A tornaszerek eredete, fejlődése
A tornaszerek fejlődésének nyomon követésekor érdekes kettősséget vélhetünk felfedezni, hiszen a tornaszereken végezhető mozgásanyag gyors változásának következtében fejleszteni kellett a tornaszereket, de ezek a modernebb tornaszerek szinte automatikusan lehetőséget kínáltak újabb elemek kitalálására, bemutatására.
Az ugrószekrényt svédszekrényként is szoktuk nevezni, ami utal arra, hogy svéd eredetű. Már az 1800-as évek második felében is használták, de hozzánk csak a 20. század első éveiben jutott el.
Svédszekrény
Az ugróló német eredetű tornaszer, már az 1896-os olimpián szerepelt versenyszámként hosszában a lóugrás. Hol széltében, hol hosszában, hol mindkét módon használták. 1936 óta a férfiak, míg a nők széltében végezték ugrásaikat. A mai ugrószer körülbelül 1×1 m felületű, speciális kialakítású tornaszer. Magassága férfiak esetén 1,35 m, nőknél 1,25 m.
Ugróasztal
Az ugródeszka kezdetekben kemény, merev deszkából készült, majd bevonták, hajlított lapokkal tették rugalmasabbá. Igen sok változást ért meg ez az eszköz is, míg a rugós deszka a ma használatos formáját elérte.
Ugródeszka
A korlát a legrégebbi tornaszerek egyike, német eredetű, Jahn találta fel, szerkesztette. A tartóoszlopokat földbe ásták, karfái merevek voltak. A mozgásanyag fejlődése nagy hatást gyakorolt a szerre, igaz megtartották az eredeti formát, de rugalmassá, állíthatóvá módosították.
Korlát
A felemáskorlátot az 1920-as években kezdték a nők tornájában használni, mégpedig úgy, hogy a párhuzamos korlát egyik karfáját megemelték. Az egyre lendületesebb elemek következtében instabillá vált az így kialakított szer, ezért külön felemáskorlátokat kezdtek gyártani. Körülbelül 30 éve használják a „nyújtórendszerű” felemáskorlátot.
Felemáskorlát
A kápás ló a legrégebbi tornaszer. Már a római katonák, később a középkori lovagok is használták a falovat kiképzéseknél. Ez a fa ló élő ló formájú volt, melyet később lekerekítettek, vászonnal, majd bőrrel borítottak be, sőt szőrrel ki is tömték. A lovon végezhető lendületi elemek fejlődése (ebben mi, magyarok régóta élenjárunk) jelentősen hozzájárult a kápás ló mai formájának kialakulásához.
Kápás ló
A nyújtó német eredetű, nevét olyan állványokról kapta, amelyeken egy rúd volt vízszintesen elhelyezve. Jahn által szerkesztett eszközön már az első újkori olimpián versenyeztek. Fejlődést jelentett az állítható magasságú nyújtó megjelenése.
Nyújtó
A gyűrű elődjének az artisták kötélhintáját tartják. Neve Spiesstől ered. Először vasból, majd hajlított fából készült és bevonták bőrrel. Egy időben használtak háromszög alakú gyűrűt is, de ez a forma igen hamar a fejlődés gátja lett. Kezdetekben hintáztak a gyűrűn, csak később alakult ki az álló gyűrű. A lengőgyűrűt használták az iskolai oktatásban és a nők versenyében is, de a nagy sérülésveszély miatt az 1950-es évek közepén kivették a tantervi anyagból és a versenyprogramból is. Az álló gyűrű, amíg elérte a mai modern, állványos, rugalmas formáját sok szerkezeti változáson ment keresztül.
Gyűrű
A gerendát férfiak használták először a svéd tornában. Mások szerint az egyensúlyfejlesztésére a filantropisták használtak olyan szert, amikor egy fatörzset raktak tartóoszlopra, s ez a gerenda őse. Kimondottan női szerként is a svédek kezdték el alkalmazni. A kezdeti szer 8 cm széles volt, melyet később 10 cm-re növeltek. Alapanyaga fa volt, érdekesség, hogy volt idő, amikor lépcsőn kellett felmenni a szerre. Később biztonságosabb talapzatra helyezték, bevonták. Napjainkban igen nehéz és magasfokú elemeket mutatnak be rajta, ami szükségessé tette, hogy a ma használatos gerendák csúszásmentesek és rugalmasak legyenek.
Versenygerenda
A talajgyakorlatokat (régen műszabadgyakorlatoknak nevezték) 12x12 méteres területen kell bemutatni, mely rugalmas, keményhab alapozású szőnyeg, melyeket rugókra helyeznek. A szőnyeg rugalmas kialakítása teszi lehetővé a nagy magasságú ugrások végrehajtását, anélkül, hogy a talajra érkezéskor ébredő dinamikus erőhatások maradandóan károsítanák a tornászok ízületeit.
![]() |
![]() |
Talaj
A tornaszerek képeinek forrása: https://www.spieth-gymnastics.com/