II. A FELSŐ VÉGTAGOK - CSUKLÓÍZÜLET– ARTICULATIO RADIOCARPEA ÉS ARTICULATIO INTERCARPEA

6. A csuklóízület vizsgálata

6.1. A csuklóízület mozgásterjedelmének vizsgálata

6.1.1. Flexió (palmárflexió)- extenzió (dorzálflexió)

Kiinduló helyzet: a könyök hajlított, a vállízület ab-addukciós neutrális helyzetben, és flexióban van, az alkar alátámasztott, pro-szupinációs középhelyzetben a vizsgálóasztalon fekszik (80. ábra). A kéz hossztengelye az alkar hossztengelyének folytatása, vagy inkább azzal párhuzamos, kissé ventrál felé elcsúszva, az ujjak lazák.

 

A csukló ízület neutrális helyzete:  az alkar és a 3. metacarpus hossztengelye egymással párhuzamos a szagittális síkban.

80. ábra
A csukló ízület neutrális helyzete:
az alkar és a 3. metacarpus hossztengelye egymással párhuzamos a szagittális síkban.

Aktív palmárflexió: a páciens hajlítja a csuklóját, ujjai lazán nyújtottak. A mozgásterjedelem eléri a 80°-90°-ot. Fontos, hogy az ujjak laza nyújtott helyzetben legyenek. A hajlított ujjakkal végzett csukló flexió korlátozott, a megfeszülő (megnyújtott) ujj extenzorok csökkentik a mozgásterjedelmet. A mozgásterjedelem mértékét az alkar hossztengelye és a középső metacarpus által bezárt szög adja (81. ábra 1. kép).

Passziv palmárflexió: a vizsgáló egyik kezével rögzíti az alkart a csuklóízület fölött, másik kezével átfogja a metacarpusokat és hajlítja a csuklóízületet (az ujjakat nem!). A véghelyzet-érzés rugalmas. A mozgás végén az ízületi tok dorzális része és a dorzális intercarpalis szalagok feszülnek meg. A mozgásterjedelem 5°-10°-al meghaladja az aktív mozgásterjedelem mértékét.

Aktív dorzállexió: a páciens hátrafeszíti a csuklóját, ujjai lazán hajlítottak. A mozgásterjedelem eléri a 70°-80°-ot. Az ujjak laza hajlított helyzete biztosítja, hogy az ujj flexorok feszülése ne korlátozza a csukló extenzióját. A mozgásterjedelem mértékét az alkar hossztengelye és a középső metacarpus által bezárt szög adja (81. ábra, 2. kép).

Passziv dorzálflexió: a vizsgáló egyik kezével rögzíti az alkart a csuklóízület fölött, másik kezével átfogja a metacarpusokat és dorzális irányba nyújtja a csuklóízületet (az ujjakat nem!). A véghelyzet-érzés rugalmas. A mozgás végén az ízületi tok palmáris része és a palmáris intercarpalis szalagok feszülnek meg. A mozgásterjedelem 5°-10°-al meghaladhatja az aktív mozgásterjedelem mértékét.

 

A csukló ízület palmáris (1. kép) és dorzális flexiója (2. kép)

81. ábra
A csukló ízület palmáris (1. kép) és dorzális flexiója (2. kép)

 

Alternatív vizsgálatok:

Egyszerű tesztek a passzív mozgásterjedelem megítélésére.

A vizsgált személy laza ujjakkal összekulcsolja a kezeit, tenyerét összetámasztja, és a könyököket távolítja. A dorzálflexió eléri a 90°-ot, ha a két alkar tengelye egybeesik. Általában ennél nagyobb mozgásterjedelem is elérhető. A vizsgálat nyújott ujjakkal is elvégezhető. Ilyenkor a hosszú ujjflexorok is erősen megnyúlnak, így korlátozhatják a mozgásterjedlemet (82. ábra 1. és 2. kép).

A kézhátakat összetámasztva a passzív palmárflexió tesztelhető.  Az előzőhöz hasonlóan a két alkar helyzete mutatja a mozgásterjedelmet (82. ábra, 3. kép).

A csuklóízület passzív dorzálflexiós (1. és 2. kép) és palmárflexiós (3. kép) mozgásterjedelmének gyors vizsgálata

82. ábra
A csuklóízület passzív dorzálflexiós (1. és 2. kép) és palmárflexiós (3. kép) mozgásterjedelmének gyors vizsgálata