Bevezetés

Talán nem kell hosszasan ecsetelni, hogy a JAVA programozási nyelv napjaink egyik legnépszerűbb szoftverfejlesztési eszköze. A mobil eszközöktől kezdve a webes technológiákon át egészen az asztali gépeken futó alkalmazásokig mindenütt találkozni lehet vele. Elterjedtségének oka egyrészt a platformfüggetlenség, másrészt, hogy a fejlesztő eszköz a Java Development Kit (JDK) teljesen ingyenes. Ehhez még hozzájárul, hogy két igen nagy tudású integrált fejlesztői környezet az Eclipse, illetve NetBeans is ingyenesen letölthető és használható.    

A programfejlesztés erősen gyakorlat orientált tudomány, művészet és mesterség egyben. Valljuk, hogy jól programozni csak kellő számú és mélységű feladat, sikeres megoldásával lehet megtanulni. Az elmúlt évtizedekben a szoftverfejlesztés módszertanával foglalkozó szakemberek számos szoftverfejlesztési metódust hoztak létre a szoftvertervezés és fejlesztés megkönnyítésére (strukturált programozás, objektum orientált programozás, aspektus orientált programozás, agilis szoftverfejlesztés). Jelen jegyzet célja, hogy különböző nehézségű feladatok megoldási módszereinek bemutatásán keresztül fejlessze a hallgatók JAVA programozási kompetenciáit.       

iDevice ikon Feltételezett tudásanyag

A kurzus nem szab előfeltételt a benne levő tananyag tanulmányozáshoz. Azonban kétségkívül előnyt jelent, ha az olvasó már rendelkezik –esetleg más programozási nyelven- programírási tapasztalattal. Azok, akik semmilyen ilyen irányú ismerettel nem rendelkeznek, mindenképpen ajánlott a jelen tananyag tanulmányozása mellett egy-két bevezető jellegű szakirodalom áttanulmányozása is.  A feladatok között található olyan is, amely SQL adatbázissal történő kommunikációval foglalkozik. Így minimális SQL scriptírási ismeretet is feltételezünk.      


Tartalmi áttekintés

A modul három fő fejezet köré csoportosítva konkrét feladatokon keresztül dolgozza fel és mutatja be a JAVA alapú szoftverfejlesztéshez kapcsolódó ismereteket. A tananyag elején egy bevezető jellegű fejezetben bemutatjuk a fejlesztéshez használt eszközöket, valamint azt, hogy ezeket honnan lehet letölteni. A tananyagban kizárólag csak szabadon letölthető és használható fejlesztő eszközökkel dolgozunk. Ráadásul ezek az eszközök a JAVA alapú fejlesztés de facto szabványos eszközei. A második fejezetben a konzol alapú feladatok találhatóak. Ilyen jellegű feladatokkal a hallgató a „Programozás alapjai" és az „Objektum Orientált Programozás" című kurzuson találkozhat. Ez a fejezet lényegében a JAVA alapjainak elsajátítását segíti. A harmadik fejezet a grafikus felületű szoftverek készítésének rejtelmeibe vezet be. Ezek a feladatok a „Vizuális programozás" című kurzus ismeretanyagának elmélyítését szolgálja. A negyedik fejezet pedig már a valós alkalmazások fejlesztéseihez próbál segítséget adni. Jellegénél fogva itt találkozunk a legkomplexebb feladatokkal (grafikus felületű adatbázis alapú alkalmazások). A tananyag végén a záró teszt (5. fejezet) olyan feladatokat tartalmaz, melynek megoldásait nem közöljük, de megoldásuk a tananyag áttanulmányozása után nem jelenthet gondot az olvasónak.   

iDevice ikon Célkitűzések, követelmények

A modul leckéiben szereplő ismeretek birtokában a modult elvégzett hallgató képes lesz a JAVA alapú szoftverfejlesztés területén további ismereteket elsajátítani, témaköröket megtanulni.

Legyen nyitott és fogékony az újra, az új kihívásokra; legyen innovatív, legyen igénye a folyamatos fejlődésre, az önképzésre. Saját maga is rendelkezzen az egész életen át tartó tanulás képességével.


Módszer

A jegyzet jellegénél fogva az önálló tanulás támogatója. A jegyzetet elektronikus tananyagként jelentetjük meg. Ezért az anyag több helyen tartalmaz hiperlinkeket. Ezek a linkek egyrészt a fejlesztéshez szükséges eszközök letöltési helyére mutatnak. Ezeket érdemes időnként újra felkeresni az esteleges újabb verziók megjelenése miatt. Linkek mutatnak még az első fejezet végén az elméleti ismereteket összefoglaló tutoriálokra is. Mindenképpen azt tanácsoljuk a hallgatónak, hogy a tutoriálok áttanulmányozására szánjanak időt, mert azok alapvetően segítik az érdeklődő olvasót a tanulmányozott részek megértésében. Megjegyezzük, hogy ezek a tutoriálok angol nyelvűek, azonban már minimális angoltudással is jól olvashatóak, megérthetőek. A fentieken kívül -ahol szükséges- linkek mutatnak még azokra a fogalmakra is, melyek ismerete szükséges a feladat megoldásához. Ennek több következménye is van:

  • egyrészt az elsődleges terjedelem - különösen a vizsgára készülő diák számára - nagyon csalóka lehet, hiszen a linkekben található (összességében több száz oldalnyi) ismeretek a tananyag részét képezik. Mindenképpen azt tanácsoljuk a hallgatónak, hogy a linkek áttanulmányozására szánjanak időt, mert azok alapvetően segítik az érdeklődő olvasót a tanulmányozott részek megértésében.
  • A jegyzet formájában - és elsődleges tartalmában - alaposan eltér a megszokott egyetemi jegyzetektől, amelyek alapkövetelménye a „self-contained" tartalom. Ez azt jelenti, hogy a „klasszikus" jegyzetet úgy kell megírni, hogy az tartalmazzon minden alapdefiníciót, és a szöveg is követhető legyen anélkül, hogy segítséget hívnánk más anyagból. Ez a jegyzet a sűrűn alkalmazott hivatkozások miatt alapjaiban megkívánja azt, hogy az érdeklődő olvasó „belelapozzon" a linkekbe, értse meg azok tartalmát, és csak azután folytassa a jegyzet tanulmányozását, ha a hivatkozás tartalmát a szükséges mélységig elsajátította. Így azt mondhatjuk, hogy a linkek szerves részét képezik az elsajátítható tananyagnak.

 

Végül a záróteszt feladatainak megoldása és személyes kiértékelése sem maradhat el.