I. BEVEZETÉS
1. Bevezetés
Az emberi test olyan, mint egy jól megkomponált zenemű. Számtalan hangjegyből épül fel, és csodálatos harmóniában szól, ha minden hangjegy a helyén van, és a zenész, aki megszólaltatja hiba nélkül, jó érzékkel, tökéletesen irányított játékkal adja elő. Ha a kottában, a hangszerben vagy az előadóban hiba van, az egész harmóniája felborul, élvezhetetlenné válik, nem tölti be a szerepét. Ha a hallgató ismeri a darabot, pontosan meg tudja mondani, hol a hiba, mi tette élvezhetetlenné az előadást.
Ha az ember testtartásának, mozgásának jól szabályozott harmóniája megváltozik, a jól képzett szakembernek a hiba forrását kell megtalálnia és azt lehetőség szerint kijavítani. A beteg panaszokkal érkezik, és jobb esetben orvosi diagnózissal. A panasz két alapvető irányt jelent, a fájdalmat és a funkciózavart (nem tudom megtenni).
A gyógytornász feladata a funkció javítása. Jelentheti ez a fájdalom csökkentését, a beszűkült mozgásterjedelem, az izomerő, a stabilitás növelését, a koordináció javítását, vagy a megváltozott képességekkel a lehető legjobb teljesítmény elérését. Az orvosi diagnózis irányt mutat, a szakmai protokollok meghatározzák a beavatkozások indikációit és kontraindikációit, sorrendjét, de a konkrét betegre adaptált beavatkozásokat egyénenként, az alapos és szisztematikus betegvizsgálat eredményei alapján a gyógytornásznak kell megválasztani. Ehhez kíván segítséget nyújtani ez a könyv, a mozgatórendszer fizikális vizsgálatának bemutatásával. Megtalálni a panasz eredetét, ami megalapozza a konkrét terápiás teendőket, és az ismételt vizsgálatokkal lehetőséget nyújt a beteg állapotának követésére, a kezelések eredményének megítélésére.
Könyvünk nem betegségek diagnosztizálásáról szól, hanem arról, hogyan lehet jól felépített fizikális vizsgálattal kideríteni a beteg panaszainak, funkcióvesztésének okait. A fejezetek elején az ízületek felépítését, biomechanikáját, az oszteokinematikai, artrokinematikai mozgásokat elemezzük, és ezzel együtt a vizsgált testrész izmainak összefoglaló működését. Ezután részletesen ismertetjük az ízületi mozgásterjedelem vizsgálatát, komplex mozgásmintákban és elemeire bontva, aktívan és passzívan. Vizsgáljuk az izomerőt, és rugalmasságát (nyújthatóság) izomcsoportonként, illetve bemutatjuk a hasonló működésű izmok differenciált vizsgálatának lehetőségeit. Célja a könyvnek funkció közben vizsgálni az izmokat, ízületeket, kideríteni, hogyan teljesíti feladatát a vizsgált egység, illetve a funkció csökkenés, vagy a fájdalom hogyan befolyásolja a mindennapi mozgást, fizikai aktivitást. A másik cél a fájdalom eredetének beazonosítása. Bemutatjuk, hogyan deríthetjük ki, hogy a fájdalom az úgynevezett kontraktilis elemekből (izom és alkotórészei), vagy a nem kontraktilis elemekből (szalagok, ízületi tok, ízfelszín) származik. Vizsgáljuk a perifériás idegek érintettségét és az ízületeket stabilizáló szalagok és egyéb alkotóelemek, pl. discusok épségét. A könyv a részletes mozgásterjedelem, és izomvizsgálatok mellett a legfontosabb, legáltalánosabban alkalmazott vizsgálatokat mutatja be. Különösen érvényes ez az ízületi instabilitási tesztekre, és neurológiai vizsgálatokra. Mindezeket saját készítésű fotóink mellett Kapandji Physiology of the joints (2012), Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system (2010), és HJ Hislop, J Montgomery: Muscle testing (2002) című könyvének ábráival illusztráljuk, a könyvek kiadóinak engedélyével.
Könyvünkben a csont-ízületi-izomrendszer és részben a perifériás idegek alapvető vizsgálatait mutatjuk be, meghatározott rendszerben, de az ismertetett vizsgálatok csak irányadóak. Az anatómiai, biomechanikai, élettani ismeretek alapján a vizsgáló a beteg állapotának, a vizsgálati körülményeknek és lehetőségeknek figyelembevételével a „szabályostól” eltérő helyzetben is képes a vizsgálatok kivitelezésére és az eredmények értékelésére. Mindenkit arra bíztatunk, hogy alkalmazkodva a körülményekhez alakítsa át a teszteket, találja meg a módját a munkáját segítő és az eredményeket tükröző vizsgálatok elvégzésének.