5.2.3. Technológiai terv dokumentumai

1. Anyagszükséglet

Az anyaggazdálkodás alapjául szolgáló adatokat tartalmazó rovatokat a technológiai osztály tölti ki a darabjegyzék segítségével, miután megállapították minden egyes munkadarabnak a megmunkálási követelményekből eredő anyagszükségletét.

Meghatározásra kerül:

  • szükséges anyagméret és súly;
  • az anyag tárolási alakja;
  • az anyag kivételezési alakja

A tárolási és kivételezési alak adott esetben lehet azonos. Így pl. revolveresztergán végzett rúdmunka esetén a tárolási és a kivételezési alak egyaránt „rúd". Ezzel szemben csúcsesztergán végzett megmunkálás esetén a tárolási alak „rúd", a kivételezési alak pedig „darabolt". Lemezanyagból esztergált fedelek esetén a tárolási alak „lemez", a kivételezési alak rovatába azonban „tárcsa" megnevezést kell beírni, amit lángvágóval vágnak ki a lemezből.

2. Anyagnorma számítás, ráhagyásszámítás

Anyagnorma az a legkisebb anyagmennyiség, melyből az előirt technológia betartásával a kész alkatrész elkészülhet.

A CAD programok lehetővé teszik az anyagsűrűség alapján a kiinduló anyag tömegének meghatározását. Az elkészült termék esetén az összetett felületeknél pl. a felszín nagyságát - ami alapul szolgál pl. a korrózióvédelemhez szükséges anyagmennyiségek meghatározásánál.

Ráhagyásszámítás:A befoglaló méret meghatározásához elég a legnagyobb ármérőre és a teljes hosszra elvégezni a számításokat. A ráhagyást műveletenként határozzuk meg (96.ábra).

RK - köszörülési ráhagyás, RS- simítási ráhagyás, RN - nagyolási ráhagyás

T - kész felület tűrése, TS - simítás tűrése, TN - nagyolás tűrése, Tegy - előgyártmány tűrése

AH - alsó határméret, FH - felső határméret, Sm - simítási méret, Nm - nagyolási méret, Km - kiindulási méret.

96.ábra ráhagyásszámítás

 

3. Forgácsolási paraméterek számítása

A rendelkezésre álló gépteljesítmény alapján a legnagyobb forgácskeresztmetszetből adódó előtolás, fogásmélység, élszám, stb. meghatározása a teljesítményszükségleti képletek segítségével.

4. Termelési ciklus

Tartalmazza a költségek számításához szükséges adatokat:

a) a műveleti leírások összességét, gépekre és munkahelyekre bontva.

b) a termelés és a költségek tervezése szempontjából fontos előkészítési időt (Telők), a termék elkészítésének idejét darabonként (tdarab), valamint a megengedett selejt maximális értékét százalékos formában (Selejt%).

c) a kiinduló munkadarab tömegét.

A 97.ábrán egy termelési ciklus táblázatot mutatunk be.

97.ábra Termelési ciklus táblázat

A „Szerszámlista" és a „Termelési ciklus" két különálló táblázat mely egy egységet alkot.

5. Műveleti sorrendterv, műveleti utasítás

A műveletterv olyan űrlap, amelyen a technológus a munkadarab megmunkálását megtervezi.

A műveletterveket a termelési ciklus táblázatban leírtak alapján, munkahely szerinti (gépenkénti) bontásban új lapon kell kezdeni. 

A kiragadott és itt szereplő táblázat (98.ábra) nem tartalmazza az összes esztergagépen történt művelet.

Az alkalmazandó rajz jelölésrendszer hagyományos forgácsológépeknél:

  • befogás típusának és helyének meghatározása (pl.hárompofás esztergatokmány mechanikus szorítással.) - kék színnel.
  • felület amelyet szándékunkban áll a művelet folyamán elkészíteni - piros színnel.
  • támasztás módját (ha alkalmazzuk) - forgócsúcs, állócsúcs, karbidcsúcs stb. 
  • Az első függőleges oszlop a táblázatban No:  a példában kezdőszámként 7 szám szerepel, ami az esztergálási művelet 7. lépését jelenti. Egyes számmal indul és az esztergálási műveletek befejezéséig egyesével növekszik - a következő megmunkálógépen a számozás újraindul.
  • Szersz.No.: ablakba a műveletben használt szerszám számát írjuk. Ugyanazt a  szerszámot több műveletben használjuk -  pl.: a munkadarab átfordítása után ismételten használjuk a nagyoló, símító és sarokletörő kést,
  • v [m/min] oszlopba a vágósebesség értéke kerül (szerszámonként fel kell tüntetni),
  • n [1/min] oszlopba a fordulatszámot értékét kell írni (szerszámonként fel kell tüntetni),
  • f [mm] oszlopba az előtolás értékét kell írni (szerszámonként fel kell tüntetni),
  • a [mm] oszlopba a fogásvétel értékét kell írni (szerszámonként fel kell tüntetni),
  • i oszlopba a fogásvételek számát kell írni, pl.: nagyolás Ø50mm-ről Ø40mm-re a=2,5mm akkor i=2 (szerszámonként fel kell tüntetni),
  • Megjegyzés: oszlopba írjuk az adott műveletben használandó ellenőrző eszközt, szerszámot ( villás idomszer, esztergaszív, forgócsúcs, forgóbáb, fúrótokmány, szegnyereg stb.).
  • A műveleti utasítás tulajdonképpen nem más, mint a műveletterv egy-egy műveletének ábrázolása, kiegészítve a megmunkálási időre vonatkozó adatokkal.

98.ábra Műveletterv táblázat

6. Szerszámlista

A szerszámlista tartalmazza a termék gyártása során az egyes fázisok (műveletek) folyamán szükséges eszközök (gépek, szerszámok, ellenőrzőeszközök) listáját. Ha pl. nem áll rendelkezésre minden szerszám és ellenőrzőeszköz akkor ennek alapján tudjuk elindítani beszerzésüket. Műhelyünkben (gyártóegységünkben) rendelkezésünkre nem álló gépek esetében tudjuk a gyártást más cégek felé irányítani.

A szerszámlista segítségével tudjuk a gyártásban használt szerszámok, eszközök költségét megbecsülni.

A 99.ábra az SZTE Mérnöki Karon kiadott művelettervezési feladatban szereplő szerszámlistát mutat be.

A táblázat „Termékszám" mező felépítése: a) hallgató levelező vagy nappali tagozatos,  b)  Bsc-t, c) az iskolaévet,  d)  a munkadarab számát. ( pl: Levelező, Műszaki Manager, 2012/13 tanév, 003 rajzszám. azaz L-MM-2012/13-003 )

Tartalmazza: a munkadarab elnevezését (terméknév), elkészítés során használt gyártóeszközöket, szerszámokat, készülékeket, mérőeszközöket, az alapanyagot.

99.ábra Szerszámlista táblázat