A táv-manipuláció során a vizsgálatot vagy beavatkozást végző személy távérzékelőkre támaszkodva távolról végzi az interakciót igénylő (pl. endoszkópos) vizsgálatot vagy beavatkozást (pl. video vezérelt robotkarral vagy egyéb eszközzel végzett műtétet).
A táv-manipuláció egyik legígéretesebb területe a telesebészet, amelyet nem csak a világszerte érzékelhető, speciális szaktudással bíró sebészek hiánya generál, de a földrajzi akadályok kiküszöbölésével elősegíti az időben elvégzett és magas színvonalú sebészeti beavatkozást, csökkentve a pénzügyi terheket, a komplikációkat és a sebészek számára gyakran kockázatos hosszú távú utazásokat.
A telesebészet segítségével az orvosok távolról végezhetik el betegeiken az életmentő beavatkozásokat. Az elképzelés kisebb távolságok esetében jól működhet, de az adatátviteli rendszerekben jelenleg fennálló késleltetések miatt pl. a földrészek közti operációk elvégzése már problémás. Mivel a telesebészet esetében általában a sebészek által irányított robotkarok végzik a műtétet, az orvos és a páciens nagy távolságra is lehet egymástól. A távolság növelése azonban a késések növekedését okozhatja, a rendszer legkisebb belassulása pedig komoly következményekkel járhat egy műtét közben.
Amerikában egy speciálisan kiépített hálózaton már tesztelik, hogyan lehetne kitolni a telekommunikációs technológia határait. A tesztelésben részt vevő orvosok nagyjából 0,2 másodperces késést tekintettek még kezelhetőnek, az ennél kicsit nagyobb késéseket (0,2 – 0,5 másodperc) még valamennyire kompenzálhatónak nevezték, de az efölötti értékeket már veszélyesnek érezték.
Az amerikai fejlesztések egyik fontos célja természetesen a telesebészet hadsereg számára történő biztosítása, hiszen ezáltal a világ bármely pontján lehetséges lenne a legjobb sebészi ellátást nyújtani a harctéren megsérült katonáknak.
A telesebészet alkalmazási területei lehetnek:
- nőgyógyászat
- szívsebészet
- gasztrointesztinális sebészet
- ortopédia
- idegsebészet
- gyereksebészet, stb.
A da Vinci robotsebészeti rendszer abszolút piacvezető ezen a területen, rajta kívül egyetlen olyan teleoperációs rendszer van engedélyezve a világon, amely ugyanilyen távvezérelt sebészetre képes, de abból mindössze néhány darab van a da Vinci rendszer négyezres eladott darabszámával szemben. A siker titka, hogy igen magas befektetési tőkével, a szükséges technológiák felvásárlásával nagyon korán elő tudtak állni a technológiával. 1997-ben már az első állat-, egy évvel később már az első humán kísérleteket végezték.
A da Vinci teleoperációs rendszernek három komponense van: a sebészkonzol, a robotkosárnak (robotic cart) nevezett operációs asztal és egy nagyfelbontású 3D optikai rendszer. Az operációs asztal robotjának egyik karja a közvetítő kamerát kezeli, a másik három pedig az operáció elvégzésére alkalmas. A da Vinci sebészeti rendszer az Amerikai Egyesült Államokban az új egészségügyi beavatkozásokat felügyelő és engedélyező Food and Drug Administration (FDA) teljes jóváhagyását élvezi prosztatarák, méheltávolítás és mitrális (kéthegyű) billentyű gyógykezelésének eseteire. A rendszert több, mint 800 kórház használja Európában ill. Amerikában.
A da Vinci robotsebészeti rendszer
A da Vinci rendszerhez hasonló telesebészeti rendszerek gyakorlatilag pontosan ugyanúgy működnek, mint a már hagyományosnak mondható laparoszkópos megoldások, annyi különbséggel, hogy a trokárok, illetve az ezekhez kapcsolt eszközök mozgatását a sebész nem közvetlenül, hanem robotkarok közbeiktatásával végzi. Ennek eredményeként válik lehetővé, hogy a sebészek nem csak a műtőben elhelyezett irányítópultról (sebészkonzol), hanem nagyobb távolságról is vezérelhetik a robotkarok mozgását. Fontos megjegyezni, hogy a rendszer működése során a számítógép csak követi a sebész mozgását, nem hoz önállóan döntéseket, nem bírálja felül az orvost, így amíg nincs hibás működés (pl. megszakad a kapcsolat a robotkarok és az irányítópult között), addig semmi nem veszélyezteti a műtét sikerességét. Ebből fakadóan azonban a távolról végzett beavatkozások még jelenleg rendkívül költségesek, nem csak a szükséges kommunikációs infrastruktúra és a gép magas költségei miatt, de amiatt is, hogy a betegbiztonság érdekében az ilyen beavatkozások során mindig készenlétben áll egy azonnal, helyben bevethető sebészi csapat is a nem várt komplikációk kezelésére, illetve az olyan esetekre, amikor a kommunikációs kapcsolat megszakad. Ezek a magas költségek a jövőben várhatóan csökkenni fognak.
Önállóan, humán irányítás nélkül robotok még természetesen nem operálnak. A nem várt komplikációk mesterséges intelligencia általi kezelése máig megoldatlan probléma, és a jelenlegi technikai lehetőségekkel még nem lehet olyan robotot megalkotni, amely jobb egy jó sebésznél, de bizonyos, főleg diagnosztikus feladatokban a mesterséges intelligencia már megközelíti vagy akár meg is haladhatja egy átlagos orvos eredményeit.
A telesebészet előnyeit összefoglalva a következőket mondhatjuk:
- Kiváló minőségű műtétet biztosít az orvosi szempontból nehezen elérhető helyeken, ilyenek például a vidéki területek, a harcterek, az óceánok vagy akár az űrhajók fedélzete.
- Megszünteti a súlyos betegek vagy speciális szaktudású orvosok nagy távolságokra történő utazások szükségességét, az utazással kapcsolatos pénzügyi terheket és veszélyeket.
- A mai háromdimenziós megjelenítési rendszerek megosztott, nagyfelbontású vizuális betekintést nyújtanak a sebészeknek egyidőben, különböző nézőpontokból.
- Lehetővé teszi a különböző orvosi központokban lévő sebészek közötti, valós időben történő sebészeti együttműködést.
- Az operációt végző orvos fiziológiás remegése gyorsulásmérő technológia alkalmazásával valós időben törölhető, javítva a sebészeti pontosságot és csökkentve a szomszédos egészséges szövetek károsodását.
- A környező egészséges szövetek minimális károsodása felgyorsítja a betegek felépülését.