Klebelsberg könyvtár keresés: EDS

Elektronikus forrásokról általában

Ebben a témakörben az elektronikus forrásokkal fogunk részletekbe menően megismerkedni. Az aktuális leckében általános áttekintés kapnak a hallgatók, a következőben pedig a Klebelsberg Könyvtáron belüli e-forrásokat vesszük végig alaposabban. Ez az ETA-ban a jelenlegi témakör Elektornikus források a Klebelsberg Könyvtárban című olvasmány (HTML).

Mindezek során három nagyobb témát fogunk körbejárni.

ikon

Elektronikus információforrások típusai

Hogyan csoportosíthatóak és mi a különbség közöttük?

ikon

Keresés

Milyen trükökkel lehet pontosabban keresni?

ikon

Hazai helyzetkép

Mi és hogyan érhető el a rengeteg meglévő forrásból?

Fontos

A szövegben csillaggal jelölt fogalmakat felugró ablakban olvashatja, illetve kereshető formában az alábbi weboldalon tudja elérni, vagy az ETA-ban a Könyvtárhasználati kislexikon nevű pdf-ben láthatja az adott fogalom, szakszó részletesebb magyarázatát!


A hagyományos, nyomtatott anyagok, mint a könyvek, folyóiratok, magazinok, stb. mellett egyre több elektronikus dokumentum*A dokumentumok közül azokat tekintjük elektronikusoknak, amelyek tartalmuktól függetlenül digitális formában hordozzák az információt. Ide tartozhat a CD-ROM, de az egyszerű számítógépes file is. is rendelkezésre áll, melyet a könyvtár szolgáltat olvasói számára.

Ezeket a dokumentumokat különböző szempontok szerint tudjuk csoportosítani.

Születésüket tekintve:

  • digitálisan, tehát valamilyen számítástechnikai eszköz segítségével létrejött
  • digitalizált dokumentumok

Hozzáférés módját nézve:

  • nyilvános, bárki számára szabadon hozzáférhető
  • regisztrációhoz kötött ingyenesen elérhető
  • részben ingyenesen elérhető (adatai – cím, szerző, absztrakt – elérhetőek, teljes hozzáférés szöveggel együtt csak előfizetőknek)
  • előfizetéshez kötött hozzáférés

Típusai:

  • e-folyóirat
  • e-könyv
  • adatbázis

Nézzük meg az egyes típusok jellemzőit!

E-folyóirat

Az elnevezés valójában nem csak folyóiratokat, hanem napilapokat, évkönyveket, periodikusan megjelenő dokumentumokat is magába foglal, ezért az e-folyóirat elnevezés inkább az elektronikus időszaki kiadványokat takarja.

Az e-folyóirat megjelenési gyakorisága a nyomtatott időszaki kiadványokhoz (lásd: Olvasólecke: A folyóiratok vagy ETA lecke: A nyomtatott folyóiratok című olvasmányban (html)) hasonlóan rendszeres, mindkettő szerkesztett, valamilyen strukturált formában megjelenő szöveges információt tartalmaz.

Az alapvető különbség a nyomtatott és az elektronikus időszaki kiadványok között előállításukban, terjesztésükben, tárolásuknak módjában és használatukban található, hiszen a nyomtatott formától eltérően az e-folyóirat elsődleges jellemzője, hogy nem papír alapú és számítástechnikai háttér kell az előállításához és a használatához is.

Megjelenési formáját tekintve a következő típusokat különböztetjük meg:

E-könyv

Az e-könyv (lásd még: Olvasólecke vagy ETA lecke: Mit kell tudni az e-könyvekről című olvasmányban (html)), azaz elektronikus könyv tulajdonképpen egy számítástechnikai eszközzel (ami lehet hagyományos pc, speciális könyvolvasó berendezés, illetve tablet vagy akár mobiltelefon) létrehozott, tárolt és azon keresztül hozzáférhető adatállomány.

Az e-könyv szerkesztett, ellenőrzött, befejezett mű, amelynek - a nyomtatott könyvekhez hasonlóan - van címoldala, tartalomjegyzéke, a szöveg fejezetekre osztott, vannak benne lábjegyzetek, illusztrációk, mellékletek, a szöveg megjelenése pedig a nyomtatott verzióhoz nagyon hasonló.

Rendszerezhetjük őket az alapján, hogy:

A könyvtárak által szolgáltatott kiadványok esetében a kiadók vagy terjesztők megszabhatják az egyidejűleg hozzáférő személyek számát, vagyis könnyen előfordulhat, hogy egy elektronikus dokumentum elérhetetlen mindaddig, amíg azt valaki más használja. Sokszor a használat ideje is előre megszabott.

Adatbázisok

Adatbázisnak tekintjük adatok rendezett, valamilyen szisztéma szerint tárolt összességét, melyben az adatok különböző szempontok szerint kereshetőek vissza.
Csoportosításuk többféle szempont szerint lehetséges.

Topológia alapján:

  • nemzetközi
  • nemzeti
  • regionális adatbázis

Témakör szerint:

  • diszciplinárisCsak egy-egy tudományterületet feldolgozó.
  • regisztrációhoz kötött ingyenesen elérhető
  • részben ingyenesen elérhető (teljes hozzáférés csak előfizetőknek)
  • interdiszciplináris

Szolgáltatott adatok jellege szerint:

  • bibliográfiai adatokat
  • referátumokat
  • teljes szöveget szolgáltató adatbázisokat

Érdemes különbséget tenni az adatbázis-előállítók valamint az adatbázis-szolgáltatók között.

Az adatbázis-szolgáltatók legfeljebb egy-két saját adatbázist építenek, gyakoribb, hogy leginkább üzleti megfontolások alapján kiválasztott adatbázisokat vásárolnak fel, és nyújtanak ezekhez hozzáférést előfizetőik számára. Vannak adatbázisok, melyek több kereső szolgáltatáson keresztül is elérhetőek, és előfordul olyan eset is, amikor az adatbázis építője kínál keresési lehetőséget. A sikeres keresés feltétele nemcsak az adatbázisok, de a szolgáltatók ismerete is.

Az adatbázisokban tárolt adatokat keresés útján érhetjük el. Minden adatbázis keresőfelülete más egy kissé, hiszen függ a tárolt adatoktól és a kiépített rendszertől, hogy hogyan a legcélszerűbb szolgáltatnia, vagyis keresési lehetőséget biztosítania a felhasználók számára ahhoz, hogy az adatok elérhetőek legyenek.
Ettől függetlenül mégis beszélhetünk a keresőfelület általános jellemzőiről.

Keresőfelület általános jellemzői:

Kereséskor ritkán használunk egyetlen keresőszót, túl sok találatot eredményezne, jellemzőbb ezek összekapcsolása különböző operátorokkal.


Logikai vagy Boole operátorok

AND

Metszet
Két vagy több halmaz (jelen esetben kereső kifejezés) közös elemeinek meghatározására szolgál. Használatakor a kifejezések sorrendje felcserélhető.


Helyzeti operátorok

Keresőszavak egymáshoz viszonyított előfordulásának meghatározására szolgálnak.

Ezek az operátorok a keresőszavak egymáshoz viszonyított helyzetét szabályozzák. Segítségükkel megszabhatjuk, hogy a keresőszavak egymás mellett vagy egymás közelében helyezkedjenek el a találatokban. Az operátorok nevét általában kötelezően nagy betűvel kell írni.

Boole-operátorok segítségével - elvileg - végtelen számú keresőszót összekapcsolhatunk.

Bonyolultabb keresőkifejezések építéséhez használjunk zárójelezést is.

Míg az AND, OR, NOT operátorok szinte minden rendszerben használhatók, a NEAR, BEFORE, AFTER, WITH és mások csak a rendszerek egy részében!


Helyettesítő karakterek

Számos rendszer lehetőséget biztosít a keresőszavak csonkolására (a keresőszó végének, elejének elhagyása) vagy a keresőszavak maszkolására (a keresőszó belsejében alkalmazható helyettesítő karakter).

Csonkolás

A rendszerek általában többféle csonkolást tesznek lehetővé. Rendszerenként más szimbólumok alkalmazhatók a karakterek helyettesítésére, használatukról mindig tájékozódni kell a rendszer Súgójában!

Főbb típusok:

  1. tetszőleges számú karakter helyettesítésére szolgálnak (?, *, % stb.) Pl.: 'olvas*' esetén a * helyén állhat 2 vagy akár 5 betű is, akkor is a keresési listában lesz a találat
  2. csonkolás megadott határok között (#: 0 vagy 1 karakter) Pl.: 'Széch#nyi' itt # helyén bármilyen betű is van, az benne lesz a keresési listánkban
  3. csonkolás pontosan a megadott számú karakterre (!: pontosan 1)

Maszkolás

Pl.: 'olvas*' esetén találati listában lehet az olvas-ás, olvas-ó, olvas-unk, olvas-ott szót tartalmazó találat is

Pl.: 'h*pertext' itt * helyén bármilyen betű is van, az benne lesz a keresési listánkban, tehát megkaphatjuk a 'hypertext' és a 'hipertext' változatot is

Ezekkel a lehetőségekkel akkor élhetünk, ha:

  • úgy érezzük, elegendő csak a keresőszó első néhány betűjét megadni.
  • a keresőszavak toldalékolt alakjaira is el szeretnénk végezni a keresést.
  • a keresőszót tartalmazó összetett szavakra is szeretnénk keresni.
  • nem vagyunk biztosak a keresőszó helyesírásában.

Érdemes észben tartani, hogy a fenti eszközök használata megnöveli a keresési időt, és irreleváns találatot is eredményezhetnek!


Jelenleg több millió cikk érhető el online formában, de az egyes szakterületek nemzetközileg elismert vezető folyóirataihoz csak fizetős szolgáltatásokon keresztül férhetünk hozzá. A tudományos munka alapfeltétele a legfrissebb szakirodalom ismerete. Magyarország is felismerte, ha a hazai kutatók, fejlesztők számára elérhetőek a nemzetközi eredmények, abból az ország is profitál.
Itthon a legjelentősebb törekvés erre az EISZ, mely a hazai felsőoktatás, közgyűjteményi szféra és a nonprofit kutatásban résztvevők számára nyújt hozzáférést elektronikus tudományos tartalmakhoz nemzeti licenc vásárlásával.

EISZ: Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program

Az EISZ tagjai lehetnek állami és egyházi közintézmények (felsőoktatási intézmények, könyvtárak, múzeumok, levéltárak, kórházak), nonprofit kutatóintézetek, határon túli magyar intézmények.

Honlapján megtalálhatjuk az előfizetett adatbázisok alfabetikus listáját, valamint a résztvevő intézmények felsorolását is.


Compass

A Compass az EISZ Nemzeti Program keretében előfizetett adatbázisok kereshető katalógusa.

"A COMPASS projekt célja egy olyan országos szintű adatbázis létrehozása, karbantartása és folyamatos működtetése, amely a magyar könyvtárakban elektronikus formában elérhető, kurrens és archív tudományos adatbázisok listáját összegyűjti, rendszerezi és az egyéni felhasználók számára közszolgáltatás jelleggel, ingyenesen és korlátozás nélkül, szabadon hozzáférhetővé teszi - annak érdekében, hogy a magyarországi és a határon túli felhasználók számára naprakész információt biztosítson az adott pillanatban hozzáférhető elektronikus tudományos tartalmak elérésének lehetőségeiről." ForrásmegjelölésCompass: Ismertető URL

"A COMPASS a hazai intézmények által nemzeti licenc vagy egyéni előfizetés keretében beszerzett elektronikus tudományos tartalmak, illetve saját fejlesztésű adatbázisok keresőfelülete. Jelenleg csak az EISZ Nemzeti Program keretében előfizetett adatbázisokat tartalmazza, az intézmények egyéni előfizetéseivel és saját fejlesztésű adatbázisaival a későbbiekben bővítik az adatbázist." ForrásmegjelölésCompass: Ismertető URL

Ha nyitóoldalán az intézmények fülön a Szegedi Tudományegyetemet beírva látható az egyetemünkön elérhető elektronikus adatbázisok listája. Ennél részletesebb információ található Könyvtárunk honlapján.

Felhasznált irodalom