7.9 Kérdések

A kétértékű logikában egyértelműen el lehet dönteni egy kijelentésről, hogy igaz vagy hamis, míg a többértékű logikában ez nem lehetséges.
| |
A többértékű logikában egyértelműen el lehet dönteni egy kijelentésről,
hogy igaz vagy hamis, míg a kétértékű logikában ez nem lehetséges.
| |
|
![]() | |
![]() | |
![]() |
„ha p
akkor q, és ha q akkor p” kijelentést
értjük.
| |
„nem igaz, hogy ha p akkor q, és ha q akkor p” kijelentést értjük.
| |
„p akkor q” kijelentést értjük.
|
„nem p vagy nem q” kijelentést értjük.
| |
„nem igaz, hogy ha p akkor q, és ha q akkor p” kijelentést értjük.
| |
„sem p
sem q” kijelentést értjük.
|
Egy olyan formula, mely a következő tulajdonságokkal rendelkezik:
| |
Egy olyan formula, mely a következő tulajdonságokkal rendelkezik:
|

A formális logika azon ágát, mely a kijelentésekkel foglalkozik
nevezzük.Egy olyan eljárást, amely egy vagy több kijelentésből olyan képez, mely igaz vagy hamis voltát a benne szereplő kijelentések igaz illetve hamis volta meghatározza, logikai nevezzük.
Azokat a kétváltozós függvényeket, melyek halmaz, valamint is a a {0,1}{0,1} halmazból való, kétváltozós vagy kétváltozós -függvényeknek nevezzük.
Azokat az eszközöket, melyek emberi beavatkozás
különféle információkat alakítanak át, nevezzük.

kommutatív
| |
disztributív
| |
asszociatív
| |