E-könyv a szolgáltatásokban: e-könyvtárak és társaik

Ma már persze a világon fellelhető elektronikus könyvtárakat nem érdemes egyetlen listában felsorolni. Szinte minden nagyobb kultúra és nyelvi közösség rendelkezik ilyennel. Érdemes megnézni ezeket az oldalakat, ahol sok nevezetes e-könyvtárral találkozhatunk: World Digital Library és a Digital Library Directory

Ezekről és a hasonló vállalkozásokról illetve intézményekről jó tájékoztatást nyújt a MEK virtuális könyvtára.

Természetesen a tudományos világban keletkezett tudományos és szakkönyvek jelentős része is elérhető elektronikus gyűjteményekben (lásd még a repozitóriumokról / ETA lecke: Mi a repozitórium? (html) / szóló tananyagot!). Ezek azonban többnyire nem ingyenes gyűjtemények, hanem különféle szolgáltatási portfóliókban érhetők el, például Magyarországon az EISZ: Elektronikus Infomrációszolgáltatás választékában. Az előfizetett online tartalmak között egy-egy nagyobb egyetem esetében akár több százezer kötet elektronikus formátumú tudományos és szakkönyvet találunk. Ezek a tartalmak részleteiben letölthetőek, a formátumok változóak, de gyakran a hivatkozhatóság miatt a folyóiratok esetében is ismert és használt PDF az, amivel találkozunk. Mindezekről első szinten jól tudunk tájékozódni az EISZ Compass nevű szolgáltatásában.

Természetesen ma már elterjedt módja az újságok, magazinok és folyóiratok megjelenésének is a hálózati közzététel. Ezek között vannak olyanok, amelyek saját rendszert alkalmaznak, és vannak olyanok is, amelyek valamilyen digitális jogvédelmi eljárással védve, PDF formában szolgáltatják a dokumentumokat.

A digitális jogkezelés lényege, hogy lehetővé teszi a digitális mű azonosítását, a műhöz fűződő jogok kezelését, sőt akár a nálunk talán sokaknak szokatlan e-könyv kölcsönzést is. Mindezek a megoldások biztosítják a tartalom felhasználásának szabályozását, a jogdíjak megfizetését, a felhasználók magatartásának nyomon követését és a jogok érvényesítését is.

Lényegét tekintve a DRM-nek két fő fajtája létezik:

A továbbiakban nézzünk meg ezekből kettőt:

Nem könnyű pár sorban összefoglalni egy ennyire szerteágazó problémakört tárgyaló témát, így inkább csak egy gondolatmenettel utalnék a legfontosabb kérdésekre. Láthatjuk, hogy nincs igazán kialakulva még sem a technológia, sem pedig annak piaca: egymással versenyző eszközök vannak, párhuzamos felhasználói szokások; itt is érvényes az, hogy egy több ezer éves analóg kultúrának a továbbélése is jelen van, egyben valami új is keletkezik, ami próbál szakítani a régivel, de utánozni is próbálja azt.

Ezen a területen sok kihívás jelentkezik. Láthatjuk, hogy a változások tempója nagyon nagy, beleértve a technológiai javulást is. Az is érzékelhető, hogy az olvasnivalók területén nem egyformák a változások: máshogy működik a szakirodalom, a folyóiratcikkek, a tankönyvek és a szakkönyvek piaca, és teljesen más a szépirodalmi része ennek a területnek. S még nem beszéltünk arról, hogy korunkban hatalmas mértékben változik meg az is, hogy mit jelent egyáltalán olvasni? A böngésző és pásztázó olvasás és angol szakkifejezéssel a closed reading (szoros olvasás), s mindezek egymáshoz való viszonya mind befolyásolni fogja a jövő elektronikus könyveinek olvasóját, egyben a készüléket és a könyvformátumokat is.

A fenti együttélésből fakad az egész problémakört meghatározó mély ellentmondás: a statikus és dinamikus formák együttes élete, amelyek az eszközöket és a formátumokat is, sőt a szolgáltatásokat is alapvetően meghatározzák. Az is világosan látszik, hogy itt is, mint minden más könyvtári területen, a digitalizáció és a hálózatba kerülés erős kölcsönhatással vannak egymásra, így az utóbbi foka teljes mértékben megváltoztathatja az olvasási szokásokat. Ezért is van az, hogy egyes technológiák nem letöltött dokumentumokban, hanem online megvalósításban gondolkodnak (lásd pl. MERSZ vagy DRM stb.). Az eszközök fejlődése sem zárult le, évek óta nagy ígéret a színes elektronikus papír, ami még nem terjedt el, de közben látjuk azt is, hogy mára az eszközök felbontása szinte eléri a papír finomságát (300 dpi* körül).

A jövő? A közműként elérhető hálózat egy olyan kis fogyasztású és nagyon gyors processzorral, amelyik egy könnyű, színes, nagy felbontású eszközt eredményez, amelyben akár egyesülhet is újra a tablet és az e-könyv-reader funkciója? Széthajtható képernyő, ami kicsiben telefon, nagyban pedig e-könyv-olvasó? Egy biztos, hogy a könyvpiacnak és a könyvtáraknak a hálózatba kerülése folytatódni fog, a digitális dokumentumok elterjedése az élet minden területén átfogó és egyre általánosabb lesz. És ehhez fognak alakulni még jobban a kereskedelmi könyves és könyvtári szolgáltatások is. Ezért a jövőben aligha boldogulunk alapos elektronikus könyves ismeretek nélkül, amelyeket ráadásul szinte napról napra meg is kell majd újítanunk.