A mozgatórendszer fizikalis, funkcionális vizsgálata

A subscapularis és a teres major működését együtt vizsgáljuk.

Kiinduló helyzet: a páciens hason fekszik. Válla 90°-os abdukcióban, karja alátámasztva, könyöke hajlítva, az alkar lelóg az asztalról (54. ábra, 1. kép). Abdukált helyzetben a többi berotátor hatása gyengébb. Ha szükséges a kart alá kell támasztani (megemelni a vállöv protrakciójának és a vállízület extenziójának kivédéséért).

3-as izomerő: a páciens a kar elmozdítása nélkül (rögzíteni szükséges) fordítja az alkart lefelé, hátra (tenyere hátra néz).

4-5-ös izomerő: a mozgás megegyezik az előzővel. A vizsgáló az alkarra ad ellenállást a berotációval szemben, közben rögzíti a kart a könyök fölött (54. ábra, 3. kép).

2-es izomerő: a páciens ül, karja a törzs mellett, könyöke 90°-os flexióban. Az alkart mediális irányba mozgatja (tenyerét a hasa felé)

Alternatív helyzet:

• oldalt fekvésben a fölül lévő váll 90°-os abdukcióban (a kar függőleges), a könyök hajlítva előre mutat. A vizsgáló tartja a kar helyzetét és az alkar súlyát. A páciens elvégzi a berotációt.
• hason fekvő helyzet: a kar teljes hosszában lelóg az asztalról, a könyök nyújtva. A páciens befelé forgatja a kart. A vizsgálat közben fontos megfigyelni, hogy a kar berotációja bekövetkezik-e, vagy csak az alkar pronációja okozza a tenyér hátra-kifelé fordulását!

1-es izomerő: az izom tapintása bármelyik testhelyzetben elvégezhető. A hónaljárok felől dorzális irányba benyúlva az izom a lapocka belső felszínén tapintható. Fontos, hogy a vizsgálat során benyúljunk a lapocka alá, különben a berotációs kísérlet közben a latissimus dorsi összehúzódását érezhetjük. 

 

54. ábra
A vállízületi rotátorok aktív izomerő vizsgálata.
1. kép: kiinduló helyzet; 2. kép: kirotáció (ellenállással szemben); 3. kép: berotáció (ellenállással szemben)