2.3.Tanulási eredményalapú képességfejlesztés

Az Európai Unió tagállamainak oktatási miniszterei összegyűltek 1999 júniusában az olaszországi Bolognában és megfogalmazták a Bolognai Nyilatkozatot. Ennek a nyilatkozatnak az volt az átfogó célja, hogy az európai felsőoktatás eredményességét és hatékonyságát növelje. A nyilatkozat többek között azt tűzte ki célul, hogy a felsőoktatási intézmények lépést tudjanak tartani az európai társadalmi változásokkal és a tudományos kutatás által felhalmozott legújabb tudástartalmakkal, ezért előírta, hogy 2010-re minden felsőfokú intézményben folyó képzést, és azok alkotó elemét tanulási eredményekben kell megfogalmazni, a követelményekben leírni. A tanulási eredmények egyfajta közös nyelvként való használata elősegíti, hogy a képesítések más európai intézmények, munkaadók és a képesítések értékelését végző szervezetek számára nyilvánvalóbbakká váljanak. Mivel így a képesítések átláthatóbbá válnak, ezzel az EU országok diákjainak mobilitását is segíti. Erre a folyamatra a diákközpontú szemléletjellemző, mert egyértelműen arra fókuszál, hogy a felsőoktatásban tanuló diáknak mit kell tudniuk elvégezni az adott modul, képzési program befejezése után. (Kennedy, 2007.)

Nézzük meg, hogy mit is jelentenek ezek a tanulási eredmények, hogyan lehet ezt általánosságban megfogalmazni, definiálni!

„A tanulási eredmények olyan állítások, amelyek arról szólnak, hogy a diákoknak mit kell tudniuk, mit kell átlátniuk és/vagy mit kell elvégezniük egy sikeres tanulási szakasz elvégzése után.” (Kennedy, 2007: 20.)

A megfogalmazásból is látható, hogy nem a tanulás céljára, tartalmára, hanem a tanulás eredményére fókuszál. A felsőfokú képzésben tanulási szakasz lehet egy elméleti vagy gyakorlati kurzus, egy tantárgymodul vagy egy egész képzési program is. A tanulási eredmények azt írják le, hogy egy tanulási szakasz sikeres lezárásakor a tanuló diák várhatóan mit tud, mit ért meg, milyen feladatok elvégzésére képes, milyen attitűdökkel, illetve egy adott területen milyen autonómiával és felelősséggel rendelkezik.

Úgy gondoljuk, hogy a köznevelésben is haszonnal alkalmazhatjuk a tanulási eredmény alapú követelmények megfogalmazását. A köznevelés alapdokumentumai (Nat és Kerettanterv) is a tanulási eredményalapú megfogalmazásra törekszik (több-kevesebb sikerrel) a művelődési területekre és tantárgyakra lebontott követelmények megfogalmazásánál.

A tanulási eredményű képességfejlesztés nem csak a kognitív, hanem az affektív illetve a szociális képességet is fejleszti a tanuló személyiségében.