II. A FELSŐ VÉGTAGOK - CSUKLÓÍZÜLET– ARTICULATIO RADIOCARPEA ÉS ARTICULATIO INTERCARPEA
4. Arthrokinematika
A járulékos mozgások a radiocarpalis és intercarpalis ízületben összetettek, a kéztőcsontok több síkban zajló rotációs és transzlációs mozgásaiból állnak. A szagittális síkú mozgások arthrokinematikai leírásához leggyakrabban használt séma az úgynevezett centrális oszlop modellje. A centrális oszlopban a radius disztális vége és az os lunatum, reprezentálja a radiocarpalis ízületet, az os lunatum és a capitatum, reprezentálja az intercarpalis ízületet.
Mint ahogyan az osteokinematikai mozgások, úgy a járulékos mozgások is szinkronban zajlanak a csuklóízületi komplexumban. Flexió során az os lunatum, azaz maga a proximális kéztőcsontsor is palmarisan gördül és dorzalisan csúszik.
79. ábra
Az extenzió és a flexió arthrokinematikája a radiocarpalis és intercarpalis ízületben
(Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby)
Ezzel egy időben az intercarpalis ízületben az os capitatum konvex feje ugyanilyen irányú járulékos mozgást végez, tehát szintén palmarisan gördül és dorzalisan csúszik. Extenzióban az arthrokinematikai elmozdulások ellentétes irányúak. (79. ábra)
Ulnáris deviáció során a proximális kéztőcsontsor ulnárisan gördül, és radiálisan csúszik. A maximális ulnárdeviáció eredményeként az os triquetrum a discus articularis-szal érintkezik. Az os capitatum is kissé ulnáris irányba gördül és radiálisan csúszik (Neumann, 2010).
Radiáldeviációban az arthrokinematika ellentétes irányú.