5.1.5. A tantárgyi program (tantárgyi tanterv vagy tanmenet)

A tantárgyi program egy-egy évfolyam egy-egy tantárgyának részletes tanítási-tanulási terve és eszközrendszere.

A tantárgyi program készítésekor a helyi tanterv áttanulmányozása után fel kell mérni az adott iskola tárgyi feltételeit és a környezetét is, hiszen a helyi sajátosságokhoz igazítva kell a tanulási folyamatot megszervezni.

A taneszközök megválasztásához a tankönyvek ismerete is nélkülözhetetlen. Magyarországon több tankönyv is forgalomban van, melyekhez tanári kézikönyvet és kidolgozott tantárgyi tantervet (tanmenetet) is árulnak. A tankönyvkiadók által kidolgozott tantárgyi tanmenetek nagy segítséget nyújthatnak a kezdő pedagógusok számára, de ezek egységesek, ebből következően nem igazodnak a helyi viszonyokhoz. A természetismeret- és környezetismeret tanításánál nagyon fontos, hogy az adott iskola környezeti lehetőségeit is figyelembe vegyük a tanításnál, hiszen a tanterem falain kívül tartott foglalkozások biztosítják az életszerű tanulási folyamatot. 

A tantárgyi programnak tartalmaznia kell a tantárgy célkitűzéseit, feladatait, tananyagát, eszközeit, módszereit, munkaformáit és követelményeit.

A pedagógiai gyakorlatban a tantárgyi tanterveknek három típusa terjedt el:

1.      Tananyagközpontú tantervek

Sajnos az iskolák jelentős többsége még napjainkban is tananyagközpontú tantervekkel dolgozik, amelynek a központjában a tanítandó tananyag áll, és ennek következtében a „Mit kell tanítani” kérdésre koncentrálnak. Az ilyen típusú tantervekben tematikusan felsorolják azt a tudásanyagot, amelyet a pedagógusok kötelesek átadni a tanulóknak.

2.      Tevékenységközpontú tantervek

Az ilyen típusú tantervekben a tanulói tevékenységekre helyezik a hangsúlyt, tehát a „Mit kell a tanulóknak tenniük?” kérdésre koncentrálnak a tanterv leírásában. A képességfejlesztésre fókuszáló oktatási programok alkalmazzák az ilyen típusú tanterveket. (Lásd 7. fejezetben a Komplex Instrukciós (KIP) és Komplex Alapprogrammal működő iskolákat.)

3.      Teljesítményközpontú tantervek

A teljesítményközpontú tantervek pontos rendszerbe foglalják azokat az egymásra épülő teljesítményeket, amelyeket a tanulóknak lépésről lépésre haladva el kell érniük, ebből következik, hogy a „Mikor, mit kell a tanulóknak teljesíteniük?” és a „Mi lesz a tanulási folyamat eredménye?” kérdésekre keresi a választ.

A fenti leírásból is jól látszik, hogy a tananyagközpontú és tevékenységközpontú tantervek „bemeneti” (input) szemléletűek, mert amikor azt tervezzük meg, hogy milyen tananyagot kell feldolgozni, vagy milyen tevékenységet kell végezni, azt írjuk elő, hogy mi kerüljön a tanítási folyamatba. Ezzel szemben a teljesítményközpontú tantervek „kimeneti” (output) szemléletűek, vagyis a tanítás eredményére helyezik a hangsúlyt.

Az olvasó számára is egyértelmű, hogy eredményesebb a tevékenységet és követelményt vagy teljesítményt hangsúlyozó tanterv, de nem elegendő csak ezeket felsorolni a tantervekben, meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a tervezéskor. A hatékonyan használható tantárgyi tantervek nemcsak azt határozzák meg, hogy a tanulóknak milyen ismeretek birtokába kell jutniuk (azaz a tantárgyi tematikát), hanem azt is, milyen kompetenciákat, készségeket, képességeket, attitűdöket és magatartásformákat szükséges elsajátítaniuk. Ezeket komplexen alkalmazva készítette el központilag az oktatásért felelős hivatal a „kerettanterveket”, amelyek közül választhatnak az iskolák. A kerettanterv operacionizálja a Nemzeti alaptanterv (Nat) fejlesztési feladatainak rendszerét, segíti az intézményeket a pedagógiai programok és a helyi tantervek fejlesztésében. A törvénynek megfelelően ajánlást tartalmaz a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre, az iskolai egészségneveléssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására. A környezet- és természetismeret tantárgy kerettantervének szerkezetében először az első négy, majd az 5-6  és a 7-8 évfolyam céljait és feladatait, majd a fejlesztési követelményeket fogalmazza meg. Ezután évfolyamokra lebontva témakörönként leírja azokat a tartalmakat, amelyekkel foglalkozni szükséges a tantárgy tanításánál. Végezetül a továbbhaladás feltételeit, másképpen fogalmazva a minimális követelményeket gyűjtötte össze. Az első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, mert az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti.