4.1. Hegesztési eljárások, és jellemzőik

A  hegesztés  munkadaraboknak  egyesítése  hővel,  nyomással  vagy  mindkettővel,  amelynek  során  az  anyagok  között  természetüknek  megfelelően  fémes  (kohéziós)  kapcsolat  jön  létre.

A  hegesztés  és  a  hegesztett  kötés

A  hegesztés  (termikus  egyesítés)  során  két  vagy  több  azonos  vagy  közel  azonos  alapanyagú  alkatrészt  kapcsolnak  oldhatatlanul  egymáshoz  hőhatás  segítségével,  nyomással  vagy  nyomás  alkalmazása  nélkül,  hozaganyag  hozzáadásával  vagy  anélkül.  A  hozaganyag  összetétele  a  hegesztendő  anyag  összetételével  azonos  vagy  majdnem  azonos. A  kifogástalanul  elkészített  hegesztési  varrat  szilárdsága  az  alapanyagéval  egyező.

A kötőhegesztések  két  vagy  több  munkadarab  egyesítésére  alkalmasak.

A felrakóhegesztés  hozaganyag  ráhegesztése  a  munkadarab  felületére  különleges  felületi  tulajdonságok  (keménység,  korrózióállóság,  stb.)  elérése  vagy  méretnövelés  céljából.

A  hegesztési  eljárásokat  a  felhasznált  energia,  az  alapfém  hegesztés  közbeni  halmaz-állapota,  a  hegesztés  gépesítési  foka  és  egyéb  műszaki  jellemzők  alapján  különböztetjük  meg  (45.ábra).

45.ábra  A  hegesztési  eljárások  csoportosítása

A  hegesztési  hő  hatására - az  átmeneti  zónában - az  acél  kristályszerkezete  allotróp  átalakulást  szenved.  A  munkadarab  anyagának  azt  a  részét,  amelyben  a  hegesztési  hő  hatására  szövet szerkezeti-  és  mechanikai  tulajdonságoknak  a  változása  következik  be,  hőhatásövezetnek  nevezzük. (46.ábra)


46.ábra  A  hőhatásövezet  szövetszerkezeti  változásai

Az  acélok  hegeszthetőségét  nagymértékben  befolyásolja  a  széntartalom  és  az  ötvöző-anyagtartalom.  Ezek  szerint:

  • kis  széntartalmú  acélok  /C < 0,25 %/  jól  hegeszthetők,
  • közepes  széntartalmú  acélok  /0,25 % <  C < 0,4 %/  kielégítően  hegeszthetők,
  • magas  széntartalmú  acélok  /0,45 % > C/  nehezen  hegeszthetők.

Az ötvözött acélok - hegeszthetőség vonatkozásában - aszerint osztályozhatók, hogy nagy  hőmérsékletről  nyugodt  levegőn  hűtve  milyen  a  szövetszerkezetük.