A mozgatórendszer fizikalis, funkcionális vizsgálata

A láb nyílt láncú elmozdulása esetén, dorzálflexió közben, a talus, mint konvex ízfelszín mozog a konkáv bokavillában. Anterior irányban gördül és dorzálisan csúszik. Ez az oka annak, hogy valamennyi, a talus posterior elcsúszásakor feszessé váló kollaterális szalag passzívan megfeszül az extenzió során (171. ábra/A). Plantárflexióban a talus dorzálisan gördül és ventrálisan csúszik. Azok az oldalszalagok, melyek a talus ventrális elcsúszásakor válnak feszessé, passzívan megfeszülnek a plantárflexió során (Corazza, 2005)

(171. ábra/B).

171. ábra
 A felső ugróízület arthrokinematikája
A Dorzálflexió
B Plantárflexió
(Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby)

Zárt kinematikus láncban a talus relatíve fix, a bokavilla mozdul el (172. ábra/A), extenzió során előre gördül és csúszik, míg plantárflexió során a járulékos mozgások dorzális irányúak.

A boka zárt ízületi helyzete a maximális dorzálflexió. Ekkor a trochlea tali elülső, szélesebb része kerül a bokavillába (172. ábra/B), így a láb rögzített, terhelt helyzetében létrejövő dorzálflexiókor (járás során, a támasz fázis első felében) a boka egyre inkább stabillá válik a csontos illeszkedés, a számos megfeszülő kollaterális szalag és a plantárflexorok feszessége miatt. A trochlea széles része a bokavillába mintegy beékelődve megfeszíti a disztális tibiofibuláris összeköttetést és a membrana interosseát. Ennek funkcionális következménye, hogy a maximálisan extendált bokaízület jól stabilizált a kompressziós erőkkel szemben, melyek mértéke a testsúlyterhelés többszörösét is elérheti járás, futás közben.

172. ábra
A A felső ugróízület dorzálflexiója a tibia elmozdulásaként a trochlea talin
B A teljes dorzálflexiókor a trochlea tali széles része kerül a bokavillába
(Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby)

Teljes extenzióban a trochlea kissé szétfeszíti a bokavillát, az elülső és hátsó tibiofibuláris szalag és a membrana interossea kismértékű feszülése a fibula enyhe proximális irányú elcsúszását generálja (Bozkurt, 2008).