V. A FEJ ÍZÜLETEI
1. Articulatio temporomandibularis
1.4. Az állkapocs ízület mozgásainak vizsgálata
1.4.2. A mozgásterjedelem vizsgálata
A száj nyitása – mandibula depresszió
Kiinduló helyzet: a páciens helyzete közömbös (ül, háton fekszik, áll), a fej, és a nyak neutrális helyzetben van.
Az aktív szájnyitás vizsgálata: a páciens maximálisan nyitja a száját Normálisan a mozgás 35-55 mm (a fogsorok távolsága). A mozgásterjedelem egyszerűen mérhető: a páciens behajlított 2, vagy 3 középső ujja (PIP ízületeket) fér be a fogak közé.
A szájnyitás passzív mozgásterjedelme: a száj nyitását a vizsgáló az állkapocsra helyezett nyitott hüvelyk és a mutatóujjal irányítja (vagy az alsó fogsorba akasztott ujjakkal), míg a másik kezével rögzíti a fejet. A mozgás végén az ízületi tok elülső része, a discust hátul a mandibulához rögzítő lemez, a ligamentum laterale temporomandibulare és a szájzáró izmok megfeszülése ad rugalmas ellenállást.
A száj zárása - mandibula eleváció
Az aktív mozgásterjedelem vizsgálata a száj aktív zárásával történik, a fogsorok záródásáig.
A passzív szájzárás az állkapocs megemelésével történik. A véghelyzetben a fogak koccanása ad kemény véghelyzet-érzést.
Protrúzió-retrúzó
A páciens kissé nyitott fogsorral előretolja az állkapcsát (protrúzió). A mozgásterjedelem mérésének legegyszerűbb módja, ha megmérjük a felső fogsor hátulsó és az alsó fogsor elülső felszíne közti távolságot (260. ábra). Ha ehhez hozzáadjuk a neutrális helyzetben mért különbséget (az alsó fogsor kb. 2mm-el hátrébb van) a mozgás meghaladja a 7mm-t (7-10mm).
Az állkapocs hátrahúzása (retrúzió) minimális 2-3mm.
Megjegyzés: csak az aktív mozgások vizsgálatának van értelme.
260. ábra
Az állkapocs protrúziója.
Az alsó fogsor mérhető előremozgása 7-10mm
Az állkapocs jobbra-balra deviációja
Az aktív mozgásterjedelem vizsgálat neutrális helyzetből indul. A páciens kissé nyitott szájjal (a fogak ne érintkezzenek) tolja az állkapcsot jobbra-balra. A mozgáskitérést meghatározhatjuk az állcsúcs elmozdulásának (az orr vonalához képest), vagy az alsó fogsor középső fogrés elmozdulásának (a felsőhöz viszonyítva) mérésével. A mozgásterjedelem 10-15 mm (260. ábra).
A passzív mozgásterjedelem vizsgálathoz a vizsgáló rögzíti a páciens fejét és az állkapcsot átfogva mozgatja azt oldalra. A véghelyzetben normálisan rugalmas feszülést kell érezni, amit a deviáció irányának oldalán főleg a mediális oldalszalagok, az ellen-oldalon a tok elülső része, és a laterális oldalszalagok feszülése okoz.