I. KÉPLÉKENY ALAKÍTÁSOK ALAPJAI

Ahhoz hogy a forgácsnélküli alakításokat, az ún. képlékeny alakításokat eltudjuk helyezni a gyártástechnológiák rendszerében az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb jellemzőiket és kiemeljük jelentőségüket a termék előállítás területén.

A gépgyártástechnológia a műszaki tudományoknak az az ága, amely a gépek és alkatrészek előállításának elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. A gépgyártás folyamán a célszerűen megválasztott nyersanyagokat vagy előgyártmányokat dolgozzák fel késztermékké, amiket gyártmányoknak nevezünk. A gépgyártástechnológiák rendszerezése a 1.ábrán látható, a fémek alakítási eljárásainak felosztása a 2.ábrán látható.

 

 

1.ábra Képlékeny és folyékonyalakítások a mechanikai technológiai eljárások rendszerében

 

2.ábra A fémek alakításának változatai

A képlékenyalakítás olyan gyártási eljárásokat jelent, amelyekkel valamely gyártmány alakját és méreteit, forgácsleválasztás nélkül külső erőrendszer alkalmazásával, maradó alakváltozás révén megváltoztatjuk, miközben a test térfogata gyakorlatilag változatlan marad.

A képlékeny alakítás napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő technológiai eljárása. A korszerű képlékeny alakítás fő törekvése az, hogy a tervezett alkatrész alakját és méretét - a szilárdsági és alakváltozási jellemzők optimális értékeinek biztosítása mellett - olyan pontosan állítsa elő, amely az azt követő forgácsoló megmunkálást minimálisra csökkenti.

Tudománnyá fejlődését a mechanika képlékenységtan fejezetének kidolgozása, valamint a metallográfia és fémfizika (anyagszerkezettan) tovább fejlődése tette lehetővé.

A képlékenyalakítás fejlődésében nem kevésbé jelentősek azok az eredmények, amelyeket

a fémek reális szerkezetének kutatásában, a fémfizika, az anyagszerkezettan terén az utóbbi

évtizedekben elértek. Ezen eredmények ismertetésétől itt eltekintünk, részben azért, mert ezek egy része korábbi tantárgyak (Anyagtudomány, Anyagismeret) ismeretanyagát képezte, részben pedig azért, mert ezek részletes elemzése meghaladná e jegyzet kereteit. Így az anyagszerkezeti ismeretekből itt röviden csak azokat foglaljuk össze, amelyek a továbbiak megértéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

A képlékenyalakítás különböző eljárásaival gyártott alkatrészek termékskálája a parányi

mikroelektronikai alkatrészektől, a különféle háztartási eszközökön, a technikai haladás

szempontjából mindig is kiemelt jelentőségű autóipari alkatrészeken keresztül, a csúcstechnológiai alkalmazásokig (repülőgépipar és űrtechnika) terjed.

A képlékeny alakítás fogalomkörébe mind a hideg, mind pedig a melegalakítás beletartozik. A következő két fejezetben a gépészmérnöki gyakorlatban leggyakrabban előforduló hideg és melegalakító eljárásokat mutatjuk be.

A fejezet elején ismertetjük, a máshova nem sorolható ún. folyékony mechanikai technológiával előállított termékeket, melyeket a műszaki gyakorlatban előgyártmányoknak neveznek.