kivonat, rezümé; lásd még: referátum

Valamely dokumentum tartalmáról szóló tájékoztatás, amely röviden összefoglalja a dokumentum valamennyi lényeges állítását.

Adatmezőkből álló rekordok rendezett halmaza. Logikai szerkezettel rendelkező, információk tárolására és visszakeresésére szolgáló számítógépes adatállomány. A könyvtári adatbázisok egyik típusa a számítógépes katalógus*, ahol a rekord* a mű adatait tartalmazó„katalóguscédula”, az adatmezők* pedig annak egyes bibliográfiai adatai*.

Lásd rekord

Egy adatbázisrekord* kisebb egysége, amely az egyes adatok tárolására szolgál. Könyvtári katalógusban* egy-egy adatmező vonatkozik pl. a szerzőre, a címre, a tárgyszóra* stb.

Visszakeresést biztosító információ/adatelem. pl.: egységesített családnév

Egy könyvtárban a szakrendben elhelyezett könyvanyag esetében az adott szakrendi jelzeten* belül az abc-szerint jelzi a könyv pontos helyét (de szakrendtől függetlenül is létezik!).

Könyvészet; a görög byblos és graphia szavakból = könyveket leírni, összeírni. Meghatározott szempontból fontos (pl. nemzeti dokumentumtermés) vagy egy adott témában megjelent dokumentumok bibliográfiai adatait* rendszerezően és teljességre törekvően tartalmazó jegyzék.

Egy mű megkülönböztetésre és azonosításra alkalmas adatai, melyek közül a legalapvetőbbek a szerző, cím, kiadási vagy megjelenési adatok. Az egyes bibliográfiai adatokat az adatbázisok* az adatmezőkben* tárolják.

Dokumentumleírási egység, mely a mű azonosításához szükséges bibliográfiai adatokat* tartalmazza egységes szerkezetben.

Nonprofit szervezet, melynek célja a jogszerűen megosztható művek számának növelése. Fő tevékenysége a Creative Commons-licencek kiadása, melyek a szerzői jog* rugalmas kezelését teszik lehetővé.

Lásd: szerzői jog

Az a technika, amikor szöveges adatbázisokban* való keresésnél a keresett szónak csak egy részletét írjuk be, és egy speciális karakterrel (pl. * vagy ?) jelezzük, hogy a szó nem teljes. A legtöbb rendszer tudja kezelni a jobbról csonkolt szavakat (a szó elejét adjuk meg), némelyik a balról csonkoltat is (a szó végét adjuk meg). Ha pl. az iskol* csonkolt formával keresünk, akkor lekérdezi az iskolával kapcsolatos valamennyi adatot, mintha az iskola szó minden lehetséges ragozott alakját beírtuk volna.
A magyar nyelvben, annak ragozó, illetve végződéseket nagy számban használó volta miatt különösen használatos mód a keresésekben.
Lásd még: joker.

A ma már elvárható általános számítógépes írástudáson túl – ami az alapvető informatikai eszközpark használatának ismeretét jelenti – a digitális ökoszisztéma* kiépítése és használata közben kialakult vagy más módon megszerzett tudás. Tágabb értelemben a korszerű informatikai eszközök által biztosított tartalmi szolgáltatások között való eligazodást, azoknak komplex használati képességét jelenti.

Az elektronikusan publikált tartalmaknak, így elsősorban az elektronikus könyveknek természetesen kialakult a technikai jogvédelme is. Ez egy olyan szoftveres megoldás, ami garantálja, hogy csak a jogos tulajdonos használhatja a megvásárolt tartalmat. Az egyik legelterjedtebb módszer és szakterminológia erre a DRM – Digital Rights Management. Ez egyrészt jelenti általában a digitális tartalmak technikai és jogi védelmére szolgáló technológiákat (ezeknek az összefoglaló neve), másrészt pedig egy konkrét szoftveres megvalósítást is. (Ezekről általában jó összefoglaló a Wikipédia idevonatkozó szócikke.)
A digitális jogkezelés lényege, hogy lehetővé teszi a digitális mű azonosítását, a műhöz fűződő jogok kezelését, sőt akár az e-könyv-kölcsönzést is. Mindezek a megoldások biztosítják a tartalom felhasználásának szabályozását, a jogdíjak megfizetését, a felhasználók magatartásának nyomon követését és a jogok érvényesítését is. A DRM-nek két fő fajtája létezik.
1. Kemény (hard) DRM
Ekkor szoftveres (nagyon ritkán hardveres) védelmet kap dokumentum. Itt egy online ellenőrzési folyamat keretében a jogtulajdonost és a jogszerűséget ellenőrzik. Az ellenőrzés pozitív lefolytatása után lesz jogosult a felhasználó a dokumentumot olvasni.
2. Puha (soft) DRM
Ekkor a dokumentum technikai értelemben nem élvez védelmet, viszont a jogos felhasználó neve (adott esetben vízjelszerűen is) belekerül magába a dokumentumba. (Ezért fordul elő gyakran, hogy a hálózaton kerengő, óvatlanul vagy illegálisan odakerült dokumentumokon megtaláljuk a vásárló nevét.)

Az a számítógépes helyi és hálózati kényelmi környezet, amelyben a felhasználó megtalál minden olyan forrást és eszközt, amit munkája / tanulása során legjobban tud alkalmazni. Így kialakít magának egy senki máséval pontosan nem azonos komfortos környezetet.

Egy hagyományos adathordozón (papír, film, hang- és videoszalag stb.) levő információ számítógépre vitele valamilyen speciális eszközzel (képbeolvasó szkenner, hang- és videokártya stb.); a rajtuk lévő hagyományos jelek számjegyekké (digit) alakítása.

Neve a francia „déjà vu” („már láttam”) kifejezésből ered, s arra utal, hogy az így elkészített elektronikus könyvmásolat megszólalásig hasonlít az eredeti könyvre.
Ez a formátum kifejezetten képként szkennelt könyvek digitális megjelentetésére és online szolgáltatására készült, a nagyon jól tömörített oldalképek (tehát a lap textúráját is őrzi valamennyire pl. régi könyvek esetén) „mögött“ itt is (hasonlóan a PDF*-hez) ott lehet az OCR*-rel felismert, kereshető szöveg is. A fájlok nézegetéséhez és nyomtatásához egy DjVu-olvasó és -megjelenítő program szükséges, vagy egy kiegészítő (plug-in), amely telepítés után beépül a böngészőprogramba.

A Digital Object Identifier (DOI) az elektronikus dokumentumok* körében használt nemzetközi egyedi azonosító rendszer, amit pl. a folyóiratok világszerte alkalmaznak a cikkek interneten elérhető elektronikus változatainak megjelölésére. Így egy DOI-szám egyértelműen azonosít pl. egy online cikket vagy bármely más digitális szerzői terméket. Mivel online dokumentumokról van szó, ezért a DOI linkként is működik.

Az ismerethordozók általános, összefoglaló neve. A klasszikus ismerethordozókon kívül (könyv, folyóirat stb.), beletartoznak az audiovizuális hordozók csakúgy, mint az elektronikusak.

Magyarul pont per inch. Nyomdai vagy nyomtatási, illetve szkennelési felbontás érzékeltetésre megadjuk, hogy egy inch (2,54 cm) területen hány nyomdai vonást, illetve pontot lehet még megkülönböztetni. Ez a mértékegység az eszköz, illetve a produktum (nyomtatás, szkennelés) finomságának a mérésére is szolgál.

Lásd: digitális jogkezelés

Az eduID egy akadémiai intézmények által létrehozott szövetség, melynek célja, hogy az intézmények közötti és intézményen belüli webes felhasználó-azonosítást egységessé, átláthatóvá és ezáltal könnyen kezelhetővé tegye. Az eduID egy digitális azonosító is, melynek segítségével a felhasználók úgy vehetnek igénybe saját és külső informatikai szolgáltatásokat, hogy a saját intézményük azonosítja őket, és a szolgáltatás igénybevételéhez kért felhasználói adatokat ad át róluk. Az intézmények bizalmi szövetséget, ún. föderációt alkotnak, amelynek tagjai elfogadják egymás felhasználóit azonosítottnak. A felhasználó számára ez kényelmes, mert a föderáció bármely tagjánál „járva” azonosítja őt a rendszer és a „neki járó” online szolgáltatások elérését lehetővé teszi. Bővebben a KIFÜ oldalán olvasható róla.

Az ismereteket és hordozóikat rendszerező könyvtári módszer, amelyet a tizedes számok alapján alakítottak ki. Tíz nagy csoportba sorolja a tudományokat, s mindegyiken belül tíz osztály, azokon belül tíz alosztály stb. hozható létre. A számítógépes könyvtári feldolgozás elterjedésével egyre inkább háttérbe szorul. Gyakorlati jelentősége van a nagyobb olvasótermi rendszerekben, amelyekben leegyszerűsítve ugyan, de általában eszerint alakítják ki a dokumentumok fizikai rendjét. Lásd még szakrendi jelzet

A kifejezések meghatározását jelenti, annak eldöntését, hogy melyik formáját használjuk egy tárgyszónak.

2001 óta működő magyar kormányzati projekt, mely a nemzetközi és magyar elektronikus tudományos és közművelődési tartalmak használatát teszi lehetővé, nemzeti licenc vásárlása útján. A programot jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központban működő EISZ Titkárság gondozza országos közfeladatként, döntéshozó testülete a Programtanács.

A sumérok által a Kr. e. IV. évezredben feltalált írásmód, ahol a nedves agyagba háromszög alakú náddal rögzítették az információkat. Eleinte a képíráshoz hasonló volt, mert ábrázolni is próbálta az adott tárgyakat, fogalmakat, később a külalak egyre elvontabb lett, a betűírás felé közelített.

Általában az elektronikus formában létrehozott és terjesztett, valamint csak digitális eszközön és külön szoftverrel olvasható szövegeket és képeket tartalmazó dokumentum-formátumot értjük alatta. Az igazi e-könyv nem kötött formátumú és tördelése alkalmazkodik az adott eszköz képernyőjéhez; formai megjelenésének egy része (betűméret és -típus, háttérszín stb.) olvasáskor változtatható.

A dokumentumok közül azokat tekintjük elektronikusoknak, amelyek tartalmuktól függetlenül digitális formában hordozzák az információt.

Digitális formában tárolt könyvtári jellegű dokumentumgyűjtemény, illetve egy hagyományos könyvtár gyűjteményének elektronikus dokumentumokból álló része, amely ma már többnyire elérhető távolról is, az interneten keresztül.

Az ismereteket átfogó címszavakban közlő speciális vagy általános kézikönyv, amelyben a szócikkek lehetnek betűrendi besorolásúak és tematikusak is.

Az elektronikus papír az e-könyvek* megjelentetésre kifejlesztett technológia. Alapját a több millió parányi mikrokapszula adja. Ezek pozitív töltésű fehér és negatív töltésű fekete pigmentet tartalmaznak és átlátszó folyadékban „úsznak“. Az elektromos mező töltésének változtatásával hol a fekete, hol a fehér pigmentek látszódnak.
Az ilyen kijelző csak akkor fogyaszt áramot, amikor tartalma változik. Ha egy e-könyv-olvasót nézünk, csak lapozáskor van szükség áramra, viszont amíg olvassuk az adott oldalt (és nem változik a kijelző tartalma), a kijelző nem fogyaszt semmit.

Az e-tudomány a hálózatok és digitális kultúra nyomán kialakult új tudományos munkamódszertan összefoglaló neve, ami arra utal, hogy a tudományos kutatás szinte teljes vertikuma „számítógépesedett”: így ilyen módon működik a szakirodalmazás; az adatok elérése, terjesztése, megosztása; a közös publikációk; a hálózati közös munka a műszeres vezérléstől a megosztott szakirodalmi jegyzékeken át a kommunikációig bezárólag; az elektronikus publikációk és azok virtualizálódó értékelése.

Az adatbázisokban* – így a könyvtári katalógusokban* is – a különféle szűkítő szempontok ki- és bekapcsolhatóságát jelenti, így az adott találati halmaz* kapcsoló-szempontok (facetták) segítségével tovább szűkíthető: pl. műfaj, nyelv, évkör stb. szerint.

A felhőalapú számítástechnika [angolul „cloud computing”] a számítástechnika egyik ágazata. Többféle felhőalapú szolgáltatást különböztethetünk meg, a közös bennük az, hogy a szolgáltatásokat nem egy meghatározott hardvereszközön üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein elosztva, annak üzemeltetési részleteit a felhasználótól elrejtve. A szolgáltatásokat a felhasználók hálózaton keresztül érhetik el, publikus felhő esetében az interneten keresztül, privát felhő esetében a helyi hálózaton vagy ugyancsak az interneten. A felhőalapú számítástechnika a 2010-es évek egyik fő irányának számít a számítástechnikában. (Tipikus példája, amikor pl. gmailben levelezünk és fogalmunk sincs, hogy mindezt konkrétan milyen gépek szolgálják ki.)

Rendszeres időszakonként (általában havonta, kéthavonta) megjelenő sajtótermék, amely valamely téma vagy szakterület szellemi termékeit, illetve híreit közli.

1. Egy adott szolgáltatásban teljes szövegében is elérhető a művek, nemcsak metainformációkat* kapunk róla.
2. Egy adatbázisban* a végrehajtott keresés nemcsak a mű adataiban, hanem annak teljes szövegében is megtörténik.

A modern könyvtárakban nem csupán a könyvek adatait tartják nyilván számítógépes katalógusban , hanem az olvasókét is. A két adatbázis a könyveken és az olvasók kártyáján lévő vonalkód segítségével pillanatok alatt összekapcsolható, s a határidő, tartozás stb. problémáit ettől kezdve a rendszer automatikusan nyilvántartja. (van ma már automatikus, önkiszolgáló gépi kölcsönzés is)

Lásd: szójegyzék

A könyvtár könyvekből, folyóiratokból, más nyomtatott, továbbá elektronikus dokumentumokból* álló állománya.

„Az a szűkebb vagy tágabb szakterület, amelynek irodalmát a könyvtár rendszeresen beszerzi.” (Fővárosi Pedagógiai Intézet, 2001 p.235)

A helyrajzi szám olyan azonosító, amely a dokumentum pontos lelőhelyét mutatja. Ez lehet szakrendi*, vagy betűrendes jelzet* illetve ezek kombinációja (pl. szabadpolcos rendszerben), vagy a bekerülés sorrendjének megfelelő, akár a leltári számmal egyező (pl. zárt raktárban*).

Az ókori egyiptomiak által széles körben használt igen fejlett képírás , ahol az egyes jelek már elvont tartalmakat is hordoztak.

Az angol hypertext, szóból (hipertext, hiperszöveg, hálószöveg).
Olyan elektornikus szöveg, melynek egyes pontjairól mutatók vannak a szöveg más pontjaira vagy más szövegekre. A hipertext olvasói ezeket a mutatókat követve kedvük szerint, különböző sorrendben haladhatnak a szöveg(ek)ben. A számítógépes hipertextek esetében a mutatók követését és az eligazodást egy speciális szoftver, pl. böngésző segíti. Az internet is ilyen hipertext (HTML*) dokumentumokra épül.

Lásd: újság

Saját munkánkban egy másik szerzőtől származó gondolat idézése és a forrásának jelölésére használt (rövidített) bibliográfiai adat*. A hivatkozások jelölésére egyrészt a szerzői jog* tiszteletben tartása miatt van szükség, másrészt a plágium* elkerülésére. Ma már többféle programok is segíti a hivatkozások kezelését, amelyek vagy online szolgáltatások, vagy telepíthető szoftverek. Lásd még: hivatkozáskezelő rendszer

A szerzői alkotómunkát támogató offline vagy online alkalmazás, melynek célja, hogy a kutatómunka kezdetétől segítse az anyaggyűjtést és praktikus eszköztárat biztosítson az írás folyamatához.
• Segíti dokumentumok bibliográfiai adatainak* összegyűjtését.
• Az összegyűjtött adatok saját szempontok szerint tárolhatók és visszakereshetők benne,s csatolmányokat is tárolhatunk: pl. szöveg, kép, videó stb.
• Az összegyűjtött adatokból bibliográfiát* vagy irodalomjegyzéket* készíthetünk.
• Tudományos munkánkban hivatkozásokat* készíthetünk vele.

HyperText Markup Language = hipertext jelölő nyelv
Az interneten oldalainak leírására szolgáló szabványos nyelv, amelynek segítségével szövegeket, képeket, sőt hangokat és mozgóképeket tudunk megjeleníteni. A HTML nyelven írt állományokat általában szerverek szolgáltatják és böngészők jelenítik meg.

Az Országos Széchényi Könyvtár* által működtetett országos cikk- és tanulmány-adatbázis, melynek célja hozzáférhetővé tenni és szolgáltatni a humántudományok magyar vonatkozású tanulmányainak és cikkeinek bibliográfiai adatait.

A rendszeres időszakonként megjelenő sajtótermékek összefoglaló neve (folyóirat, újság).

A sajtótermékek, így pl. az időszaki kiadványok kiadói, szerkesztői, nyomdai adatai.

Olyan rendszer, ami segíti a kommunikációt a felhasználó és a dokumentumok, dokumentum-leírások között. Elemei a tájékoztató eszközök: katalógus*, adatbázis*, ezeken belül a dokumentumok tartalmi és formai feltárása során keletkező információk.

A kódexekben és a korai könyvekben a többinél jóval nagyobb, díszített (hasábot, fejezetet, illetve bekezdést bevezető) kezdőbetű neve a latin initium = kezdet szóból.

A könyvtári munkafolyamatok (beszerzés, feldolgozás, kölcsönzés stb.) nagy részét vagy teljes egészét segítő, automatizáló szoftverrendszer. Jellemzően egymással együttműködő modulokból áll. A felhasználók ebből leggyakrabban a számítógépes katalógussal* és a gépesített kölcsönzéssel találkoznak csak.

Több tudományt átfogó, összefogó. Tudományközi, szakmaközi. Több tudományterület közötti együttműködés, több szakterületet érintő kutatás. A kutatás hatékonysága megköveteli, hogy egy elérendő cél érdekében több tudományterület tartalmi és módszertani szempontból együttműködjön.

Lásd: webarchiválás

Olyan weboldal vagy szoftveres alkalmazás, amely a keresősávjába beírt keresőszóra, vagy keresőkifejezésre különböző találatokat ad ki. A találatok listáját rendszerint különböző feltételek szerint tudjuk sorbarendezni vagy tovább szűkíteni. Megkülönböztetünk keresőrobot által automatikusan, illetve ember által manuálisan épített internetes keresőket.

International Standard Book Number = nemzetközi szabványos könyvazonosító szám
A könyvek egyedi azonosítására szolgáló, nemzetközileg használatos kódszám.

International Standard Serial Number = nemzetközi szabványos időszaki kiadványazonosító szám
Az időszaki kiadványok egyedi azonosítására szolgáló nemzetközileg használatos kódszám.

Az adatbázisokban* való keresésnél vagy számítógépes programoknál használható speciális jel (pl. * vagy ?), amellyel egy vagy több karaktert (betűt vagy számot) helyettesíthetünk, azt jelezve vele, hogy ott bármilyen betű vagy szám állhat.
Lásd még: csonkolás

A könyvtári szóhasználatban a dokumentumok sokoldalú visszakereshetőségét biztosító rendszer, amely régebben listák, majd cédulák formájában, újabban számítógépes katalógusként működik.
Lásd még: számítógépes katalógus

A legősibb írásmódok egyike, mikor a dolgokat (általában vázlatos) képükkel ábrázolták. Speciális, igen fejlett fajtája az egyiptomiak által használt hieroglifa.

Szakirodalmi kutatás során használt kulcsszó vagy kulcsszó-kapcsolat, mellyel kutatott témánkat írhatjuk le. A jól megválasztott keresőkifejezések optimalizálják a releváns találatok számát.

Az egyes tárgykörök, szakterületek átfogó eligazító könyveinek általános neve, ide tartoznak a lexikonok és az enciklopédiák is.

Az adott könyvtár lehetőségeihez képest a legfontosabb kézikönyvek kiemelt gyűjtőhelye, legtöbbször ezek nem kölcsönözhetők.

A dokumentumok speciális, nem sokszorosított, illetve nem terjesztett fajtája. Általában kézzel írottak, de a modern korban már készülhettek írógéppel vagy számítógéppel is.

A kézzel írott könyvek összefoglaló neve. Jellegzetes korszakuk a könyvnyomtatás előtti középkor volt. Kezdetben a pergamen lapokat fatáblák közé tették, s innen kapta nevét (a latin caudex = fatábla szóból).

A különféle dokumentumok – általában – végén található záradék, amely a közreműködők, a kiadó stb. adatait tartalmazza.

Hunyadi Mátyás messze földön híres könyvtárának nagyon szép kivitelű kódexei, amelyek a család latin nevéből, a Corvinusból (corvus = holló) kapták elnevezésüket. Ma már többségük elveszett vagy szétszóródott a világban, így nagyon nagy könyvritkaságnak számítanak és igen értékesek.

A könyvtárközi kölcsönzés egy könyvtári szolgáltatás-együttes neve. Magyarországi és külföldi könyvtárak együttműködésére építve látja el a felhasználókat a helyben nem elérhető dokumentumokkal. A szolgáltatást hazánkban az Országos Széchényi Könyvtár* koordinálja, a hálózatban több ezer magyar illetve külföldi könyvtár működik együtt, küld és fogad dokumentumokat. Magánszemélyek a rendszerben szereplő partnerkönyvtárak beiratkozott olvasóiként indíthatnak könyvtárközi kéréseket. Rendelhetnek akár könyvet, akár digitális vagy papír alapú másolatot folyóiratcikkekről, kéziratokról, ill. bármilyen típusú könyvtári dokumentumról.

A középkor vége óta ismert jog, amely egy vagy több fontos könyvtár számára biztosítja, hogy kötelező érvénnyel megkapja az előállítótól az adott dokumentumot . Legfontosabb szerepe, hogy így egy nemzet, egy nyelv stb. teljes dokumentumtermését nyilvántartják (regisztrálják), ill. lehetőség szerint az összes dokumentum az utókor számára elérhető marad.

Angolul: crowdsourcing
Olyan tevékenység, amikor egy honlapotvagy adatbázist* nem csak az üzemeltetők fejlesztenek, bővítenek, hanem bárki, aki internettel és kellő tudással rendelkezik egy-egy témakörben bővítheti ezeket az adatbázisokat.
Így működik pl. a Fortepan vagy a Wikipédia is.

Legegyszerűbben megfogalmazva az tartozik a mély- vagy láthatatlan webhez, amit az általános keresők nem látnak és/vagy keresőrobotjaik sem tudnak indexelni. Ilyenek lehetnek a zárt fórumok és bejegyzéseik, az elektronikus postafiókunkban tárolt emailek, az e-bankos tranzakcióink, egyes közösségi oldalak, zárt adatbázisok*, könyvtári katalógusok*, illetve minden olyan oldal, amelynek kódjában az indexelés tiltva van.

Az ismereteket mindig betűrendbe szedett rövid címszavakban tárgyaló általános vagy speciális kézikönyv.

Számítógépes adatbázisoknál* az egyes keresőkifejezések közötti kapcsolatot leíró műveleti jelek. Meghatározható velük a keresett szavaknak megfelelő találati halmazok* átfedő (közös) része (AND [és] művelet) vagy összessége (OR [vagy] művelet), illetve az egyik kifejezést tartalmazó és a másikat kizáró részhalmaz (NOT [nem] művelet).

Az Országos Széchényi Könyvtár* kebelében működő webarchiválás* témával foglalkozó projekt, amely a magyar és / vagy magyar érdekű webtér rendszeres archiválását tűzte ki célul. Drótos László kezdeményezte 2006-ban, de csak 2015 után kezdett el megvalósulni.
Lásd: MIA
Lásd még: webarchiválás

A hazai tudományos kutatás eredményeinek hiteles nyilvántartására és bemutatására létrehozott adatbázis*, mely 2009. július 1. óta működik.Az adatbázisba ellenőrzött módon tölthetők fel a részt vevő intézmények kutatóinak tudományos munkásságát és teljesítményét jellemző adatok. Feladata a tudományos teljesítmény bibliográfiai szintű bemutatása, katasztere és mérése. Működését a MTA-ról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (1) bekezdés o) pontja alapozza meg.

Az angol metadata szóból: adat az adatról.
Lásd még: metainformációk

Egy dokumentum elektronikus „katalóguscédulája“, amelyen leírjuk a legfontosabb bibliográfiai adatait* (pl. szerző, címe stb.), hogy könnyen visszakereshető és azonosítható legyen.
Lásd még: rekord

Olyan internetes alkalmazás, amely a felhasználó által megadott keresőszót vagy kifejezést különböző keresőmotoroknak és internetes katalógusoknak adja át a megfelelő formátumokban, és egyszerre keres mindegyikben. A kereső ezután a találatokat egy egyesített listában jeleníti meg csökkenő sorrendben, az általa legrelevánsabbnak ítélttel kezdve és kiszűrve az esetleges duplum tételeket.

Lásd: láthatatlan web

A kódexek lapjait díszítő, viszonylag kisméretű, kézi festésű képek neve.

Lásd: újság

Az optikai karakterfelismerés (optical character recognition), amelyet gyakran rövidítettek OCR-ként, a gépelt, kézzel írt vagy nyomtatott, azaz analóg szövegek számítógépes eszközökkel történő elektronikus átalakítása. A beolvasott (szkennelt) dokumentumból vagy akár egy dokumentum fotójából a mesterséges intelligenciát is tartalmazó karakterfelismerő program felismeri a betűformákat, azokat szavakká rakja össze, akár úgy is, hogy közben a nyelvi szótárakkal korrigálja azokat.
Széles körben használják a nyomtatott dokumentumok számítógépes fájlokká való átalakítása során, a PDF*-dokumentumok nagy része is így készül analóg dokumentumokról.

Lásd: betűrendi jelzet
Lásd: szakrendi jelzet

Lásd: számítógépes katalógus

A nyílt hozzáférés egy olyan, korunkban domináns törekvés a tudományos publikálás világában, amelyik nem a szokásos előfizetési rendszer révén kívánja finanszírozni a tudományos produktumok megjelentetését, hanem a a szükséges anyagi forrásokat a cikkek és könyvek szerzőitől szedi be: így a mostani rendszer a feje tetejéről „talpára áll“, hisz ezekhez a tudományos eredményekhez bárki hozzáférhet. A kutatásra szánt pénzbe viszont bele kell kalkulálni a publikáció finanszírozását is. Ma a rendszer még erősen vegyes, hagyományos egyre szaporodó open access-elemekkel.
Az Open Access-nek több modellje van:
A legfontosabb a zöld út (Green), ami voltaképpen a szerzői archiválás (self-archiving), melynek során a szerző a kéziratának valamelyik változatát (preprint, postprint, kiadói változat) elhelyezi egy intézményi vagy egy szakterületi nyílt hozzáférésű dokumentumszerveren, repozitóriumban*.
A másik út az arany út (Gold) esetében a tudományos cikkek Open Access típusú folyóiratokban jelennek meg.
A publikációk a nyomtatott formában megjelenő szövegekhez hasonlóan lektoráláson esnek át, de a publikálásért cikkeljárási díjat (Article Processing Charge, APC) fizet a szerző vagy az egyetem, mindezt azért, mert a kiadó ebből fedezi a nyílt hozzáférésű publikálás költségeit. A kiadóval kötött szerződés meghatározza a szerzők jogait és szabályozza a nyílt hozzáférésű dokumentumok felhasználási lehetőségeit.
Létezik még a platina vagy gyémánt út amikor a kutató olyan Open Access folyóiratokban publikál, melyek nem számítanak fel cikkeljárási díjat, ugyanakkor biztosítják, hogy a cikkek bárki számára ingyenesen hozzáférhetőek legyenek. E folyóiratok jelentős része nonprofit (költségvetési) kutatóintézeti vagy egyetemi kiadvány.
Végül a hibrid modellben Vannak olyan nem nyílt hozzáférésű folyóiratok, melyekben megvásárolható az egyes cikkek Open Access publikálása. A kiadó honlapján a megváltott cikk ingyenesen letölthető, azonban a többi publikáció továbbra is csak előfizetési díj ellenében érhető el. (Lásd a Springer Open Access programja az EKE-n)

Az Open Research and Contributor Identifier egy nemzetközileg általánosan elfogadott szerzőazonosító kód, mely biztosítja a kutató egyértelmű azonosítását. Használatával elkerülhető az azonos, gyakori nevű szerzők munkásságának keveredése, a különböző névalakok használatából adódó vagy névváltozásból eredő problémák. Mindez jelentősen megkönnyíti az automatikus adatfeldolgozást az indexelő adatbázisokban*. Ma már gyakori, hogy egy kiadó kötelezővé teszi az ORCID használatát, ennek megadása nélkül nem is fogad el kéziratot.

Olyan országos hatókörű könyvtári szolgáltatás, ami a rendszerben résztvevő könyvtárak katalógusaira* építve az olvasók és intézmények számára hozzáférést biztosít a könyvtárakban található dokumentumokhoz. Az 1997. évi CXL. törvény kiegészítéseként jött létre a 73/2003. (V. 28.) Kormányrendelet az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerről, amely lehetővé tette a nyilvános könyvtári ellátás érdekében egy országos dokumentum-ellátási rendszer kialakítását. Tartalmazza az ODR-ben szolgáltató könyvtárakat, azok feladatait és kötelezettségeit. Mintegy félszáz szolgáltató könyvtár a tagja: a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtárak, az állami egyetemi könyvtárak, a fővárosi és a megyei közkönyvtárak. Lehetővé teszi a könyvtárközi kölcsönzés* hatékonyabb használatát. A jól felépített rendszer, a könyvtárak közötti együttműködés hozzájárul ahhoz, hogy minél többen hozzájussanak olyan dokumentumokhoz is, amelyek csak más könyvtárakból szerezhetőek be.

Az integrált könyvtári rendszerek* helyébe lépő új és nagyon komplex kiszolgáló szoftver-rendszernek a magyar országos hatókörű megvalósítása, illetve terve az Országos Széchényi Könyvtár irányítása alatt

A Széchenyi István édesapja, gróf Széchényi Ferenc által 1802-ben alapított magyar nemzeti könyvtár hivatalos neve és rövidítése (a családnév írásmódja különbözik, ezért az intézménynév is).

A könyvnyomtatás első ötven évében, 1500. december 31. előtt készült könyvek neve. Ezek inkább még a kódexekhez hasonlítottak, semmint a mai könyvekhez.

Az egyiptomi sásféléből, a papiruszból bonyolult eljárással készült, írásra alkalmas anyag, amit aztán feltekerve tároltak.

A paradigma és a paradigmaváltás fogalmát Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (Structure of Scientific Revolutions) c. műve tette ismertté az 1960-as években. Kuhn szerint a paradigma egy adott időszakban az adott tudomány művelői között kialakult és intézményesült közmegegyezés arról, hogy mi az adott tudomány tárgya, feladata, hol húzódnak a tudományosan érvényes és érvénytelen kérdésfeltevések közötti határok, illetve mely feltételek mellett lehet valamely álláspontot egyáltalán tudományon belülinek elfogadni.
Kuhn megfigyelése szerint ez a mindennapi kutatási gyakorlatot irányító tudásrend a fejlődés egy bizonyos pontján válságba juthat. A paradigmaváltás Kuhn szerint az érett tudományok – és itt elsősorban a természettudományokra gondolt – szokásos fejlődési mintája. Tágabb értelemben egy adott struktúra és rendszer (akár egész szakterület) nagyfokú változásait is paradigmaváltásnak nevezzük.

A legelterjedtebb dokumentum-szabvány, elsősorban megformázott, csaknem „nyomdakész“ dokumentumok számára alakították ki. A PDF állományok nagyon korlátozottan módosíthatók, megnézni és olvasni őket viszont sokféle programmal lehet. Ha egy analóg könyvből és nem egy számítógépes dokumentumból készül a PDF, akkor az lehet egy pusztán képeket tartalmazó sorozat is, de lehet olyan is, amikor egy speciális szövegfelismerő szoftverrel (OCR*) fel is ismertetjük a rajta lévő szöveget. Így egy ún. „kétrétegű“ PDF-formátum keletkezik, ahol a könyvoldalak szkennelt képe található, azonban a képek alatt, közvetlenül nem is látható módon egy kereshető és kimásolható, de általában javítatlan (vagyis még valamennyi hibát tartalmazó) szöveg is van. Az eleve számítógépes rendszerben készült szövegből olyan PDF készülhet, ami a grafikai külsőt is megőrzi és a szöveget is a fenti módon tartalmazza.

Lásd: időszaki kiadványok
Lásd: folyóiratok
Lásd: újság

Finoman kidolgozott állatbőr, amelyet kezdetben a papiruszhoz hasonlóan, azt utánozva tekercsekben, később hajtogatott lapokban tároltak. A kódexek jelentős része is erre az anyagra íródott. Nevét Pergamon városáról kapta.

Plágiumot követ el, aki az eredeti szerző elismerése nélkül illeszti a saját szövegébe más betűhív szövegét, más szövegének parafrázisát, vagy más eredeti gondolatát a saját átfogalmazásában. A szerzőség jelzésének pontossága teszi lehetővé, hogy világosan elváljanak egymástól a forrás és a szerző gondolatai és szövege. Erre két okból fontos nagy gondot fordítani:
1) ne merülhessen fel plágium gyanúja;
2) világosan értékelhetőek legyenek a szerző saját gondolatai, meglátásai.

Az integrált könyvtári rendszerek* fejlődésének következő szakaszában már nem integrált könyvtári rendszerről, hanem új generációs könyvtári szolgáltatási platformról beszélünk. A könyvtári szolgáltatási platform mindazt tudja, amit egy IKR (integrált könyvtári rendszer) is tud, de a szolgáltatásokat állítja a középpontba. Megvalósítja az átfogó könyvtári forráskezelést, azaz az analóg és elektronikus dokumentumok* egységes munkafolyamatainak kialakítását teszi lehetővé. Integrálja a hagyományos könyvtári funkciókat a korábbi önálló elektronikus könyvtárak* hasonló funkcióival. Megújítja a elektronikus katalógusokat* azáltal, hogy egységes integrált keresőt hoz létre az OPAC-keresési technológiák kiváltására; ez az ún. discovery-típus, ami az eltérő könyvtári forrásokat egyetlen, egységes felületen teszi kereshetővé újszerű keresési lehetőséggel, részletes facettákkal* vagyis szűkítési lehetőségekkel. A platformot támogató szoftver szolgáltatásának módja: helyben telepített rendszerek helyett távoli eszközök használata és felhőalapú* technológia.

pre-print = nyomtatás előtt
A tudományos publikáció olyan verziója, amely megelőzi a hivatalos szakértői lektorálást és általában a megjelenés előtti állapotot jelenti. Szerepe az intézményi repozitóriumok* világában vált fontossá, mivel azokban ezeket a változatokat „kézirat gyanánt” tömegesen közzétették.

1) Valamely dokumentum tartalmáról szóló, annak lényeges állításait röviden összefoglaló tájékoztatás. Általában folyóiratszerű gyűjteményes formában jelennek meg, tartalmilag egyes tudományágakhoz kötődve. A tudósok így könnyen tájékozódhatnak, hogy érdemes-e megszerezniük az eredeti dokumentumot.
2) Hasonlóan nevezzük, amikor valaki beszámol olvasmányaiból, pl. előzetes készülés után a tanórán, szemináriumon.
3) Egy téma önálló feldolgozás és annak bemutatása.

A számítógépes adatbázisok* egyik alapegysége: önállóan kezelhető, logikailag összetartozó adatmezők* együttese (pl. egy könyv adatai, amelyeket a hagyományos katalóguscéduláról vagy magáról a dokumentumról vittek be az adatbázisba).

Folyóiratcikkek bibliográfiája. Általában egy-egy időszaki kiadvány* adott időszakra vonatkozó tartalmát tárja fel.

Általában véve az egyetemeken és kutatási intézményekben működtetett dokumentumokat tároló szerver*, amely tudományos anyagok archiválására és általában díjmentes szolgáltatására és hozzáférhetővé tételére szolgál. A feltöltött dokumentumokat feltárja, letölthetővé teszi és összekapcsolja a meglévő adatbázisokkal*. Így gyakran lehetőséget ad arra, hogy a különféle repozitórium-indexelő rendszerek a dokumentumokat bekapcsolhassák a világ tudományos vérkeringésébe.

Az angol responsive (válaszoló, alkalmazkodó, képlékeny stb.) szóból alkotott szakkifejezés, ami arra utal, hogy az adott dokumentum, legyen az egy weblap vagy egy offline elektronikus dokumentum*, az adott eszközön áttördelődik és alkalmazkodik az adott eszköz képernyő-sajátságaihoz. Így valójában a formátuma kötetlen, átalakítható használat közben is.

Lásd: kézikönyvtár

A zárt raktári renddel* ellentétben kialakított könyvtári rend, ahol minden dokumentum nyilvánosan megtekinthető, kézbe vehető. A dokumentumok elhelyezése tematikus, a visszakereshetőséget a szakrendi jelzet* biztosítja.

A meghatározott kifejezések egymáshoz való kapcsolata (hasonlóság, különbözőség, alárendeltség) alapján kerül kialakításra a kifejezések sorrendje, nem pedig betűrend alapján.

A dokumentumon található, annak tartalmi besorolására utaló jel, legtöbbször az ETO-számból* kialakítva.

Könyvtárak belső hálózaton és / vagy online, s általában ingyenesen elérhető adatbázisa*, mely elsősorban a könyvtár állományának számítógépes rekordjait* tartalmazza. A könyvtár állományán kívül esetleg más adatbázisokat és szolgáltatásokat is tartalmazhat. Idegen rövidítéssel OPAC-nak (Open Public Access Catalog = nyilvánosan elérhető katalógus) is mondják.

A hipertextes* webtér egy újfajta értelmezése és működtetése, valamint mindennek szabályrendszere. A szemantikus web magának az adatoknak és az adatokhoz kapcsolható (mindenféle) jelentéseknek, s azok megosztásának legjobb módszereit nyújtó szabványoknak bonyolult rendszere. Így a szemantikus web adatelemeket kapcsol össze tudatosan és nem weblapokat akár felszínes okok miatt. Egy adatkapcsolati modellről van szó, amely bárki számára jelentősen megkönnyíti a tudás rendszerezését, megszerzését és elosztását is.

A szójegyzék vagy glosszárium egy speciális tudásterületen használatos kifejezések listáját jelenti, ami a tudásterülettel kapcsolatos szavakat magyarázza. Hagyományosan a könyv végén jelenik meg, ahol a könyvben használt új (vagy legalábbis nem közismert) szavakat, kifejezéseket sorolja fel.

Angolul: server
Magyarul: szerver(program), kiszolgáló (program)
A hálózati szolgáltatásoknak a szolgáltató oldalán található része. A felhasználók programjai a szolgáltató gépen működő programokkal veszik fel a kapcsolatot, melyek elküldik nekik a kért adatokat, állományokat. Tipikus példája, amikor az interneten a böngészőnkkel kapcsolatba lépünk egy másik programmal egy távoli gépen, hogy információkat töltsünk le róla. A szerver szó jelentheti magát a szolgáltató gépet is.

A szellemi alkotások, így az azokat őrző dokumentumok megvásárláskor nem kerülnek teljes mértékben birtokunkba, vagyis a bennük szereplő ismeretanyaggal, tudással kapcsolatban kötelezettségeink vannak. Ez azt jelenti, hogy nem másolhatjuk azokat szabadon, s hivatkozás* nélkül nem is hasznosíthatjuk a bennük foglaltakat. A szerzői jog a dokumentumok létrehozóinak ezen különleges viszonyát tárgyalja. Az angol copyright (jogtulajdonos) szó, illetve jele, a © jelöli azt, hogy kit illet meg egy mű esetében ez a jog.

Adatbázisokban*, így pl. könyvtári katalógusokban az adott keresőkifejezéseknek megfelelő összes találatit eredményt, azok együttesét hívjuk így, amiket aztán szűkítő feltételek (facetták*) megadásával szűkíthetünk, finomíthatunk.

Az azonos témakörbe tartozó dokumentumok egy tematikus kifejezés alá kerülnek és ezek a tematikus kifejezések betűrendben követik egymást.

Az adott dokumentum tartalmát röviden meghatározó kifejezés. A könyvtári katalógusokban* a dokumentumokat a könyvtárosok által adott tartalmi ismérvekkel (tárgyszavak) is megtaláljuk és visszakereshetjük.

A hálózati számítógépek (h)őskorában így hívták azokat a céleszközöket, amelyekkel a nagyszámítógépekhez hálózaton keresztül csatlakozni lehetett. Ma már általában egyszerű PC-ket használnak erre is. Funkciójuk, hogy a számítógépes hálózaton keresztül egy vagy több szervergéppel* kapcsolatba tudjunk kerülni. A könyvtárakban nyilvánosan használható, katalógusok* és más adatbázisok* elérésére alkalmas gépeket is termináloknak nevezik.

Síneken guruló, tömöríthető polcrendszer, amit azt a célt szolgálja, hogy kis alapterületen minél több könyvet lehessen tárolni, hisz mindig csak ott van hozzáférés, ahol elgurítjuk a polcot.

Egy olyan, elemeiben immár kb. hatvan éve létező és épülő módszertan és eszközrendszer átfogó neve, aminek célja számokkal (tudománymetriai mutatókkal) jellemezni a tudományos teljesítményt. Az alapja a tudományos cikkek, könyvek stb. egymásra való hivatkozása* (idézettség). Ez természetesen nem lehet egzakt, a legtöbb esetben statisztikára, azaz egyfajta átlagolásra épül és erősen szakterületfüggő, ezért érdemes ennek megfelelően értelmezni. Ugyanakkor a tudománymetriai mutatókat használják kutatók teljesítményének összevetésekor, pályázatok elbírálásakor, fokozatszerzések mérlegelésekor is, valamint a foglalkoztató intézmény teljesítményének megítélésére is. A tudománymetriai mutatók körül számos vita van, főleg amiatt, mert a sok tudományterület aligha húzható be egyetlen ernyő alá.
Lásd még: MTMT

Más néven: napilap, hírlap. Szabályos időközökben, rendszerint naponta megjelenő sajtótermék, amely elsősorban a napi politikai, társadalmi, gazdasági élet eseményeit közli, jellegzetesen hírek és kommentárok formájában.

Uniform Resource Locator = egységes (információ)forrás (meg)határozó
Szabványos jelölésrendszer különböző típusú internetes információforrások helyének meghatározására. Az URL címek általában a forrás típusát, a szolgáltató gép vagy a szolgáltatás nevét, és esetleg egy állomány vagy alkönyvtár elérési útvonalát tartalmazzák.
Pl. szabályosan az Országos Széchenyi Könyvtár honlapjának címét így adjuk meg: URL: http://www.oszk.hu.

Olyan videótároló repozitórium*, amelybe önkéntes feltöltésekből gyűjtik a hazai tudományosság és oktatás legfontosabb előadásait, konferenciaanyagait. Gyakran az előadás vetített képes kísérőanyagát is tartalmazza, sokszor szinkronizálva az előadással.

Szabványos párhuzamos vonalakból álló kódrendszer, amelynek segítségével speciális leolvasóval gyorsan be lehet azonosítani egy árucikket, könyvet stb. a megfelelő adatbázisban*.

Az internet mindent áthatóm elterjedése kapcsán kialakult egy olyan aggodalom, hogy mindez nagyon változékony és törékeny, s részeinek elvesztésével az egész kultúránk alapvető értékei tűnhetnek el, így gondoskodni kell arról, hogy az aktuálisan már nem használt internetes források, helyek és szolgáltatások is megmaradjanak az emberiség közös kultúrkincseként. Általánosan, tematikusan, de főleg nemzeti kultúránként működnek ilyen projektek, hazánkban a Magyar Internet Archívum* (MIA) az OSZK* kebelében.

Lásd: internetes kereső

WWW
Hipertext kapcsolatokra épülő internetes szolgáltatás szöveges vagy multimédia információk terjesztéséhez, illetve a hálózati információforrások böngészéséhez. A WWW állományok általában HTML* formátumban vannak, és szerverek* szolgáltatják őket.

Az angol Extensible Markup Language rövidítése, magyarul kiterjeszthető jelölőnyelv.
Valójában egy általános célú leíró nyelv szabványa, aminek az elsődleges célja strukturált szöveg és információ megosztása az interneten keresztül. Célja az, hogy a puszta szövegen túl az arra vonatkozó strukturális információkat, amelyek lehetnek formaiak (cím, alcím, vastagítás stb.) és tartalmiak (pl. nevek, fogalmak jelölése) is egyként tartalmazza. Ezáltal egy a sima szövegnél sokkal jobban feldolgozható, visszakereshető szöveget tartalmaz, amely még formai / esztétikai szempontból is jobb eredményt ad.

Régebbi vagy nagyon nagy állománnyal rendelkező könyvtárak állománykezelési módja, ahol a dokumentumok nem szabadon elérhetők (mint a szabadpolcos rendszerben ), hanem többnyire csak a katalógusokon* keresztül. A könyveket ilyenkor beszerzési, vagy más praktikus rendben helyezik el egy zárt raktárba.