6.4. A szemléltetés jelentősége

A természettudományos gondolkodás vagy kompetencia kialakításának első lépése és legfontosabb feltétele a megfigyelés, amely spontánul vagy irányítottan történhet. A környezet- és természetismeret tanítása során az irányított megfigyelésnek van hangsúlyos szerepe, melynek helyes megtervezése, szervezése a legfontosabb tanítói feladatok közé tartozik.

A pedagógiában már régóta ismert a következő mondás: „Tíz százalékát tanuljuk meg annak, amit olvasunk; tizenöt százalékát annak, amit hallunk; de nyolcvan százalékát annak, amit megtapasztalunk.” A jól megválasztott szemléltetőeszközök, oktatási segédanyagok alkalmazásával segíthetjük a megtapasztalásos szemléletű tanítási gyakorlatot.

A környezetismeret- és a természetismeret tantárgy jellegéből adódóan komplex témákat dolgoz fel, hiszen a természetes környezettel foglalkozik. Ezeknek a témáknak a feldolgozása lehetővé (bizonyos témáknál szükségszerűvé) teszi, hogy a környezet- és természetismeret órákat ne tanteremben, hanem az adott témának megfelelő helyen tartsuk meg. Ilyen tanulási helyszín lehet az iskola udvara, városi park, múzeum, vadaspark, füvészkert stb., hiszen ezeken a helyszíneken a tananyag a kiválasztott környezetben megtalálható, nem kell külön szemléltetőeszközökről gondoskodni, életszerű lesz a tanulási folyamat. (A tanterem falain kívül tartott foglalkozások szervezéséről az 8. fejezetben részletesen írunk.)

A tanteremben tartott természetismereti foglalkozásokon nélkülözhetetlen a nagyon változatos szemléltetőeszközök és szemléltető módszerek alkalmazása.

A kompetenciafejlesztő oktatási stratégiában alkalmazott kooperatív tanulási módszerek a „megtapasztaláson” alapuló tanulási eljárást célozzák meg. Természetesen egyetértünk azokkal a szerzőkkel (Demeter 2006, Nahalka 2008), akik a kompetenciafejlesztési oktatás hatékonyságát kritikusan szemlélik, mert csak a tudományosan megalapozott ismeretekre épített módszerek alkalmazásának van helye a tanítási folyamatban. Ezt figyelembe véve kompetenciának nevezhetjük azt a tudást, amely jól hasznosítható, a mindennapi cselekvésekben is megjelenik és továbbfejlesztésre is alkalmas. Ez a továbbépítésre is alkalmas tudás lehet az alapja az egész életen át tartó tanulási folyamatnak.