II. A FELSŐ VÉGTAGOK - CSUKLÓÍZÜLET– ARTICULATIO RADIOCARPEA ÉS ARTICULATIO INTERCARPEA
3. Osteokinematika
Az ízület tojásízület, ellipszoid, két szabadsági foka van. Mozgásai analitikusan a flexió-extenzió, vagy palmárflexió-dorzálflexió, és az ulnáris - radiális deviáció. Ezek kombinációjaként az ízületben cirkumdukció jöhet létre, amikor a kéz mozgása egy kúppalást felszínét járja be. A csuklóízület mozgáslehetőségeit a hétköznapi tevékenységeink, mint például fésülködés során kombinálva használjuk, az extenziót a radiáldeviációval, a flexiót az ulnárdeviációval összekapcsolva.
Mozgások a szagittális síkban – a kéz anatómiai pozíciója szerint
A mozgások tengelye mediáltól-laterál felé az os capitatum fejének magasságában húzódik. A mozgásokban a csukló mindkét ízületi komplexuma részt vesz, egyidejűleg jön létre a radiocarpalis és az intercarpalis ízületben, összeadódva eredményezi a fiziológiás mozgásterjedelmet. A mozgásterjedelem megoszlása a két ízületi komplex között a legtöbb ezt vizsgáló tanulmány szerint nagyjából azonos mértékű.
Flexió – 0°-85°, a flexió végén az ízületi tok dorsalis része, és az azt erősítő szalagok, továbbá a csuklóízületi extenzorok feszülnek meg.
Extenzió – 0°-70°, a mozgás végén az ízületi tok palmaris része, a ventrálisan futó szalagok és a csuklóízület flexorai nyúlnak meg passzívan.
Mozgások a frontális síkban - a kéz anatómiai pozíciója szerint
Ulnáris deviáció – 0°-35°-40°. A mozgásterjedelem, elsősorban a radius ízfelszínének lejtése miatt, közel kétszer akkora, mint a radiáldeviáció. A mozgás végén a tok radiális része, a ligamentum collaterale radiale és a radial deviációs hatású izmok passzívan megnyúlnak, tenziójuk megnő.
Radiális deviáció - 0°-15°-20°. A mozgás végén az os scaphoideum a radius ízületi felszínéhez nyomul, a nagyobb mozásterjedelemnek csontos akadálya van. Az ízületi tok ulnaris része, a ligamentum collaterale ulnare és az ulnárdeviációs hatású izmok feszülnek meg (Neumann, 2010).