3.4.2.1. Hajlítás

1. Hajlítás

  • A hajlító műveletek során az anyagban a folyási határ értékét meghaladó feszültségek ébrednek, képlékeny alakváltozás következik be, és a lemez az erő-hatás megszűnte után - némi rugalmas deformációtól eltekintve - megtartja hajlított alakját.
  • Hajlításkor az anyag külső részében húzó, a belsőben nyomó igénybevétel jön létre. Ennek megfelelően az ébredő feszültségek is húzó, illetve nyomó.

37.ábra Semleges szál elhelyezkedése hajlításkor

A semleges szál mindig a legjobban húzott szál és a legjobban összenyomott szál között helyezkedik el. A semleges szálnak a hajlított két szál - a legjobban összenyomott szál és a legjobban húzott szálközötti helyzetét az anyag vastagsága és a hajlítási sugá nagysága határozza meg. (37.ábra)


38.ábra Egyszerű V-alak hajlítása

39.ábra A hajlítás elve és erőigénye
a)
a hajlítás süllyesztékben b) a hajlítás út - erő diagramja

  • Az anyag csak addig a határig hajlítható, amíg a hajlított keresztmetszet külső szélén ébredő feszültség el nem éri az anyag szakítószilárdságát. (38.,39.ábra)

A hajlítószerszámok osztályozása gyakorlatilag megfelel a kivágó - lyukasztó szerszámoknak, lásd a 40. ábrát. A 41. és 42.ábrákon különböző hajlítószerszámokat figyelhetünk meg.

40. ábra A hajlítószerszámok felosztása szerkezeti kialakítás szerint

41.ábra Hajlítószerszámok1.:
a)
egy szögbe hajlító szerszám b) vezetőcsapos Z-alakra hajlító szerszám.

42.ábra Hajlítószerszámok 2.:
a)
vezetőoszlopos egyetemes hajlítószerszám b) egyetemes hajlítószerszám-betét c) kettős forgógörgős hajlítószerszám.

iDevice ikon Lemezhajlítás

iDevice ikon Lemezhajlítás

iDevice ikon Csőhajlítás