A RAM (Random Access Memory), „véletlen”, vagy helyesebben közvetlen hozzáférésű memória. Egy közvetlen elérésű, nagy sebességű írható/olvasható adattároló eszköz, mely ideiglenesen tárolja a processzor által végrehajtandó programokat, a feldolgozásra váró adatokat és az eredményeket.
A RAM egy egységnyi információt tároló részét memóriarekesznek nevezzük. A memóriarekeszek sorszáma adja az adott elem memóriacímét. Ezen cím ismeretében tudja a processzor megtalálni a memóriában keresett információt.
Az adatok és utasítások csak addig maradnak meg benne, amíg a számítógép áramot kap, kikapcsolás után a benne tárolt adatok elvesznek. Ez az oka annak, hogy normál esetben, bekapcsoláskor mindig végig kell várnunk azt a folyamatot, amíg az operációs rendszer szükséges elemei betöltődnek.
A régi, még mechanikus alkatrészeket is tartalmazó memóriákat (mágnesdob-tár, ferritgyűrűs memória) ma már teljes mértékben felváltották a félvezető alapú RAM-ok. Jelenleg a legelterjedtebb RAM típusok a DDR SDRAM (Double Data Rate Synchronous Dynamic Random Access Memory) utódai, a DDR2, a DDR3 és leginkább a DDR4. De már a legújabb DDR5 modulok érkezése is várható ennek az évnek (2020) a végére.
Mivel a processzor után talán a második legfontosabb alkatrésze a számítógépeknek, ezért a típusa, sebessége, mérete döntően befolyásolja annak teljes sebességét. Az első személyi számítógépek még csupán 1-16 KB RAM-mal rendelkeztek. A városi legendák szerint Bill Gates, a Microsoft alapítója, az IBM PC-k 1981-es megjelenésekor még arról beszélt, hogy 640 Kbyte memória minden felhasználónak elég kell, hogy legyen. (Ő azóta többször cáfolta, hogy ez mondat tőle származna. A legenda alapja egyébként az akkoriban elterjedt Intel 8088 processzor által támogatott maximális memória mennyisége: éppen 640 Kbyte.) Természetesen ez a jóslat már régen megdőlt, hiszen most, egy mai átlagos számítógép 4-16 Gbyte méretű (ennél ~10.000-szer nagyobb), DDR3 vagy DDR4 típusú RAM-mal rendelkezik.
19. ábra - Egy 1Kbyte-os ferritgyűrűs memória és egy mai modern 64Gbyte-os DDR4 RAM típus
A RAM-ok hozzáférési sebessége jóval lassabb, mint a processzorok végrehajtási sebessége. Sőt a RAM-okat és a CPU-t összekötő buszsebesség még szűkebb átviteli sebességet jelent. Ezért a processzorban saját, beépített, lényegesen gyorsabb memória is van, ez a Cache (gyorsítótár). Futás közben a memóriában tárolt információk egy szelete előre betöltődik a processzor cache-be. Ha a processzor által végrehajtandó következő utasítás és az adatok éppen a gyorsítótárban vannak, akkor annak végrehajtása sokkal gyorsabb lesz. Ebből is látszik, hogy minél nagyobb a CPU cache mérete, annál nagyobb memóriaszeletet tud előre beolvasni és annál nagyobb eséllyel van a következő szükséget információ a cache-ben. Ez a memóriatípus viszont sokkal drágább is, mint a hagyományos RAM-ok, így a nagyobb cachemérettel rendelkező CPU-k drágábbak is lesznek. Az alkalmazott technológia ma már természetesen jóval összetettebb, hiszen léteznek pl. L1 (level 1), L2 és L3 cache memóriák is, de ezek részletezésére jelen tananyagban nem térünk ki.
Ugyancsak nem része a tananyagnak az egyéb memóriatípusok, pl. a grafikus kártyák által használt GDDR5 és GDDR6 memóriák ismertetése.