9.3.1. A környezeti nevelés fogalma
A környezeti
nevelés a környezetünkben megvalósítható tevékenységek gazdag tárházát kínálja.
Olyan témákkal foglalkozik, amelyek különböző műveltségterületek, például a
társadalom- és természettudományok közé esnek, vagyis interdiszciplinárisak. A
mindennapi életben használható ismeretekre, tudásra készíti fel a tanulókat,
mert a gyerekek számára is lényeges eseményekre, kérdésekre, megfigyelésekre és
jelenségekre irányul. Olyan gyakorlati tevékenységekkel foglalkozik, mint
például a víz útjának a nyomon követése a folyótól a csapból folyó ivóvízig, és
onnan visszafelé, azaz a szennyvíztől a folyókig. De a környezeti nevelés nem
egyenlő egy téma feldolgozásával, többet jelent a tanulást szolgáló információk
átadásánál. A környezeti nevelésnek küldetése van, hiszen arra a fő feladatra
vállalkozott, hogy olyan felelős és törődő állampolgárokat képezzen, akik
értelmileg és érzelmileg is felkészültek arra, hogy környezeti kérdésekkel,
problémákkal szembesüljenek, megértsék és megoldják azokat. Egy nemzetközi
konferencián definícióba foglalva meg is határozták a környezeti nevelés
lényegét.
„A környezeti nevelés egy folyamat, amelyben
olyan világnemzedék nevelkedik fel, amely ismeri legtágabb környezetét is,
törődik azzal, valamint annak problémáival. Tudással, készségekkel,
attitűdökkel, motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik, hogy egyénileg és
közösségben dolgozzon a jelenlegi problémák megoldásán és az újabbak
megelőzésén.” (UNESCO-konferencia, Tbiliszi,1977).
A tbiliszi
dokumentum évtizedekre előre segített meghatározni a környezeti nevelés
tartalmát, célcsoportjait, módszereit, taxonómiai bázisát, értéktartalmát és
főbb területeit.
A környezeti
nevelés tartalma
- Környezetről
– környezeti értékekről és a környezeti problémákról szóló ismeretek átadása
és azok megértése.
- Környezetben – a környezet által folytatott nevelés, kutatás, tudakozódás.
3. Környezetért
– a környezettel szembeni gondoskodó magatartás és egyéni felelősség érzésének
kialakítása.
A környezeti kérdések egyben társadalmi problémák is. Emiatt napjainkban
a környezeti nevelés a fenntarthatóság pedagógiáját foglalja magában. A
fenntarthatóság pedagógiájának központi gondolata a „környezeti polgárrá”
nevelés. Módja: a fenntartható fejlődés és a fenntartható fogyasztás érdekében
szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások
megtanítása. Kiterjed az emberi együttélésre, az ember-természet kapcsolatára,
a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek fejlesztésére. Ahhoz, hogy
a felnövekvő generáció képes legyen a fenntartható fejlődés megvalósítására,
olyan interaktív, készségfejlesztő pedagógiai módszerekkel kell az iskolában a
tanulókat nevelni és oktatni, hogy cselekvőképes, környezettudatos polgárrá
váljanak.
A környezeti nevelés jellemzői:
- Multi- és
interdiszciplináris – megjelenik a természet- és társadalomtudományok
mindegyikében. Az egyes tudományok határterületeivel foglalkozik.
- Rendszerszemléletre
nevel – az egyes környezeti, társadalmi és gazdasági jelenségek és
problémák összefüggenek egymással.
- Lokális és
globális – az ember saját környezetében érzékelhető problémák
megjelennek a világban, valamint saját tetteinknek következménye lehet, ha
a dolgokat nagyobb léptékben vizsgáljuk.
- Analitikus és
holisztikus – a világot és a felmerülő kérdéseket egyrészt részekre
bontva, elemezve vizsgálja, másrészt az egészet megbonthatatlan egységnek
tekinti.
- Folyamatos és
élethosszig tartó – szükséges a felnőtt generációk környezeti nevelése
is a gyerekeken keresztül.
- Értelmi és
érzelmi nevelés – objektív tények és adatok ismerete mellett fontos az
érzelmi reakció is a motiválásban.
- Alternatív
gondolkodás elsajátítása – az egyes környezeti kérdések
megválaszolására több alternatíva állítható fel, de ki kell tudni
választani a legjobb megoldást.
- Aktuális és
jövőbe tekintő
- Létminőség választása
és a megfelelő viselkedési normák kialakítása
A környezeti nevelés színterei:
- Iskolán
belül:
-
tanórai foglalkozások,
-
nem hagyományos tanórai foglalkozások,
-
tanórán kívüli környezeti nevelési programok
(témanap, témahét, jeles napok, szakkör, akciók, kiállítások, vetélkedők).
- Iskolán kívül:
-
múzeumi órák,
-
állatkerti órák,
-
tájséták,
-
terepgyakorlatok,
-
üzemek meglátogatása,
-
intézmények, zöld szervezetek meglátogatása,
-
erdei iskola,
-
tanulmányi kirándulások.
- Kapcsolatok:
-
oktatóközpontok,
-
nemzeti parkok,
-
civil szervezetek.
A környezeti
nevelés átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának,
életvitelének kialakítását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes
legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítse az élő
természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. Fontos, hogy a
tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe,
gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a
környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzenek
személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok kezelése
és megoldása terén. (Havas, 1993.)