A Rhesus vércsoportrendszernek emberben hat antigénje ismeretes: C, c, D, d, E, e (Landsteiner és Wiener). Legerősebb és legelterjedtebb közöttük a D antigén, mely az európai lakosság 85%-ának (35% DD, 48% Dd, 2% egyéb) vérsejtjeiben megtalálható. A gyakorlatban csak a D antigénnel rendelkezőket tekintjük Rh pozitívoknak. Az Rh vércsoport szerinti hovatartozásnak a terhes és az újszülött patológiájában nagy jelentősége van. Rh negatív egyének savójában anti-Rh agglutininek nincsenek, csak ha az Rh-antigének valamelyikével immunizáltattak.

Mikor alakulhat ki Rh incompatibilitás? Mit okozhat?

- Transzfúzió Rh- nő kap Rh+ vért

- Szülés Rh- anyának Rh+ gyereke születik.

- A transzfúzió esetén az elsőnél, szülés esetén a második gyereknél - erythroblastosis foetalis vérzékenység, sárgaság (bilirubin). Az Rh incompatibilitás kivédése szülés után: - Nagy adag anti-Rh-D savó kezeléssel a szülés után 3 napon belül ok: Az immunrendszer nem fog antitesteket termelni, mert úgy érzi, hogy már van - memória sejtek nem lesznek. Miért nem alakul ki vércsoport incompatibilitás a legtöbb vércsoport esetében - Az Rh D antigénje ellen termelődő antitest kis molekulasúlyú (IgG), így átmegy a placentán, a többi vércsoportnál az antitestek molekulasúlya sokkal nagyobb (IgM).

Tárgylemezre cseppentünk három csepp anti-D savót. Egyik szélsőhöz biztosan Rh pozitív, másik szélsőhöz biztosan Rh negatív vért keverünk, míg a középsőhöz a vizsgálandó vér egy cseppjét adjuk hozzá. A tárgylemezt nedves kamrába, 37 ^oC-os termosztátba tesszük, s az eredményt 20 perc inkubálás után olvassuk le. Rh pozitivitás esetén középső cseppben is pelyhes agglutinációt látunk, míg ellenkező esetben a vércsepp homogén marad.