3.4.2.1. Hajlítás
1. Hajlítás
- A hajlító műveletek során az anyagban a folyási határ értékét meghaladó feszültségek ébrednek, képlékeny alakváltozás következik be, és a lemez az erő-hatás megszűnte után - némi rugalmas deformációtól eltekintve - megtartja hajlított alakját.
- Hajlításkor az anyag külső részében húzó, a belsőben nyomó igénybevétel jön létre. Ennek megfelelően az ébredő feszültségek is húzó, illetve nyomó.
37.ábra Semleges szál elhelyezkedése hajlításkor
A semleges szál mindig a legjobban húzott szál és a legjobban összenyomott szál között helyezkedik el. A semleges szálnak a hajlított két szál - a legjobban összenyomott szál és a legjobban húzott szálközötti helyzetét az anyag vastagsága és a hajlítási sugá nagysága határozza meg. (37.ábra)

38.ábra Egyszerű V-alak hajlítása
39.ábra A
hajlítás elve és
erőigénye
a) a hajlítás
süllyesztékben b)
a hajlítás út - erő
diagramja
- Az anyag csak addig a határig hajlítható, amíg a hajlított keresztmetszet külső szélén ébredő feszültség el nem éri az anyag szakítószilárdságát. (38.,39.ábra)
A hajlítószerszámok osztályozása gyakorlatilag megfelel a kivágó - lyukasztó szerszámoknak, lásd a 40. ábrát. A 41. és 42.ábrákon különböző hajlítószerszámokat figyelhetünk meg.
41.ábra Hajlítószerszámok1.:
a) egy
szögbe hajlító szerszám b)
vezetőcsapos Z-alakra hajlító szerszám.
42.ábra Hajlítószerszámok 2.:
a) vezetőoszlopos
egyetemes hajlítószerszám b) egyetemes
hajlítószerszám-betét c) kettős
forgógörgős hajlítószerszám.


