4.4. Sajtoló hegesztőeljárások

1. Zömítő   tompahegesztés

A  zömítő  tompahegesztés  hozaganyag  nélkül,  nyomás  alatt  végzett  sajtolóhegesztés.  A  hevítéshez szükséges hőmennyiséget a munkadarabokon áthaladó áram Joule-hője adja.(80.ábra)

80.ábra  A  zömítő  tompahegesztés  elve

Az  eljárás  a  munkadarabok  összeérintéséből,  felhevüléséből,  majd  összesajtolásából  áll.

A zömítőerő hatására a hegesztés környezetében megnövekszik a munkadarabok keresztmetszete,  hosszuk pedig csökken, emiatt ráhagyással kell a munkadarabokat elkészítenünk. Az ún. „zömítőút" vagy ráhagyás pl.  Æ 4 - 10 mm esetén  0,75 - 1,5 mm.

A helytelenül megválasztott áramerősség esetén káros metallurgiai folyamatok - szemcsedurvulás - léphet fel, amely rontja a túlhevült övezet szövetének a  szívósságát.

2. Dörzshegesztés

Olyan  sajtolóhegesztés,  amelynél  a  kötés  létesítéséhez  szükséges  hőenergiát  az  egyesítendő  felületek  egymáshoz  dörzsölésekor  keletkező  súrlódási  hővel  állítják  elő.  A  dörzshegesztést  a  sorozatgyártásban  automatikus  dörzshegesztőgépeken  végzik. (81.ábra)

81.ábra  Példa  a  dörzshegesztésre

iDevice ikon Dörzshegesztés

3.  Hideghegesztés

A  hideghegesztéssel  a  fémfelületek  kohéziós  kötése  kellően  nagy  nyomás  alatt,  külső  hőközlés nélkül jön létre. A megfelelő nyomás hatására bekövetkező képlékeny alakváltozáskor  a fémfelületek rácstávolságnyira közelítik meg egymást, felületek oxid-  és  egyéb  szennyeződései  azonban  akadályozzák  a  kötés  kialakulását.

Az  első  kötési  helyek  élén  diszlokáció vándorlás  mellett - a  nyomás  növekedésével - az  egész  összesajtolt  keresztmetszet  összeheged.

Az  eljárás  alapvető  követelménye  a  gondos  felület előkészítés.  Ha ugyanis  e  műveletet  kifogástalanul  hajtották  végre,  a  kötés  kisebb  képlékeny  alakítással  hozható  létre.

A  hideghegesztés  hátránya,  hogy  ily  módon  csak  a  hidegen  jól  alakítható  anyagok  hegeszthetők.

 A  hideghegesztett  kötések  jól  elkészíthetők  az  ún.  hidegfolyatásos  eljárással  kombinálva  is.  E  technológiával  kétféle  anyagból  összetett  csövek  és  körszelvényű  rudak  is  gyárthatók  amit  ikerfémfolyatásnak  neveznek. (82.ábra)

82.ábra  Az  ikerfémfolyatás  elve

4. Ultrahanghegesztés

Az ultrahanghegesztéskor a szonotródának nevezett ultrahangenergia-átalakító és üllő közé  helyezik az átlapolt munkadarabokat. A  103 - 105 Hz frekvenciájú  ultrahangrezgés  és  a  megfelelő  nyomóerő  segítségével  a  felületek  megolvadás  és  hozaganyag  nélkül  összehegednek. A hegesztés időtartama 0,02 - 0,5 s. A hegesztendő lemezek vastagsága  0,005 - 3,0 mm. (83.ábra)

83.ábra  Az  ultrahanghegesztés  elve

Ultrahanghegesztés segítségével fémes és nemfémes anyagok, pl. üveg, kerámia valamint félvezetők  között hozható létre kötés. A varrat körüli övezetben szövetszerkezeti változás, deformáció nem  következik be, az  eljárás  fóliák  és  igen  vékony  lemezek  öszszehegesztésére  is  kiválóan  alkalmas.