8.3.A tanösvények szerepe az oktatásban

A környezeti és természetvédelmi nevelés szempontjából örvendetes esemény, hogy Magyarországon egyre több tanösvényt hoznak létre. Ezt kihasználva a tanösvények a környezettudatos gondolkodás fejlesztésének kiváló eszközei és helyszínei lehetnek.

De mit is jelent a tanösvény fogalma? A tanösvények „Olyan elsődlegesen a látogatók környezeti tudatának fejlesztése céljából létrehozott – terepi bemutatóhelyek, - amelyek többnyire turistaútvonalra felfűzött állomásokon, táblák, vagy kirándulásvezető, tájékoztató füzet segítségével mutatják be egy adott terület természeti- kultúrtörténeti- gazdálkodási adottságait és értékeit, valamint azok megőrzésének fontosságát és módját. ( Nagy, 2005. 6. old.)

Legtöbb tanösvényt nemzeti parkok hoztak létre, de különböző civil-zöld szervezetek, iskolák, erdészetek és önkormányzatok is építettek tanösvényt a lakóhelyeken vagy azok közvetlen közelében, így egyre szélesebb lehetőség nyílik a projektmunka-jellegű tanulási formákra, melyeket tantermen kívül valósíthatunk meg tanórák összevonásával, komplex nevelési – interdiszciplináris tananyag-feldolgozással. A tanösvényeknek sokféle típusa van attól függően, hogy milyen célból készültek. A különbségek ellenére vannak közös vonásaik is:

  • Az állomáshelyeket kijelölt útvonal köti össze. A tanösvényeken egy adott tájrészlet látnivalóinak bemutatása meghatározott sorrendben történik, amelynek követését a látogatók számára kijelölt útvonal teszi lehetővé, és ez biztosítja a rendszerezett bemutatást.
  • Minden tanösvényen vannak állandó épített elemek. Alapvető követelmény az indító, állomásjelző tábla vagy jel használata. Az indító vagy bemutató táblát néhány esetben szórólap vagy füzet helyettesíti. További követelmény az útvonal bejárását segítő, egyértelmű jelzésrendszer (például turistajelek, útjelzők) alkalmazása.
  • Balesetveszélyes helyeken kötelező a balesetmegelőzést szolgáló épített elemek (például védőkorlátok) alkalmazása. (Érdemes ezek meglétéről a terepi program szervezése előtt a helyszínen tájékozódni.)
  • A látogatóknak önálló, aktív ismeretszerzésre, „felfedezésre” van lehetőségük, másképpen fogalmazva: a bemutatás szakvezető vagy túravezető közreműködése nélkül zajlik. (A nemzeti parkok területén kialakított tanösvények esetében igényelhető szakképzett túravezető szolgáltatás.) A látogatók önálló ismeretszerzését tájékoztató táblák és kiadványok segítik. Néhány gazdaságilag fejlettebb országban hangos vezetést (modern interpretációs készülékek használata) alkalmaznak.
  • A tanösvényeken bemutatásra kerülő témáknak általában van egy közös üzenete. Ez az adott területen előforduló értékes tájelemek jelentőségének megismertetése, megőrzésük fontosságának hangsúlyozása és megőrzésük módjának bemutatása. Kiemelten hangsúlyozzák azt is, hogy a látogató mit tehet az örökségmegőrzés érdekében. A bemutatásra kerülő ismeretek nem egymástól függetlenek, hanem egy meghatározott vezérgondolatra vannak felfűzve.

A tanösvények három fő funkciót töltenek be:

- oktatási-ismeretterjesztési funkció

- értékvédelmi funkció

- élményadási funkció

A három funkció a céltól és adottságtól függően eltérő hangsúllyal jelenik meg, de legtöbb esetben mind a három funkció megjelenik valamilyen szinten.

A tanösvényeket kialakító tárgyak alapján három tanösvény típust különítünk el:

1. tájékoztató táblás

2. „karós-füzetes”

3. vegyes tanösvényt.

  1. A tájékoztató táblás tanösvény első „berendezési tárgya” maga az indító tábla. Ez minden tájékoztató táblás tanösvényen megtalálható, ez a legfontosabb a táblák közül. Ez a tábla mérvadó, a látogató csoportok vagy turisták ez alapján döntik el, érdemes-e megtekinteniük a tanösvényt. Az indító tábla az információs táblák közé sorolandó, amelyek a tanösvény sajátos berendezési tárgyai. Ezeken olvashatjuk az adott tanösvényre vonatkozó általános és gyakorlati információkat, amelyek az útvonalra vonatkoznak. Feltüntetik, hogy a választott tanösvény milyen hosszú, mennyi idő alatt tudjuk bejárni, valamint a nehézségi fokozatot is jelölik. Az indítótáblán hívják fel a látogatók figyelmét arra, hogy tartsák tiszteletben a természetet, illetve hogy vigyázzanak a tisztaságára. A berendezési tárgyak közé tartoznak még a tájékoztató táblák, amelyek természeti és kultúrtörténeti adottságokat mutatnak be a látogatóknak a területről. A tájékoztató táblás tanösvények a legelterjedtebbek, hazánk nemzeti parkjaiban egységes formájúak és stílusúak. Mindegyik táblán rajta van az adott nemzeti park logója is. A tájékoztató táblás tanösvények előnye, hogy nincs nyitvatartási időszakuk, tehát bármikor látogathatók. A táblákon nem tüntetnek fel sok információt, nem használnak szakkifejezéseket, hogy az „átlagos” látogatók is megértsék a tartalmát. A szöveg és a képek aránya általában fele-fele arányban oszlik meg. A pedagógusoknak ajánlatos utánanézni, más forrásokból is információkat gyűjteni. Ha a táblák nem tartalmaznak interaktív feladatokat, akkor a terep előzetes bejárása után ezt is érdemes készíteni a tanulók számára, mert így válhat tartóssá az új tudásuk. Ha tanulók olyan kérdéseket tesznek fel, amire nem tudunk a helyszínen válaszolni, akkor érdemes őket is bevonva megszerezni a hiányzó információkat.

Sajnos a táblákat gyakran megrongálják, amelyeket nem mindig van lehetősége azonnal javítani a fenntartóknak, ez akadályozhatja azok használatát.

  1. A „karós-füzetes” tanösvények kevesebb berendezési tárggyal rendelkeznek. Esetükben számozott karókkal jelzik a bemutatandó élőlényeket, tárgyakat, természeti képződményeket, amely füzetben van részletesen leírva. Ennél a tanösvény típusnál a tájékoztató füzetek nem szerezhetők be bármelyik időpontban, ezért előzetesen érdeklődni kell; hol és mikor kaphatók.
  2. A vegyes típusú tanösvények, mint elnevezésük is utal rá, táblákkal és a tanösvényhez kapcsolódó füzettel egyaránt rendelkeznek.

Általában minden tanösvény területén - vagy ahhoz közel - található egy pihenőhely, amely kiváló lehetőséget biztosít az iskolai csoportok számára, hogy megbeszéljék a látott, hallott és tapasztalt jelenségeket. Mielőtt a tanulócsoportot kivisszük a tanösvényre, a pedagógusnak ajánlatos bejárni a terepet, minden információt elolvasni, és ezek alapján munkáltató lapokat is készíthet a tanulók számára.

Az ismeretszerzés módja alapján beszélhetünk bemutató és munkáltató tanösvényről. A bemutató tanösvény táblákon vagy a kirándulásvezető füzetben leírt szöveggel, képekkel mutatja be a területet. A munkáltató tanösvény előfordulása ritkább (szerencsére egyre jobban gyarapszik a számuk). Ezekben a látogatók feladatokat kapnak, mely szerint vizsgálódniuk,

aktívan tevékenykedniük kell az ismeretek megszerzéséhez. Ezek a tanösvények elsősorban iskolások számára készültek.

A tanösvények jellege szerint tematikus és természetismereti tanösvényeket különböztethetünk meg. Magyarországon a tematikus tanösvények földtani, állattani, és növénytani értékeket mutatnak be. A természetismereti tanösvények többféle értéktípust mutatnak be, céljuk a komplex ökológiai szemlélet formálása.

„A természeti tanösvények tervezett rövid gyalogutak, melyek olyan természetes területeken vezetnek keresztül, ahol a látogató érdekes, illetve fontos természeti vagy történelmi jellegzetességeket láthat és érthet meg útikönyv vagy magyarázó jelzések segítségével.”

(http:// tanösvény.lap.hu)

 

A közlekedés módja alapján: gyalogos, kerékpáros, lovas és autós tanösvényeket lehet elkülöníteni. Magyarországon a gyalogos tanösvények a legelterjedtebbek, csak néhány kerékpáros tanösvény található (például az „Egyek-pusztakócsi” a Hortobágyi Nemzeti Parkban). Autós és lovas tanösvény hazánkban nincs, de az Amerikai Egyesült Államokban ilyenek is léteznek.

 

Összefoglalásként a tanösvények különböző típusait a következő táblázatban tekinthetjük át:

 

Magyarországon áltagosan 8-11 állomásból álló tanösvények vannak.

Ennyi állomás kielégíti a látogatót mind az ismeretszerzés, mind a kikapcsolódás céljából. Az információ elegendő, nem megterhelő az érdeklődők számára.

Az állomáshelyeket útvonallal kötik össze, ezek az utak lehetnek körutak, nyolcas alakúak, egyenesek, hurok alakú leágazásokkal kísértek. A körutak a legoptimálisabbak, mivel a látogatók általában kerékpárral vagy gépkocsival érkeznek, és azokat a tanösvény kezdőpontjánál hagyják. A nyolcas alakú útvonal azok számára kedvező, akik az éjszakát is a közelben szeretnék tölteni, ugyanis ez a típus lehetővé teszi az útvonal megszakítását. Egyenes útvonalat ritkán alakítanak ki, mert ezt csak az úgynevezett „hátizsákos turisták” veszik igénybe. A hurok alakú leágazások célja pedig az útvonal rövidítése, lehetőséget adva arra, hogy bizonyos látnivalókat megtekintsünk vagy kikerüljünk, érdeklődésünknek és időnknek megfelelően.

Az útvonal kialakításánál figyelembe veszik azt is, hogy az útvonal ne legyen túl hosszú, de túl rövid sem. Hazánkban átlagosan 1,5-3 kilométeres útvonalak készültek. A jósvafői tanösvény az átlagos túraútvonalon túltesz, ugyanis körülbelül 9 kilométer hosszúságú. Leghosszabb tanösvényünk az Egyek-pusztakócsi tanösvény 25 kilométerrel, ezt már célszerűbb kerékpárral felfedezni, mint ahogyan javasolják is a látogatók számára. Legrövidebb tanösvényünk az „Ipolytarnóci Földtani Tanösvény”, amely 900 méter hosszú. Azokon a tanösvényeken, ahol több bemutatásra szánt érték is található, rövidebb útvonalakat is kialakítottak, és tájékoztatnak is róla, hogy azok is ellátogassanak a helyszínre, akik nem szívesen vállalkoznak hosszabb útvonalakra. Akkor a leghatékonyabb és a legélvezhetőbb egy tanösvény, ha 1-1,5 óra alatt teljesíteni lehet az útvonalát.

A nemzeti parkok és más (elsősorban természetvédő) szervezetek által létesített tanösvényekről a honlapokon tájékoztató leírások vannak, de nyomtatott brosúrákat és segítséget is adnak ezek az intézmények, ha felkeressük őket. A terepi programok szervezésénél mindenképpen érdemes ezekről információkat gyűjteni, és célszerű a választott helyszínt előzetesen bejárni. A kezdő pedagógusoknak javasoljuk, hogy a nemzeti parkok és más természetvédelmi szervezetek oktatásszervezőivel vegyék fel a kapcsolatot, mert nagyon sok hasznos tanácsot kaphatnak. A természetvédelmi területek többségében építettek úgynevezett madármegfigyelő magaslati épületeket, melyekhez tanösvények is kapcsolódnak. A diákoknak nagy élményt jelent ezeken a helyeken távcsővel megfigyelni a vízimadarakat, miközben a Ramsári egyezmény[1] jelentőségéről is tanulhatnak, ezért érdemes őket madárlesre is elvinni.

Az ismeretközlő és bemutató tanösvények mellett egyre gyakoribbak az úgynevezett interaktív táblás tanösvények, amelyek érdekes tevékenységekre, feladatmegoldásra szólítják a látogatókat, így a kompetenciafejlesztő oktatás hatékony eszközei és helyszínei lehetnek. Az interaktív tanösvények közül példaként az Aggteleki Nemzeti Park területén található „Fürkész ösvényt” emelem ki. A 1,5 km hosszú 12 állomásból álló tanösvény tábláin egy fürkészdarázs mesefigura logója kíséri végig a gyerekeket úgy, hogy a természetben található tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő, élményszerű feladatokra vagy játékokra buzdítja őket. Ezeknek a játékos tevékenységeknek az a célja, hogy a túrázók minél több érzékszervükön keresztül megtapasztalják a természet hangjait, színeit, illatait, vagy kipróbálják azokat a természetes anyagokból készítetett eszközöket, amelyet az ember készített régen ezen a tájon.

Másik példaként a „Téglagyári tanösvényt” mutatjuk be, amely Hódmezővásárhelyen található, nagyon szép környezetben épült, körülöleli három tó, ezáltal gazdag növény- és állatvilága van a területnek. Nevét onnan kapta, hogy a 19 - 20. században helyén téglagyár működött. A téglagyár épületei felkereshetők a terület szomszédságában. A tanösvény területe mesterségesen, emberi beavatkozással jött létre. Sok olyan család volt, akik a téglagyártásból éltek, ehhez viszont szükségük volt agyagbányára is. Kezdetben csak kisebb gödröket vájtak, ám ahogy fejlődött a technika, egyre mélyebbre ástak. Ezek a bányagödrök később megtöltődtek vízzel, a vizet kedvelő élőlények pedig megtelepedtek a környéken. A városban korábban nyolcvan tó volt, ezek közül mára már csak a téglagyári tavak maradtak fenn. Ennek köszönhetően jelentőségük van a környékbeliek számára. A tanösvény összesen 2,4 kilométer hosszúságú, amit a látogatók körülbelül másfél óra alatt tudnak megtenni. Öt élőhelytípust mutat be a látogatóközönség számára: a szikes tavi, a szikes legelő, a mélyvízi, a cserjés biotóp és a szántó élőhelyet. Leginkább madárvilága vonzza a látogatóközönséget. Ha szerencsések és kitartóak vagyunk, elkápráztathat bennünket a gólyatöcs, gulipán, kis lile, parti fecske, búbos vöcsök, gyurgyalag is, ezért érdemes távcsövet vinni magunkkal.

Egészen biztos, hogy nem megyünk haza anélkül, hogy madarakat láttunk volna, ugyanis tavasszal a réti héják násztáncát figyelhetjük meg a tavak fölött. Azért mutatjuk be második példaként ezt a tanösvényt, mert a „Zöld kapocs” környezeti nevelői munkaközösség oktatócsomagot is kidolgozott a kisiskolások és az óvodások számára. Az alsó tagozatos oktatócsomag nagyon változatos tevékenységeket kínál: a gyerekeknek meg kell figyelniük a hangokat, különböző feladatokat ad számukra a madarakról, rejtvénnyel gazdagítja a feladatkört. Bemutatja a nádasokat, játékosan megtaníttatja a gyerekekkel a morze-ábécét, megtapintat velük különböző természeti anyagokat. Feldolgozza a néprajzi értékeket, a kulturális értékeket, valamint bemutatja a tanösvény élővilágát. A pedagógus számára is nagy segítség ez az oktatócsomag, mert leírja a játékszabályokat, a környéken található madarakat, bemutatja jellemzőiket, megismerteti a gyerekekkel a nádast, mindezt szép színes képekkel és gyermeknyelven, játékosan. A tanösvény körút alakú, és egyirányú, állomásainak száma 14, de a tájékoztató táblák száma ennél jóval több. Bemutatja a látogatóknak a környéken található növényeket, az „ökológiai lábnyom” [2] kiszámításának módját, felhívja a figyelmet az újrahasznosításra. Van, ahol a pedagógusoknak ötleteket ad a feladatokkal kapcsolatban, felhívja a lehetőséget a versenyeztetésre. A tanösvény vége felé egy „Mezítlábas tornapálya” található, amely a játszótérhez hasonló elemekből áll. A tanösvény területén több pihenőhely van, szemetesládák is vannak kihelyezve. Van egy madárkilátó is, amely már az első 10 perces sétával elérhető. A leírásból is látszik, hogy egy egész napos terepi foglalkozáshoz is bőséges és változatos tevékenységkínálatot nyújt, ezért érdemes felkeresni ezt a területet.



[1] A Ramsári egyezmény a vizes élőhelyek védelme érdekében jött létre 1975-ben, amelyet Magyarország 1979-ben írt alá, így Magyarországon közel harminc Ramsári védett terület található.

[2] Az ökológiai lábnyom kiszámításával megbecsülhetjük azt a földterületet, amely megmutatja, hogy a fogyasztásunk, hulladék-termelésünk és életmódunk arányában mekkora földterületet élünk fel. Magyarországon átlagosan úgy él a lakosság, hogy ha ezt az életstílust követjük, akkor háromszor akkora Földbolygóra lenne szükségünk, mint ami jelenleg van.