V. A FEJ ÍZÜLETEI

1. Articulatio temporomandibularis

1.5. A rágóizmok vizsgálata

1.5.3. Funkcionális és speciális vizsgálatok

A funkció vizsgálata

A szájnyitás során figyeljük meg a mozgás szimmetriáját. A lassú szájnyitás közben az állcsúcs esetleges oldalirányú (majd visszatérő) mozgása a két állkapocs ízület harmonikus együttmozgásának hiányát jelzi. 

Szintén a két oldal együttmozgásának vizsgálatát végezzük a külső hallójárat előtt, a caput mandybulae-k tapintásával. A száj nyitása és zárása során jól látható, és érezhető a caput mandibulae mozgása (előre és lefelé). A lefelé keskenyedő arcvonal miatt, szájnyitás közben a caput mandibulae oldal irányba is kiemelkedik. A két oldal mozgásaiban a legkisebb aszimmetria, vagy a mozgás időbeli eltérése is jól érezhető.

Ízületi problémára, illetve a rágóizmok harmóniájának felborulására utalhat, ha a rágás mindig egy oldalon történik (ennek oka lehet rossz fog, vagy foghiány is).

A száj nyitása, zárása során észlelt, hallható, és látható kattanás-ugrás jellemzően a discus articularis diszfunkciójára utaló jel. A tünet nem feltétlenül jár együtt fájdalommal. A discus ellőre csúszását a musculus pterygoideus lateralis felső rostjainak funkciója biztosítja, a caput mandibulae előre csúszásával összehangoltan (266. ábra). A száj zárása során a discust a tokhoz tapadó megfeszített kötőszövetes lemez (lamina) húzza vissza (Yang, 2002).

 

A discus articularis előre/hátra csúszását a m. pterygoideus laterális felső rostjai és hátul a discushoz rögzülő kötőszövetes lemez szabályozzák.

266. ábra
A discus articularis előre/hátra csúszását a m. pterygoideus laterális felső rostjai és hátul a discushoz rögzülő kötőszövetes lemez szabályozzák.

 

Ha a discus a száj zárás során nem csúszik vissza a fossa mandibularisba (előre helyezett discus), a kattanás a száj nyitás elején jelentkezik, ahogy a mandibula condylusa „ráugrik” az előre csúszott discusra.

Ha a discus nem képes a mandibula condylusával szinkronban előre csúszni, a kattanás a szájnyitás végén jelenik meg, amikor a condylus a discusról előre ugrik – a discus hátra helyezett. Ebből a helyzetből indulva, a szájzárás első fázisában szintén kattanás látható, hallható, ahogy a mandibula condylusa visszaugrik a hátra helyezett discusra.

Végül, a szájzárás végén észlelhető kattanás jelzi, hogy a discus nem képes visszacsúszni a fossa mandibularisba, és a condylus hátra felugrik, ahogy lecsúszik a discusról.

 

Molinari és mts-ai (2007) az előre helyeztett discus osztályozását négy fokozatban különítették el.

  1. fokozat: a discus a caput mandibulaeval szinkronban csúszik előre lefelé, zárt helyzetben visszacsúszik a fossa mandibularisba. Fájdalom, kattanás, mozgásterjedelem csökkenés nincs. 
  2. fokozat: szájnyitáskor kattanás hallható, fájdalom nélkül, a discus helyzete nyitott szájnál normális, zárt helyzetben csak részben csúszik vissza az ízületi árokba, a caput mandibulae a discus hátsó szarva mögé kerül. Szájnyitáskor aszimmetrikus oldalra irányuló mozgás látható. Néha korlátozott a mozgás, és fokozott igénybevételre fájdalom jelentkezhet. Fejfájás, és rágóizmokba sugárzó fájdalom lehetséges.
  3. 4. fokozat: a discus a mandibula fej előtt helyezkedik el minden helyzetben. A nyitási kattanás elmarad. A szájnyitás korlátozott, és fájdalmas. Fájdalom a TM ízületre lokalizálódik. A mandibula az érintett oldal felé kitér.

A negyedik fokozatban a discus fixált, esetleg perforált, a hátulsó rögzítő szalagok túlnyúltak. Szájnyitáskor, rágáskor fokozódó fájdalom. Az ízületben artrózis alakul ki.

 

 

Fájdalom

A rágóizmokból eredő fájdalom vizsgálata az izomvizsgálatoknál leírt izometriás tesztekkel lehetséges.

Az ízületből származó fájdalom fokozható a fogsor erős zárásával, és a tok érintettsége esetén külső nyomással (enyhe nyomással tapintva az ízületet).

A temporomandibuláris ízületbő származó fájdalom kisugározhat a mandibulába, a fogakba, a nyakba, a fejre a szem fölé és a halánték környékére.  Ezen területek problémája szintén okozhat tüneteket a TM ízületben. A tüneteket az ízület nyomása, feszítése (pl. szájnyitás), a rágás erősíti, míg nyugalmi helyzetben – az ajkak lazán zárva, a fogsor nem ér össze – csökkennek.

Ízületi fájdalomhoz vezethet a protrakciós fejtartás is. Az előretolt helyzetű fej miatt a nyelvcsont alatti izmok passzívan megfeszülnek, a nyelvcsontot lefelé és hátrafelé húzzák. A nyelvcsont fölötti izmok feszülése hátrafelé húzza a mandibulát, kompressziót okozva a TM ízületekben. A fájdalom provokálható, vagy fokozható a mandibula hátrafelé (hátra, fel az ízület irányába) nyomásával (Magee, 2014).

A nervus trigeminus irritációja hasonló tüneteket okoz. Az idegi eredetű fájdalomra jellemző, hogy nyugalomban is jelen van, sőt gyakran fokozódik, a hideg, meleg hatás nem csökkenti. Gyakran gyógyszerekre is csak nehezen reagál.