II. FELSŐ VÉGTAGOK - A KÉZ
8. A hüvelykujj
8.1. Articulatio carpometacarpea I.
Az I-es CMC, vagy trapezometacarpalis ízület alkotói az os trapezium, ami a disztális kéztőcsontsor legradiálisabb helyzetű tagja és az első metacarpus. Az ízület nyeregízület, mindkét alkotó csont ízfelszínére jellemző, hogy az egyik mozgássíkban konvex, míg a másikban konkáv alakú. Az os trapezium az ab-addukciós mozgás síkjában konkáv, a flexió-extenziós mozgás síkjában konvex. Az I. metacarpus bázisán található ízfelszín ennek a tükörképe, ab-addukciós irányba konvex, flexió-extenziós irányba konkáv.
Az ízületi tok bő, laza, engedi a nagy terjedelmű mozgásokat. Több szalag erősíti a tokot, stabilizálja az ízületet. Palmárisan két és dorzálisan egy ferde lefutású szalag található. A ligamentum obliquum anteromediale, a ligamentum anterolaterale extenzió, abdukció és oppozíció végén feszülnek, míg a ligamentum obliquum posteromediale flexió, abdukció és oppozíció során feszül meg leginkább. Az I. és II. metacarpusok bázisa között húzódó ligamentum intermetacarpeum leginkább a hüvelyk abdukciója és oppozíciója során feszül.
A szalagokon kívül stabilizáló hatásúak még a hüvelykujjra ható rövid izmok, a thenar izomzat tagjai, ezek passzív feszülése minden ízületi pozícióban segíti az ízfelszínek együtt tartását (Kapandji 2007).