Encikopédiák és lexikonok

Ebben a leckében az enciklopédiákról és a lexikonokról fogunk ejteni pár szót.

Mindezek során két nagyobb témát fogunk körbejárni.

Enciklopédia vs. lexikon

Melyik mit gyűjt, mi a célja és hogyan alakultak ki?

Fontosabb példái

Melyikeket illik ismerni, amikor enciklopédiákról és lexikonokról beszélünk?

Fontos

A szövegben csillaggal jelölt fogalmakat felugró ablakban olvashatja, illetve kereshető formában az alábbi weboldalon tudja elérni, vagy az ETA-ban a Könyvtárhasználati kislexikon nevű pdf-ben láthatja az adott fogalom, szakszó részletesebb magyarázatát!

Történetünk talán ott kezdődik, amikor egy adott tudomány területhez kapcsolódó szakszavakat megpróbálták összeírni, összegyűjteni. Ezek lettek az első szójegyzékek*A szójegyzék vagy glosszárium egy speciális tudásterületen használatos kifejezések listáját jelenti, ami a tudásterülettel kapcsolatos szavakat magyarázza. Hagyományosan a könyv végén jelenik meg, ahol a könyvben használt új (vagy legalábbis nem közismert) szavakat, kifejezéseket sorolja fel. . Kicsivel később ezek bővültek és összeadódtak, így keletkeztek a lexikonok és enciklopédiák.

Két fogalmi meghatározás:

A lexikon a görög lexisz - „szó” jelentésű szóból eredeztethető, jelentése: „szavak gyűjteménye, szójegyzék, szótár”. Csak kisebb tartomány tárgyalását tűzik ki célul, a fogalmakat pedig betűrendben közli, ahogyan elődei, a szójegyzékek is tették.

Az enciklopédia görög enküklioszpaideia („általános, mindenre kiterjedő oktatás”) kifejezésből ered. Az enciklopédiák tehát ennek megfelelően a tudomány (vagy egy tudományterület) egészét kívánják felölelni (régebben gyakran hierarchikus rendben, az összetartozó témákat egymás mellett tárgyalva).

Az enciklopédia elnevezés átfogóbb, általánosabb célú munkákra, míg a lexikon megjelölés specializáltabb gyűjteményre utal. Mára a két fogalom jelentése gyakran összeolvad.

Egy kis múltba tekintés

Már az ókorban felmerült az igény, hogy az emberiség akkori tudását összegyűjtsék, és azt valamilyen rendszerbe foglalják. Ez a gondolat hozta létre az alexandriai könyvtárat is. A “teljes tudás összegyűjtése“ nem egy intézményre jellemző volt, erre jó példa az alexandriai és a pergamoni könyvtár versenye. Az alexandriai és pergamoni könyvtár könyvei ugyan nem számítanak az enciklopédia közvetlen elődei közé, de közvetett módon az ismeretek rendszerbe szervezése miatt fontos előképei a későbbi enciklopédiáknak.

Alexandriai könyvtár illusztrációja

Érdekességek

A pergamen története

Pergamon városa fontos kereskedelmi központ volt, és a város gazdasági súlyának növekedésével az uralkodó - II. Eumenész pergamoni király -, könyvtárat alapított, hogy növelje birodalma kulturális súlyát. "Ezért az egyiptomi kormány megtiltotta a papirusz kivitelt Pergamonba.

A legenda szerint a pergamoni király találékonysága kifogott az egyiptomi parancson. Összehívatta tudósait, akik végül is megtalálták azt az anyagot, amellyel a papiruszt pótolni lehet. A tudósok tanácsára a király elrendelte, hogy a bőrcserzők, a tímárok bőrből készítsenek olyan hártyákat, amelyeket íráshoz lehetett használni. Sikerült vékony, hajlékony, sárgásfehér színű lapot előállítani, melyről kiderült, hogy könyvkészítésre sokkal jobban megfelel, mint az addig használt papirusz. A külső behatásokkal szemben ellenállóbb volt és mindkét oldalára lehetett írni. Az új íráshordozót eleinte tekercsbe göngyölítették, ám később áttértek a hajtogatására.” Forrásmegjelölés Wikipédia: Pergamen szócikk, URL Ez lett végül a pergamen.

Az internet védőszentje

A középkori gondolkodók úgy vélték, hogy lehetséges a tudományok teljes anyagának megismerése egy emberi elme számára, ezért ők abban a szellemben írták enciklopédiáikat, hogy tankönyv, útmutató legyen.

Egy középkori hispán, egyházi író és tanító Sevillai Szent Izidor “közel ezer kéziratos példányban fennmaradt Etymologiae (avagy Origines) című munkájában szófejtő magyarázatokat adott közre” a 6. században. ForrásmegjelölésWikipédia: Sevillai Szent Izidor, URL

Izidor kora egyik legműveltebb egyházi vezetője volt, hitte és vallotta, hogy mindenkinek biztosítani kell a tanulás lehetőségét, hogy a műveltség mindenkinek jár, több nyelven beszélt, tanult tudós és nevelő volt. Szelleme a mai modern korban is elkísér: őt választották az internet védőszentjének. "II. János Pál pápa Sevillai Szent Izidort nyilvánította az internet és a tudomány és a technika után érdeklődők védőszentjének 1999-ben. Egyházi ünnepe április 4-én van." ForrásmegjelölésWikipédia: Sevillai Szent Izidor, URL

Isidor von Sevilla - Bartolomé Esteban Murillo alkotása a katedrálisban

A továbbiakban nézzük meg kissé alaposabban három jelentősebb enciklopédia és lexion kialakulását, jelentőségét és elérhetőségét.

Nagy Francia Enciklopédia

A reneszánsz korában az antik szerzők újra felfedezésével és a humanista eszmék kiteljesedésével veszi kezdetét az a folyamat, melynek eredménye a felvilágosodás korának egyik legnagyobb tudományos teljesítménye, a Nagy Francia Enciklopédia megszerkesztése, majd kiadása lesz.

Az első kiadás 35 kötetet számlált, melyet 1751 és 1772 között adtak ki. Szellemi értelemben véve ez a francia felvilágosodás egyik leglátványosabb eredménye.

A szerzők a kötetet az “Ész” nevében írták, mely értelmében az abban foglaltak tartalma mérhető, tudományosan helytálló, tehát igaz. Ezt a gondolatot jól illusztrálja a kötet címlapképe, melyen az Értelem és a Filozófia allegorikus alakja lerántják a leplet az Igazságról. Az Igazság alakját erős fény övezi, ez lesz a Felvilágosodás szimbóluma is.

Részlet az Encyclopédie címlapképéről, 1772-ből.

Az enciklopédia elkészülte után szinte azonnal igény támadt egy bővített kiadás elkészítésére. Ezt 166 kötetben adták ki 1782 és 1832 között, mely munkában 2250 szerkesztő működött közre.

Nyomdai bravúr: 4250 példány készült, ami azért érdekesség mert a 18. században az egykötetes munkák is ritkán érték el az 1500 példányt.

Érdekesség - Számadatok

Az enciklopédia (Encyclopédie) körülbelüli mérete:

17 kötet cikk 1751–1765 között
11 kötet illusztráció 1762–1772 között
18 000 oldal szöveg
75 000 bejegyzés:
44 000 főcikk
28 000 másodlagos cikk
2500 illusztráció névmutató
20 000 000 szó összesen

Pallas Nagy Lexikona

Magyar viszonylatban a Pallas Nagy Lexikona (alcímén: Az összes ismeretek enciklopédiája) az első önálló vállalkozású, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon. Több mint 300 fős szerkesztői gárda állította össze, 16 kötetben jelent meg, és a 19. század végének tudományos és közérdekű eseményeit tartalmazza. 1893 és 1897 között adták ki.

A Pallas Nagy Lexikonának szerkesztője a kiadó vezérigazgatója, Gerő Lajos volt, a tényleges szerkesztői tevékenységet azonban Bokor József végezte. A háromszáz szerző közt a kor olyan kiemelkedő tudósai is fellelhetők, mint Bánki Donát, Cholnoky Jenő, Csemegi Károly, Eötvös Loránd, Pasteiner Gyula, Péterfy Jenő, Petrik Lajos, Szinnyei József, Vámbéry Ármin.

Pallas-kötetek a polcon

1998-ban az Arcanum Adatbázis Kft. a teljes művet (meglevő hibáival együtt) digitalizálta, s CD-n kiadta. Ezt a kiadást vásárolta meg később a Magyar Elektronikus Könyvtár, s az interneten is kereshető változatban elérhetővé tette – igaz, képek nélkül.

A vállalkozás, bár kulturális értelemben sikeresnek bizonyult, anyagi értelemben nem lett nyereséges. A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. csődje után a Révai Rt. szerzi meg a jogokat, és egy új, kibővített lexikonsorozat szerkesztésébe kezdenek. 877 szerkesztő közreműködésével készült el a Révai Nagy Lexikona.

Révay Mór János Erdélyi Mór fényképén

A Révai Lexikont követően számos más lexikonsorozat is született, például a Tolnai Új Világlexikona, vagy az Új Magyar Lexikon. A legutóbbi lexikonsorozat a Britannica Hungarica Nagylexikon sorozat, mely a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg 2012-2014 között.

Pannon enciklopédia

Korunk talán legfrissebb magyar enciklopédiája a kétezres évek elején készült Pannon enciklopédia, ami megpróbál átfogó képet adni a magyarság történetéről, állat- és növényvilágáról, nyelvéről, iparáról és építészetéről. A kötetek tematikusan jelennek meg, az eddig megjelent 8 kötet 1993 és 2009 között került kiadásra. ForrásmegjelölésWikipédia: Pannon enciklopédia URL

Több kötete is megtalálható az interneten az Arcanum Kézikönyvtár adatbázisban, és online szabadon hozzáférhető.