Bár kurzusunk pragmatikus és gyakorlatorientált, ennek ellenére ebben a témakörben ismételjük és tekintsük át mindazt ebben a leckében, amit részben a középiskolában tanultunk a könyvtárak történetéről, miután megnéztük az előző leckében az írás és a dokumentumok történetét.
Közhely, de mégis igaz: a múlt nélkül a jelent sem érthetjük meg és a jövő is homályosabb!
Mindezek során három nagyobb témát fogunk körbejárni.
Könyvtárak a különböző korokban
Honnan indultak a könyvtárak és hova jutottak el?
Nevezetes könyvtárak a világban
Mit találunk külföldön és mit itthon?
Milyen különbségek vannak a különböző könyvtárak között?
Ebben a részben megnézzük a könyvtári kezdeményeket az ókorban egészen a Kr. e. 600-as évektől, majd rápillantunk a középkor nagy könyvtáraira, a végén pedig megérkezünk a mai kor modern intézményeihez. |
Mezopotámia
Asszurbanipál király (Kr. e. 668–626), aki az ókori világ egyik legműveltebb uralkodója volt, Ninive városában hozta létre saját könyvtárát. A várost az ellenséges seregek elpusztították, de az agyagtáblák egy részét megőrizte a föld. A 19. század közepén egy expedíció kiásta a város romjait, és több mint 60 000 agyagtáblát talált. Ennek jelentős részét Londonba szállították, ahol hatalmas munkával feldolgozták azokat. Az ókori Mezopotámia történelmének részletei mellett arra is fény derült, hogy az „iratok” egy részét sokszorosították, ami azt sejteti, hogy a nagy könyvtár mellett sok kisebb helyi gyűjtemény is létezhetett
Egyiptom
Az ókor legnagyobb könyvtárának gyűjteménye vetekedett a maiakéval. A világhódító Nagy Sándorról elnevezett egyiptomi Alexandriában hozták létre utódai a Kr. e. 3. században a félmilliónál is több papirusztekercsnek otthont adó könyvtárat. Az is ismert, hogy szakavatott könyvtárosok dolgoztak benne, akik katalógust is készítettek. Sajnos a könyvtár állománya Kr. e. 43-ban egy tűzvészben elpusztult. Ez pótolhatatlan veszteség, mert a kortársak szerint az ókori világ szinte valamennyi tudományos és irodalmi művéből őriztek itt egy-egy példányt.
Róma
A görög kultúrából a papirusztekercsek nagy számban kerültek át a hódító rómaiakhoz, akik maguk is nagy becsben tartották az írott szót. Jelentős íróikat már kiadók adták ki, ahol rabszolgák másolták a tekercseket. A rómaiak tökéletesítették a könyvek nyilvántartási módját is, ugyanis a felgöngyölt tekercsre a mai könyvgerinchez hasonló kis csonttáblácskát fűztek, amire ráírták a tekercs legfontosabb adatait.
A könyvtárak további története már a kódexhez kapcsolódik. A keresztény középkori Európában a kéziratos könyvek előállítása és gyűjtése szinte teljesen az egyházi intézményekhez kötődött.
A könyvnyomtatás felfedezése tovább segítette a könyvtárak elterjedését. Egyre több világi könyvtár jött létre, s a kisebb iskolák is szert tettek gyűjteményre. A 16. században már hazánkban is gyakori a főúri, polgári magánkönyvtár és találkozhatunk városi könyvtárral is.
A 18–19. század hatalmas lökést ad a könyvtárügynek, hiszen a nyomdatechnika fejlődésével, az olvasni tudás egyre általánosabbá válásával, és nem utolsó sorban a felvilágosodás szabadabb szellemével segítve egyre több könyv készült. Szélesebb közönsége lett a szépirodalomnak, a tudományok is sokkal több emberhez jutottak el. Ekkor alapítják a modern, nagy gyűjteményeket, a tudományos könyvtárakat és az országhoz, nyelvhez kötődő könyvvagyont összegyűjtő nemzeti könyvtárakat.
Még ma is nagy a csábítás, hogy a különféle könyvtárakat a puszta kötetszám alapján összemérjük, s nagyságrend szerint sorrendbe rakjuk. Persze fontos az is, hogy melyik könyvtár hány dokumentumot őriz, azonban sokszor érdekesebb a gyűjtemény, amelyben nagyon régi, vagy nagyon ritka könyvek vannak. Ugyanígy fontos, ha hosszú ideje folyamatosan gyűjtöttek egy adott témába tartozó könyveket. De nagy értéket hordoznak a kéziratos könyvek (kódexek), és a művészi kivitelű kötések is. Előfordul, hogy egy nagyra tartott régi könyvtárban világraszólóan ritka vagy régi könyv nincs is, de maga a több száz éve egyben maradt könyvállomány, a régi bútorzat, az eredeti sorrendben lévő anyag mégis értékessé teszi.
A világban nagyon sok, s a legkülönfélébb okok miatt érdekes könyvtár van. Ismerkedjünk hát meg egy-két mondatban a leghíresebbekkel!
Az alábbiakban vessünk néhány pillantást pár nevezetesebb külföldi könyvtárra, majd a hazai könyvtárak jelentősebb képviselői közül is megnézünk párat. |
A Rómában található Vatikáni Könyvtár nem is annyira nyomtatott könyveiről, mint inkább kéziratos anyagáról híres. Gyönyörűen díszített kódexei közül néhány Mátyás király legendás budai könyvtárából való, ezek a corvinák.
A londoni British Library (Brit Könyvtár) egyike a legnagyobb nemzeti könyvtáraknak. Az 1735-ben alapított könyvtár ma 150 millió dokumentumot őriz, amelyek 625 km hosszú polcot töltenek meg. A könyvtár régi épületének óriási kupolával fedett olvasótermében szinte a világ valamennyi neves tudósa megfordult már.
A Párizsban lévő francia nemzeti könyvtár, a Bibliothèque Nationale de France (Francia Nemzeti Könyvtár) a 14. századi alapítású francia királyi könyvtárból nőtt ki. Érdekessége, hogy 1537 óta királyi rendelet írja elő, hogy minden francia könyvből kerüljön ide egy. Ezt ma már úgy hívjuk, hogy kötelespéldány szolgáltatás. Később ezzel a rendszerrel más nagy könyvtárak gyarapodását is segítették, a nemzeti könyvtárak a legtöbb országban ma is megkapják ezt a jogot.
A világ talán legnagyobb könyvtárát az Egyesült Államokban találjuk, Washingtonban. Ez a Library of Congress (Kongresszusi Könyvtár). Nevét onnan kapta, hogy 1800-ban kifejezetten az amerikai törvényhozás, a kongresszus számára hozták létre. A könyvtár ma közel 130 millió dokumentumot őriz, amiből több mint 29 millió a könyv, de nagyon jelentősek a több milliós kézirat-, film- és egyéb gyűjteményei is. Külön érdekessége, hogy a feldolgozott dokumentumok összességükben 470 nyelvet képviselnek.
Hazánkban is szép számmal találunk figyelemre méltó könyvtárakat, amelyek értékes gyűjteménnyel és nagy hagyománnyal rendelkeznek. Van olyan is, mint a már említett Bibliotheca Corviniana, Mátyás király könyvtára, amely szétszóródott a világban. Az egykor európai hírű 2500 kötetes kódexállományából már csak 52 corvina van idehaza. Más régi gyűjteményeink szerencsésebbek voltak.
Több mint 900 éves az a leltár, amelyben a Pannonhalmi Bencés Főapátság könyvtárát – 80 kódexet – először összeírták. 1832-ben építették meg a napjainkban szépen helyreállított könyvtárépületet, amely ma is otthont ad az oktató munkát segítő 400 000 kötetes gyűjteménynek. Itt őrzik az első leírt magyar szavakat tartalmazó írást, a Tihanyi alapítólevelet 1055-ből, és 14 kézzel írott régi kódex van a könyvtár ill. levéltár birtokában.
Szintén szerzetesi rendhez kötődik a másik dunántúli műemlékkönyvtárunk, az egykori Zirci Cisztercita Apátság Könyvtára. Ez a könyvtár is az oktatást szolgálta, különösen 18–19. századi természettudományi anyaga nagyszerű. Ma az egykori iskola neves diákjának, Reguly Antalnak (1819–1858) nevét viseli a 70 000 kötetes gyűjtemény.
A Debreceni Református Kollégium Könyvtára szintén egyházi könyvtár, a református valláshoz kötődik. A több mint félmilliós állomány legrégebbi kötetei ma is az egykori környezetben, a régi könyvtári polcok és bútorok között tanulmányozhatók. A Sárospataki Református Kollégium Könyvtára a debrecenihez hasonlóan egy református oktatási intézményhez tartozik.
Főúri könyvtárból ered hazánk nemzeti könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár. Az európai mércével mérve is jelentős gyűjtemény alapjait Széchenyi István édesapja, (máshogy írjuk a nevüket, figyelem!) Széchényi Ferenc fektette le, mikor 1802-ben a nemzetnek ajándékozta igen jelentős, kb. 15 000 kötetes könyvtárát. Az Országos Széchényi Könyvtár minden magyar és magyar vonatkozású dokumentumot gyűjt, mai állománya közel 5 milliós. Nevezetes a több mint 500 kódex, amelyből 32 corvina.
Ahogy Széchenyi István 1825-ben adományával létrehozta a Magyar Tudományos Akadémiát, úgy alapozta meg 1826-ban az Akadémiai Könyvtárat a neves könyvgyűjtő főúr, gróf Teleki József. A könyvtárba más tudós-gyűjtemények és -hagyatékok is bekerültek, így hamarosan az ország legjelentősebb tudományos könyvtára lett. A csaknem félmilliós kéziratgyűjteménnyel rendelkező könyvtár mai összállománya több, mint másfél millió kötet, amelyből több mint 1000 ősnyomtatvány, tehát a könyvnyomtatás első évtizedeinek emléke.
Természetesen léteznek ma már elektronikus könyvtári gyűjtemények*Számítógépes (digitális ) formában tárolt könyvtári jellegű dokumentumgyűjtemény, illetve egy hagyományos könyvtár gyűjteményének elektronikus dokumentumokból álló része, amely ma már többnyire elérhető távolról is, az interneten keresztül. is, némelyikük nem is kötődött eredetileg valódi könyvtárhoz, csak a számítógépes világhálózaton volt megtalálható. Ilyen kezdeményezés nálunk a Magyar Elektronikus Könyvtár. (Ma már az Országos Széchényi Könyvtár, azaz az OSZK része, tanultunk róla egy korábbi leckékben)
Hazánkban még több régi, nagy hagyományú és építészetileg is szép könyvtár van, így figyelemre méltó az egri, a kalocsai és a pécsi gyűjtemény is. A nagyobb egyetemek, főiskolák, illetve híres kutatóintézetek szintén jelentős modern gyűjteménnyel rendelkeznek.
Az ismeretek közvetítésének egyik fontos színhelye a könyvtár. Nem tudna azonban ezen feladatnak megfelelni, ha nem alkalmazkodna a különféle csoportok igényeihez. Egészen más feladatai vannak egy hatalmas nemzeti könyvtárnak, s megint mások egy jól szervezett iskolainak. Ezért a könyvtárak legkülönfélébb típusai jöttek létre, hogy ki tudják szolgálni a kutatni, tanulni, művelődni és szórakozni vágyó embereket. A típusok nem függetlenek, hanem egymással kapcsolatot tartó, egymást segítő könyvtári hálózatot alkotnak. |
nemzeti könyvtár
közkönyvtárak (régebben mondták közművelődési könyvtáraknak is)
szakkönyvtárak
felsőoktatási könyvtárak
iskolai könyvtárak
Nemzeti közkönyvtár
A nemzeti könyvtárnak az a feladata, hogy egy adott nemzethez vagy annak nyelvéhez, nyelveihez tartozó minden dokumentumot beszerezzen és feldolgozzon. Ez azt jelenti, hogy például az Országos Széchényi Könyvtár teljességre törekedve gyűjt minden magyar nyomdából kikerült művet, s a külföldön megjelent magyar nyelvű anyagokat is. Ezen kívül igyekszik megszerezni a hazánkról szóló legfontosabb dokumentumokat, tekintet nélkül arra, hogy milyen nyelven íródtak. A nemzeti könyvtárak általában rendelkeznek a már emlegetett kötelespéldány joggal is.
Közkönyvtár
A közkönyvtári hálózattal találkozunk leggyakrabban, hiszen ide tartoznak a megyei, a városi és a községi könyvtárak is. Ennek a csoportnak egész működését meghatározza az, hogy lakossági igényeket kell kielégítenie. Az átlagos közkönyvtár jól kiszolgálja a tanulni, művelődni és szórakozni vágyó közönség igényeit, a nagyobbak elkülönített gyermek, ifjúsági, zenei részleggel is igyekeznek alkalmazkodni a különböző könyvtárlátogató rétegekhez. A közkönyvtáraknál az egyes altípusok szervesen egymásra épülnek, így általában a fiókkönyvtár – városi könyvtár – megyei könyvtár modellel találkozhatunk. Ezek praktikusan megosztják a dokumentumok elérését, használatát, és a könyvtári élet említett „kellemes” oldalát a lehető legközelebb viszik az olvasóhoz.
Szakkönyvtárak
A szakkönyvtárak a legspecializáltabb könyvtárak, hiszen feladatuk egy-egy szakmai terület vagy tudományág szakirodalmi és információs igényeinek a kielégítése. Természetesen az egyes speciális intézmények (például tudományos kutatóintézetek) is rendelkeznek saját gyűjteménnyel, amelyek ha nem is nyilvános könyvtárként tartoznak bele a szakkönyvtári rendszerbe, de szolgáltatásaikkal (például másolatküldés, könyvtárközi kölcsönzés) segíteni tudják a szakkönyvtári rendszer munkáját.
Felsőoktatási könyvtárak
A felsőoktatási (egyetemi) könyvtárak nagyon régi intézmények, és feladatuk sem igen változott az elmúlt 6-700 év során: az adott oktatási intézmény oktató-nevelő és tudományos tevékenységének kiszolgálása. Bár ezek a könyvtárak is nyilvános könyvtárak, zömükben mégis az egyetemi oktatók és hallgatók igényeivel foglalkoznak. Ez azt is jelenti, hogy a tudományos kutatás, magas szintű oktatás elvárásai miatt ezeknek a könyvtáraknak igen elevenen kell reagálni az információs társadalom kihívásaira, így az új könyvtári technológiákat, azok használatát és oktatását is ezek a könyvtárak veszik át elsőként. Ma már szolgáltatásaik nagyon nagy része online formában történik, vagyis a katalóguson keresztül elérhetőek a tartalmak is, méghozzá teljes szövegükben, vagy ahogy könyvtári körökben mondják: full text-ben*Aangol=teljes szöveg
Könyvtári terminológiában:
1. adott szolgáltatásban teljes szövegében is elérhető az adott mű, művek (nem csak metainformációkat kapunk róla)
2. az adatbázisban végrehajtott keresés nem csak a mű adataiban, hanem a teljes szövegben lehetséges.
Iskolai könyvtár
Az oktatási intézményekben működnek az iskolai könyvtárak. Ez a típus is ismerős, hiszen a napi munka egyik legfontosabb segítője a középiskolai tanulmányok során. Amellett, hogy a tanároknak és a diákoknak biztosítja az iskolai munkához szükséges dokumentumokat, ez a színtere az önálló könyvhasználat megtanulásának is. Kis településeken előfordul, hogy az iskolai könyvtár egyben a falu vagy község legnagyobb könyvgyűjteménye is, ekkor közművelődési feladatokat is elláthat.