4.2.3. Plazmahegesztés

Plazmán az anyagok hőmérsékletétől függő, a termodinamikai egyensúlynak megfelelő arányban disszociált és ionizált gázállapotát értjük. Ebben az anyagállapotban elektronok és ionok, valamint atomok és molekulák vannak jelen. Hegesztéskor a gáz plazmaállapotának előállítására a villamos ív szolgáltatja az energiát. (59.ábra)

59.ábra A wolframelektródás plazmahegesztés (WP)

A védőgáz feladata ennél a megoldásnál is az ív és a hegfürdő elszigetelése a környezetétől. A plazmaképző gáz a kisméretű fúvókán kilépve egy elektromosan vezető gázsugarat, plazmát alkot (60.ábra), amely összesűríti az ekként kialakuló, magas hőmérsékletű (5000°C-30 000°C !)

60.ábra Plazmahegesztés

A stabilan égő, különösen koncentrált plazmaívvel igen nagy sebességgel lehet hegeszteni.

Plazmahegesztéskor mindig két védőgáz szükséges:

1) Plazmagáz, amely túlnyomórészt argonból áll hidrogén és hélium hozzákeverésével.

2) Külső védőgáz, amely argonhoz hozzákevert komponenseket tartalmazhat, pl. hidrogént KO acélok esetén, vagy héliumot alumínium és ötvözetei esetén.