével.

Egyetlen kifogásuk az eszközzel kapcsolatban, hogy kívülről nem bővíthető további programokkal, csak a gyártás során telepített szoftverek használhatók. Ezzel kapcsolatban mindenképpen további fejlesztéseket várnak.

Természetesen a pályázatban nyertesként kikerült óvodákban sem váltott ki minden más korábbi foglalkozást, játékot a számítógép. Csak módjával, napi 30-40 percben maximalizált időt javasolnak a szakemberek a gyerekeknek a számítógép elé. Ennek figyelembevétele és betartatása az óvodapedagógus felelőssége [4]

Általános vélemények az óvodapedagógusok körében

A magyarországi óvodapedagógusok között mindig élénk vitát vált ki már az is, hogy egyáltalán az informatikai eszközöket bevigyük-e az óvodai nevelésbe. Az pedig már újabb kérdéskör, hogyha bevittük, akkor miként is használjuk.[5] A világhálón bolyongva mi magunk is számtalan cikket találhatunk, ami ezzel a témával foglalkozik. Nagyon sok érvet felhoznak pró és kontra, de megítélésünk szerint még néhány évnek el kell telni ahhoz, hogy az óvodai informatika, az óvodai nevelésben helyet kapjon, megtalálja a maga arany közép útját.

Az óvodai nevelés országos alapprogramja szerint az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. [363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet]

Magyarországon ugyan sokan elismerik a hasznosságát, esetleg elvégzik a továbbképzéseket is, de a gyakorlatban mégis inkább a hagyományos módszereknél maradnak. A ő ellenérveik szerint a gép nagyon elszigetelő hatású lehet, a gyermek beszédtanulását korlátozza, lassítja a szocializálódását. Szerencsére akadnak azonban vállalkozó szellemű úttörők is, akik mernek építeni az új ötletekre, módszerekre, a gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére. Szerintük a számítógép a foglalkozásokon erősítheti a kapcsolatokat, bővíti a gyermek ismereteit, fejleszti az értelmi képességeit, kreativitását és nem utolsó sorban gazdagítja a játékos tevékenységek formáit. Megalapozást nyújt mindazon kompetenciák elsajátításához, melyek elengedhetetlenül fontosak az informatikai társadalomban való későbbi eredményes tevékenységekhez.

Az óvodai informatikai nevelés célja, hogy felnőtt világban való tájékozódást előkészítése a gyermekek számára, az információszerzés és információkezelés technikáit kipróbáltassa, a kommunikáció lehetséges formáit gyakoroltassa. A pedagógusoknak keresni és alkalmazni kell azokat a módszereket, amelyek a későbbi korszak kihívásaira készítenek fel. Az óvodapedagógusokra mindebből az alap-kultúrtechnikák elsajátításához szükséges pszichikus funkciók fejlesztése és az alapozás jut.[6]

A szakirodalom szerint a számítógép, mint óvodáskorban használt interaktív fejlesztőeszköz, egyértelmű sikerre számíthat a jövőben. Számos vizsgálat igazolta a képességfejlesztés terén a számítógép hatékony alkalmazási lehetőségeit (digitális rajzolás, interaktív képeskönyvek, finommozgást fejlesztő játékok stb.). Különösen fontos alkalmazási területnek tekinthető a speciális igényű gyermekek számítógéppel támogatott korai fejlesztése. Még a gyermekkori számítógép-használatot egyébként feleslegesnek tekintő szakírók is elismerik a számítógép használat e téren mutatkozó eredményeit, és felhívják a figyelmet az e téren megvalósuló fejlesztések fontosságára.[7]

Regina G. Chatel „A számítógépek óvodai használata – Trixie kap egy becenevet” című cikkében a szülők és a pedagógusok aggodalmait kutatja a számítógépek használatának túl korai bevezetéséről az óvodákban és az alsó tagozaton. A cikk azzal érvel, hogy a számítógép-használat az óvodában mindaddig előnyös lehet, amíg az óvodapedagógus vagy tanár biztosítja, hogy a számítógépet hatékonyan használják az óvodások, kisiskolások.[8]

Ez a kérdés azért fontos, ahogy a szerző is említi, hogy „a technológia szerepe a kisgyermekkori nevelésben összetett és ellentmondásos. A statisztikák azt mutatják, hogy a számítógépek használata és még az internethasználat is nagyon fiatal gyermekek körében már otthon elkezdődik a legtöbb családban. Egy 2005-ös felmérés kimutatta, hogy az óvodások 67 százaléka volt számítógép-felhasználó. [Chatel, 2005, 50. o.]

A felnőttek általában úgy gondolják, hogy a gyerekek ilyen kis korban még nem képesek a számítógépet sikeresen használni. Chatel ezzel szemben azonban a National Center for Educational Statistics kutatásaira hivatkozva igazolja, hogy a technika, azaz akár a számítógép használata óvodás korban milyen pozitív hatással lehet a gyermek fejlődésére. A számítógép használata fejlesztheti például: finom motorikus készségeket (A finommotoros képesség nem más, mint a megfelelő kéz-szem koordináció, valamint az ujjakkal végzett apró mozdulatok.), az ábécé könnyebb megtanulását, a matematikai készségeket, a fogalomtanulást, a kognitív fejlődést, az önbecsülést az elért sikerélmények révén, az együttműködésen alapuló szociális készségeket, döntéshozatali készséget, és az iskolaérettséget. " Szintén ezen tanulmány kimutatta, hogy azok az óvodáskorú gyermekek, akik már használták a számítógépet, jobb eredményeket értek el az iskolaérettséget vizsgáló felméréseken, mint azok a társaik, akik nem használnak számítógépet. A tanulmány szerint tehát a gyermekek 3-4 évesen már készen állnak arra, hogy felfedezhessék a számítógépek adta lehetőségeket. [Chatel, 2005, 50. o.]

Chatel leírja, hogyan óvodapedagógusoknak hagynia kell a diákokat, hogy kísérletezzenek a számítógépekkel és a saját tempójukban fedezhessék fel külső segítség, vagy beavatkozás nélkül. Azt is kimondja, hogy a gyerekeknek sikerélményeket kell szerezniük, éppen ezért a tanároknak ki kell választani a megfelelő szoftvert, amely elősegíti a felfedezést. A cikkben sok olyan honlapcím szerepel, amelyek segíthetik a szülőket és a tanárokat különböző hatékony oktatási szoftverekkel, melyek középpontjában a technológia és a kisgyermekek állnak. [Chatel, 2005, 51. o.]

A fentiek alapján a szerző osztja azt a nézőpontot, hogy már az óvodás korban célszerű a gyermeknek megismerkedni az informatikai eszközökkel és elkezdeni azok ésszerű használatát. A felnövekvő nemzedéknek az informatikai eszközök elengedhetetlen és nem kizárólagos kellékei lesznek az információszerzésnek és a kapcsolattartásnak.