4.4. Sajtoló hegesztőeljárások
1. Zömítő tompahegesztés
A zömítő tompahegesztés hozaganyag nélkül, nyomás alatt végzett sajtolóhegesztés. A hevítéshez szükséges hőmennyiséget a munkadarabokon áthaladó áram Joule-hője adja.(80.ábra)
80.ábra A zömítő tompahegesztés elve
Az eljárás a munkadarabok összeérintéséből, felhevüléséből, majd összesajtolásából áll.
A zömítőerő hatására a hegesztés környezetében megnövekszik a munkadarabok keresztmetszete, hosszuk pedig csökken, emiatt ráhagyással kell a munkadarabokat elkészítenünk. Az ún. „zömítőút" vagy ráhagyás pl. Æ 4 - 10 mm esetén 0,75 - 1,5 mm.
A helytelenül megválasztott áramerősség esetén káros metallurgiai folyamatok - szemcsedurvulás - léphet fel, amely rontja a túlhevült övezet szövetének a szívósságát.
2. Dörzshegesztés
Olyan sajtolóhegesztés, amelynél a kötés létesítéséhez szükséges hőenergiát az egyesítendő felületek egymáshoz dörzsölésekor keletkező súrlódási hővel állítják elő. A dörzshegesztést a sorozatgyártásban automatikus dörzshegesztőgépeken végzik. (81.ábra)
81.ábra Példa a dörzshegesztésre

3. Hideghegesztés
A hideghegesztéssel a fémfelületek kohéziós kötése kellően nagy nyomás alatt, külső hőközlés nélkül jön létre. A megfelelő nyomás hatására bekövetkező képlékeny alakváltozáskor a fémfelületek rácstávolságnyira közelítik meg egymást, felületek oxid- és egyéb szennyeződései azonban akadályozzák a kötés kialakulását.
Az első kötési helyek élén diszlokáció vándorlás mellett - a nyomás növekedésével - az egész összesajtolt keresztmetszet összeheged.
Az eljárás alapvető követelménye a gondos felület előkészítés. Ha ugyanis e műveletet kifogástalanul hajtották végre, a kötés kisebb képlékeny alakítással hozható létre.
A hideghegesztés hátránya, hogy ily módon csak a hidegen jól alakítható anyagok hegeszthetők.
A hideghegesztett kötések jól elkészíthetők az ún. hidegfolyatásos eljárással kombinálva is. E technológiával kétféle anyagból összetett csövek és körszelvényű rudak is gyárthatók amit ikerfémfolyatásnak neveznek. (82.ábra)
82.ábra Az ikerfémfolyatás elve
4. Ultrahanghegesztés
Az ultrahanghegesztéskor a szonotródának nevezett ultrahangenergia-átalakító és üllő közé helyezik az átlapolt munkadarabokat. A 103 - 105 Hz frekvenciájú ultrahangrezgés és a megfelelő nyomóerő segítségével a felületek megolvadás és hozaganyag nélkül összehegednek. A hegesztés időtartama 0,02 - 0,5 s. A hegesztendő lemezek vastagsága 0,005 - 3,0 mm. (83.ábra)
83.ábra Az ultrahanghegesztés elve
Ultrahanghegesztés segítségével fémes és nemfémes anyagok, pl. üveg, kerámia valamint félvezetők között hozható létre kötés. A varrat körüli övezetben szövetszerkezeti változás, deformáció nem következik be, az eljárás fóliák és igen vékony lemezek öszszehegesztésére is kiválóan alkalmas.