Nyomtatott dokumentumok a Klebelsberg Könyvtárban

Ebben a leckében a Klebelsberg Könyvtár nyomtatott dokumentumainak használatáról fogunk beszélni.

Mit?

könyvek

időszaki kiadványok vagy periodikák (napilapok, hetilapok, folyóiratok, stb.)

egyéb dokumentumok (térképek, kották, stb.)

Hol?

1) nyilvános terekben

olvasói terek
  • törzsállomány
  • olvasói terekben elhelyezett különgyűjtemények
  • tematikus polcok
különgyűjtemények
  • Keleti Gyűjtemény
  • Zenei Gyűjtemény
  • Egyetemi Gyűjtemény
  • Régi Könyvek Tára

2) zárt raktárakban

Mindezek során három nagyobb témát fogunk körbejárni.

ikon

Nyilvános terek állománya

Melyik témák és könyvek hol és mi alapján találhatóak meg?

ikon

Nyilvános terek használata

Hogyan keressünk és mit lehet tenni a megtalált könyvekkel?

ikon

Raktáraink

Hogyan használhatjuk a raktári állományt?

Fontos

A szövegben csillaggal jelölt fogalmakat felugró ablakban olvashatja, illetve kereshető formában az alábbi weboldalon tudja elérni, vagy az ETA-ban a Könyvtárhasználati kislexikon nevű pdf-ben láthatja az adott fogalom, szakszó részletesebb magyarázatát!

A Klebelsberg Könyvtárban négy nagy olvasói tér található (I-IV. emelet), valamint a Földszinten egy további nyilvános terület. Ezekben könyveket és időszaki kiadványokat (azok közül is leginkább folyóiratokat) találunk, összesen közel 400.000 kötetnyi mennyiségben.
1. kép A Klebelsberg Könyvtár szakolvasótermei. Fotó: dr. Kokas Károly
Az olvasói terek tematikus bontásban teszik hozzáférhetővé a dokumentumokat úgy, hogy nem tesznek különbséget azok típusa és nyelve között, azaz egy adott témához (pl. pszichológia, irodalomtudomány, fizika, stb.) kapcsolódva mind a könyvek, mind a folyóiratok egy olvasói térben kaptak helyet, legyenek akár magyar, akár idegen nyelvűek.
Az olvasói terekben a polcok számozottak. A könyvek és a folyóiratok viszont fizikailag nem keverednek: egy térben, de típusonként elkülönítve találhatók meg: a polcsorok elején a könyvek, s azokat követik a folyóiratok.
Az olvasói terek többségében úgynevezett különgyűjtemények és egyéb tematikus polcok is helyet kaptak. Ezek valamilyen speciális állományt tartalmaznak, melyek egy-egy jól meghatározható szempont szerint különülnek el.

Az olvasói terek szintenkénti felosztása

A könnyebb megtalálhatóság és az átláthatóság érdekében az olvasói terekben elhelyezett könyvek és folyóiratok emeletenként különböző színű címkéket kaptak. Az adott emeleten található különgyűjtemények is ezt a színkódot viselik, a tematikus állományok ez alól kivételt képeznek.
Színkód
szürke

Az itt elhelyezett művek főként az általános, részben a speciális tájékozódást segítik elő. pl.: magyar és idegen nyelvű bibliográfiák, általános és szaklexikonok, enciklopédiák, adattárak, szótárakat.

Általános Folyóirat-olvasó: Magyar és idegen nyelvű, folyamatosan frissülő (más néven kurrens) napilapok és néhány szakfolyóirat (figyelem, ezek többsége az I-IV. emeleteken van!) kapott itt helyet. Ezek jelölésére nem a máshol megszokott “nagy” címkéket használjuk, hanem a jobb felső sarokba ragasztott kis fehér címkét. Ezeken (és a polcok élén) egy szám-betű kombináció van, amely ÁF-fel kezdődik (pl. ÁF 616).

BörzePolc: Ez a tematikus polcunk bizonyos értelemben “kakukktojás”, mert itt az állományból kivont, megvásárolható könyvek találhatók.

Színkód
sárga
Szieszta polc
fehér

Az általános művek mellett a társadalomtudományok többsége található itt: filozófia, vallástudomány, közgazdaságtan, jogtudomány, pedagógia, néprajz, művészetek, stb. (Az innen hiányzó társadalomtudományok a II. emeleten találhatók.) Ebben az olvasói térben van még három különgyűjtemény is: a Társadalomelméleti Gyűjtemény, az Európai Dokumentációs Központ és a Hungarika Gyűjtemény. További tematikus állomány a Szieszta polc.

Színkód
zöld

A történettudomány mellett a politika/politológia és a szociológia is ezen a szinten érhető el. Különgyűjteményei: Hispanisztika Gyűjtemény, Hadtörténeti Gyűjtemény.

Színkód
barna
Sci-eszta polc
lila/kék

A nyelvészet, a nyelvkönyvek, az irodalomtudomány és a szépirodalom (versek, drámák, regények) találhatók itt. Idegen nyelvű irodalmak esetén az eredeti nyelvű művek magyar fordításai is ide értendők. A Kanada Gyűjtemény és az Osztrák Könyvtár a két itteni különgyűjtemény, továbbá a Sci-eszta polc is ezen a szinten található.

Színkód
1. lila

2. kék

3. lila/kék
  1. Többek között a biológia, az orvostudomány, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar találhatók itt.
  2. Itt kaptak helyet az “élettelen” természettudományok, mint pl. a matematika, fizika, műszaki tudományok, számítástechnika, földrajz. Ez utóbbihoz kapcsolódóan a honismereti munkák, útikalauzok is ide kerültek.
  3. Mivel a folyóiratok között nemcsak tisztán “élettelen” természettudományi vagy élettudományi, hanem több témakört felölelő, ún. multidiszciplináris periodikák is szép számmal vannak, ezeket nem osztottuk szét a két előbb említett fő témakör alapján, hanem egyben tartva, közös jelöléssel ellátva használtatjuk.

Címkék

Bizonyos esetekben a színes címkék fölött piros színű másik címke is található, ezzel párhuzamosan pedig az “alap” címkéken valamilyen jelölés. Ezek a kölcsönözhetőség bizonyos korlátait jelzik. A következő esetek fordulhatnak elő:
Színes címkén Stoptábla, fölötte piros címke: a könyv csak helyben olvasható, senki sem kölcsönözheti azt.
Színes címkén holdacska, a fölötte lévő piros címkén függőlegesen írt “RÖVID” felirat: a könyv SZTE polgárok számára éjszakára kölcsönözhető. Ezeket a könyveket csak hallgatók, egyetemi dolgozók vihetik el a mindenkori zárás előtt 2 órával, másnap reggelig (részletesen lásd a Kölcsönzési szabályzat 7. pontjában!)
Színes címkén Stoptábla, de fölötte nincs piros címke: a folyóiratokat jelöljük így, melyek a fent említettek szerint kivétel nélkül csak helyben olvashatók.
Ezek a jelölések mindig egy konkrét példányra vonatkoznak. Egy adott műnek lehet, hogy minden példánya kölcsönözhető, vagy csak “éjszakai” példánya van, illetve előfordulhat, hogy többféle, például kölcsönözhető és helyben használható példány is van belőle.
Az összes kölcsönzési (vagy nem kölcsönzési…) lehetőség nincs így megjelölve, pl. a kizárólag oktatói/kutatói munka és PhD képzés támogatására beszerzett kiadványokat a BA-s és MA-s hallgatók nem kölcsönözhetik, de oktatók, PhD hallgatók igen. Ez a könyvről nem derül ki, csak a könyvtári katalógus árulja el számunkra.
A szakolvasói terekben elhelyezett különgyűjtemények mellet három helyiségben négy további különgyűjtemény kapott helyet.

Keleti Gyűjtemény honlap

Zenei Gyűjtemény honlap

Egyetemi Gyűjtemény honlap

Régi Könyvek Tára honlap

2. kép A Régi Könyvek Tára (Fotó: dr. Kokas Károly)
Ezek szintén nyilvános terek, de látogathatóságuk az év nagy részében eltér a könyvtár általános nyitvatartásától. (Tanévben hétköznapokon 8-18 között vannak nyitva, szombatonként zárva tartanak. Nyaranta a könyvtár egészéhez hasonlóan hétköznaponként 9-16 között látogathatók.) Mindegyiknek saját jelzetrendszere van, a dokumentumok fehér címkéket kaptak. (Felsorolásuk - a szakolvasótermekben elhelyezett különgyűjteményekkel együtt - ezen az oldalon, részletesebb ismertetésük az alábbi linkre kattintva olvasható.)
A fent ismertetett tematikus felosztás segít abban, hogy nagy vonalakban tájékozódni tudjunk a földszint és legfőképpen a négy emelet között, de ha megtaláltuk a nekünk kellő szintet, még így is több tízezer dokumentum között kell eligazodnunk. Lássuk tehát, hogy mit tudunk kezdeni ezzel a kihívással!
Szó volt arról, hogy a polcokat megszámoztuk, és feltöltésük a könyvekkel indul, majd következnek a folyóiratok. Ez viszont még nem elegendő ahhoz, hogy boldoguljunk.
A könyvtárakban alapvetően két módon keresünk műveket:

vagy konkrét dokumentumo(ka)t szeretnénk megtalálni

vagy egy téma állományában kívánunk böngészni.

Az előbbi eset az egyszerűbb, a másodikban pedig sokat segít, ha jobban ismerjük az olvasótermek elrendezését.

1) Konkrét művek keresése

Ha időt és energiát akarunk megtakarítani, mindenképpen javasolt, hogy a könyvtári katalógusban keressünk rá a műre. (A katalógus használatáról részletesen a Klebelsberg Könyvtár keresés: Qulto lecke oktatóvideóiból tájékozódhatunk.) Miután a katalógusban megtaláltuk a keresett művet, a “Példány” gombra kattintva (vagy a Bővebb megjelenítést választva) látni fogunk egy ún. státuszinformációt.
3. kép Státuszkijelzés a katalógusban
Ez tartalmazza a mű:

lelőhelyét (raktár, szakolvasó, különgyűjtemény, stb.)

jelzetét (ha van: kötetét és évszámát)(raktár, szakolvasó, különgyűjtemény, stb.)

státuszát (kölcsönözhető, csak helyben használható, SZTE polgárok éjszakára kölcsönözhetik, stb., továbbá a kikölcsönzött példányok esetén egy lejárati dátumot: Lejár: 2020-08-24)

előjegyzését (hogy van-e és ha igen hány előjegyzés a műre)

Ha kizárólag raktári példányunk van az elérhetők között, a tétel első sorára kattintva (azaz a Bővebb megjelenítést választva) a “Raktári kérés küldése” gombra lesz szükségünk. (A raktári könyvek tanulmányozásának lehetőségeiről lásd részletesebben a Raktáraink című alfejezetet.)
Nézzük, mi a teendő, ha van olvasótermi példányunk.

Merre menjek? Térkép a katalógusban

A szakolvasótermi példányoknál látjuk, hogy hányadik emeletre kell mennünk (pl. KK Szakolvasó, III. emelet), azt viszont, hogy azon belül merre, a Jelzet árulja el számunkra.
4. kép A szakolvasótermi jelzet elemei Forrás: http://www.ek.szte.hu/olvasoi-terek/

Ismétlés (lásd: Olvasólecke)

Az olvasótermi jelzetek (pl. 820 D64) általában két részből állnak (kivéve a folyóiratokat és egyes különgyűjteményeket). Az első rész egy témakört azonosít, amibe a könyv tartozik; a második rész, az ún. betűrendi jel vagy más néven Cutter-szám pedig azt mondja meg, hogy az adott témán belül a könyv a betűrendet követve hol található. A kettő csak együtt informatív, érdemes rögzítenünk, mert egyébként a könyvtáros is csak akkor tud segíteni, ha újra megkeresi számunkra a katalógusban a könyvet és megnézi a jelzetet. Ezt az időt megtakaríthatjuk magunknak egy képernyőképpel vagy egy cédulácskával. A precizitás azért is fontos, mert a 78 V78 és a 78T V74 jelzetű könyveknek nemcsak a betűrendi helye más, de különböző témakörökben is vannak, ráadásul néha bonyolultabb jelzetekkel is találkozhatunk, mint például 802.01SL C30.
Ha megvan a jelzetünk, több úton is el tudunk indulni. A jelzet első része beazonosítja számunkra a témakört. Mivel a szakolvasótermi polcok végén ill. élén lévő feliratok szintén megmutatják a számokkal, hogy melyik témakör könyvei találhatók polcaikon, ezeket a feliratokat figyelve akár mechanikusan is meg tudjuk keresni, hogy melyik sorra van szükségünk.
Ezt a módszert tudjuk könnyíteni azzal, ha használjuk az erre szolgáló weboldalunk felületét, ahol az “Emeletek szerinti keresés” részénél be tudjuk pipálni a megfelelő szinte(ke)t.
Itt megtaláljuk a:

témakör megnevezését (930.90: világtörténet, egyes szerzők A-Z)

a témaköri számot, vagy ha az nagy, annak részekre bontását (930.90 A-Z)

ami a legfontosabb, a polc számát (Z4/1).

Ezt követően elég az emelkedő sorrendben lévő polcszám alapján megkeresni a számunkra szükséges sort.

Ez praktikusan azt jelenti, hogy a témánk (illetve példánk esetén annak altémája) melyik polcon kezdődik (Z4/2). Ez tehát nem feltétlenül jár azzal, hogy pontosan azon a polcon van a keresett mű! A kiindulási helyet tudjuk ebből meg, azon belül követnünk kell a betűrendet, mert nagy témák átfordulhatnak a következő polc(ok)ra is.

Katalógusunk kínál egy egyszerűbb és elegánsabb megoldást is! A szakolvasótermi példányok jelzete után egy kis kék jelecske látható. Erre kattintva felugrik egy térkép (az adott emelet alaprajza a megfelelő színben pompázva), azon pirossal kiírva a polc száma, és szintén pirossal megjelölve az is, hogy az alaprajzot nézve hol helyezkedik el az adott polc. Természetesen itt is a kezdő polcszámot kapjuk meg: a könyv megtalálásához kövessük a betűrendet!
5. kép Térkép a katalógusban

2) Keresés témára

Sokszor kapunk olyan feladatot, amikor nem adnak meg számunkra konkrét műveket, csak egy témát, így nekünk magunknak kell felderíteni az azzal kapcsolatos szakirodalmat. Ez egy igen szerteágazó, sok lehetőséget magában foglaló kihívás, melynek csak a legelső lépése az, ha megnézzük, milyen művek állnak rendelkezésünkre a szakolvasói terekben.

A témák elrendezése

A könyvek, mint láttuk, témaköri bontásban kaptak helyet a szakolvasókban, melynek alapja az ún. Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO – Lásd részletesebben: Könyvtárak rendje olvasólecke Tartalmi feltárás fejezetében.). Ennek egy nagyon egyszerűsített változatát használjuk a témakörök azonosítására.
A már korábban említett weboldal tartalmazza a témakörök felsorolását. Amikor ezek között kutakodunk, látni fogjuk, hogy a hasonló témák többnyire egymás közelében helyezkednek el - de ez nem mindig ennyire egyszerű! Vegyük figyelembe azt, hogy sokszor nem egyértelmű egy dokumentum besorolhatósága, és ilyenkor bizony a könyvtáros dönti el, hogy az hova kerül.

Példa

Amit keresünk, nem csak egy témakört fed le, így ha pl. Szeged történetével foglalkozunk, a helytörténet mellett a művelődéstörténet és a honismeret is szóba jöhet, nem beszélve a különgyűjteményekről.
Azt is megfigyelhetjük, hogy a legtöbb téma részekre oszlik: elöl vannak a segédkönyvek (lexikonok és szótárak, bibliográfiák, egyéb segédkönyvek sorrendben). Ezek zömmel csak helyben használhatók. Ezt követi a téma “törzse”, de számos esetben ezt is több, kisebb altémára osztjuk (lásd például a III. emeleten a magyar nyelvészet témakört).

Hasznos tanácsok témák kereséséhez

Folyóiratok

A folyóiratoknál más a helyzet, hiszen profiljuk néha több tudományterületet is átfog (azaz multidiszciplináris). Ezért itt nagy témakörök kerültek kialakításra, azokon belül pedig a címek szerinti betűrendben sorakoznak a periodikák. A jelzetben a témaköri jelölés és a betűrendi jelzet (Cutter-szám) közötti FI utal arra, hogy folyóiratról van szó: 7 FI C22.

Egy konkrét folyóirat megtalálása így nem nehéz, de ha egy témát szeretnénk feltérképezni, akkor sokszor nagyobb mennyiségű állományt kell átnézni. Ekkor is érdemes a könyvtári katalógushoz fordulnunk.

  1. Vegyük azt figyelembe, hogy ott a folyóiratok témamegjelölése (tárgyszó) sokkal általánosabb, mint a könyvek esetében, hiszen a folyóiratok jóval tágabb profilúak.
  2. Azt is tudnunk kell, hogy folyóiratok esetében jóval valószínűbb, hogy megtaláljuk a katalógusban azok elektronikus változatát is, és ezekben az e-folyóiratokban már kifinomultabb módokon tudjuk megkeresni a bennünket érdeklő cikkeket, írásokat.

A fenti sorok is igazolják, hogy a szakolvasótermek témáinak átnézése kiindulásnak jó, de az alapos témakutatáshoz használnunk kell egyebek között a megtalált szakirodalmaink bibliográfiáit és jegyzetapparátusát, a katalógust további keresésekre, a szabadon elérhető és az előfizetett elektronikus forrásokat - és sok más mindent is.

A földszint és az emeleti szakolvasói terek, továbbá az ezekben helyet kapott különgyűjtemények, tematikus polcok állománya teljes nyitvatartási időben hozzáférhető. Amint azt fentebb jeleztük, a külön helyiségekben lévő különgyűjteményeink nyitvatartási ideje (a tanév során) ennél rövidebb.

Helyben használat

Különgyűjtemények (különálló helyiségekben lévők):

anyaguk jelentős része csak az adott teremben tanulmányozható

Szakolvasótermi dokumentumok:

a könyvtár teljes területén használhatóak (bármelyik szinten, a könyvtár tetszőleges szárnyában (akár a számítógépes kabinetben is), azonban kizárólag az épület könyvtárhoz tartozó részein belül, tehát pl. a Kávézóban vagy a Nagyelőadóban nem)

Használat után a könyveket, folyóiratokat a megfelelő emeletre kell visszavinni (ebben segít a színkód). A dokumentumokat nem a polcra, hanem könyvkocsikra kell visszatenni!

Kölcsönzés

A könyvállomány nagy része kölcsönözhető.

Szakolvasótermi dokumentumok:

A helyben használható könyveket külön jelöléssel láttuk el, amiről a Címkék fejezetben már írtunk.

A folyóiratok kivétel nélkül csak helyben használhatók.

A kölcsönözhető könyvekkel nincs más dolgunk, mint lefáradni a földszinti Kölcsönzőbe. Hasonlóan kell eljárnunk, ha éjszakai kölcsönzést szeretnénk igénybe venni. A szakolvasótermi pultoknál tehát nincs módunk kölcsönözni.
A közel 400.000 olvasótermi könyv és folyóirat csak egy része a könyvtárban található kb. 1,7 millió kötetnek. A szabadpolcos, bárki által böngészhető, olvasható, sok esetben kölcsönözhető állománnyal szemben ezekhez a dokumentumokhoz csak a katalógusból indított raktári kérés után férhetnek hozzá az olvasók, raktáraink ugyanis nem nyilvános terek, oda az olvasók nem mehetnek be.
Jelenleg ez alól kivételt képez az az eset, ha valaki olyan hírlapot vagy hírlap méretű dokumentumot szeretne használni, melynek nincs elektronikusan elérhető változata, vagy pl. abból az adott rész hiányzik.
6. kép Könyvtárraktár Fotó: dr. Kokas Károly

Használatuk

A raktári dokumentumok között is van olyan, ami kölcsönözhető, és olyan is, ami csak helyben használható. Utóbbiba értendő természetesen minden folyóirat, de a könyvek közül is ilyenek pl. az Egyetemi Gyűjtemény állományába tartozó művek. Egyes példányok ritkaságuk, állapotuk miatt tartoznak a "csak helyben használható" kategóriába.

A raktári kérés elküldésekor választhatunk a kölcsönzés és a helyben használat között. Ha egy dokumentum számunkra nem kölcsönözhető, természetesen csak az utóbbi lehetőséget kínálja fel a rendszer. A kölcsönözhető műveket is minden további nélkül kikérhetjük helyben használatra. Fontos viszont, hogy raktári kérést szakolvasótermi példányokra nem adhatunk le, hiszen azokat le tudjuk venni a polcról.

A kölcsönzésre kért könyveinket, mint láttuk, a Kölcsönzőben vehetjük át, a helyben használatra igényelt művek esetében pedig már a kérés elküldésekor meg kell jelölnünk az olvasói terek valamelyikét (I-IV. emelet), és oda kell mennünk érte, illetve használat után ott kell visszaadnunk azokat. Ha nem fejeztük be a munkát, jeleznünk kell a könyvtárosnak, hogy ne küldjék még vissza az anyagunkat, így azt addig tudjuk tanulmányozni, amíg szükségünk van rá.