III. AZ ALSÓ VÉGTAGOK
5. A BOKAÍZÜLET ÉS A LÁB
5.7. A lábra ható izmok vizsgálata
5.7.1. A bokaízület plantárflexorai
5.7.1.3. A nyújthatóság vizsgálata
A páciens a vizsgálóasztal szélén ül, térde hajlítva, lábszára lelóg az asztalról. A vizsgáló átfogja a páciens lábát, és visszafeszíti (dorzálflektálja). Ez a mozdulat a soleust nyújtja. A láb dorzálflexióját fenntartva a vizsgáló a térdet teljesen kinyújtja. Így a soleus mellett a gastrocnemiust is megnyújtja. Ha a térd nyújtása ebben a helyzetben korlátozott, nézzük meg a vizsgálatot fekvő helyzetben is, nyújtott csípő ízülettel, az ischiocruralis izmok feszülésének megakadályozása érdekében.
A vizsgálat háton, vagy hason fekve is kivitelezhető. A páciens háton fekvő helyzetében, a lábat talpra húzva végezzük el a soleus nyújtást, majd a térdet kinyújtva a gastrocnemiust is. Hason fekve hajlított térddel, függőleges lábszár mellett nyújtjuk meg a soleust, és a térd nyújtásával a gastrocnemius is. Ebben a vizsgálatban a combot a térd fölött támasszuk alá, a teljes térdnyújtás lehetőségének biztosítására!
A triceps surae rövidülésre hajlamos izom, különösen a gastrocnemiusok, rövidülésük gyakori probléma.