7.4. A Komplex Instrukcióra épülő óra szerkezete

A tanítási órák 45 percesek, amelyek a tantervre épülő tanmenet követik.

A csoportos és egyéni feladatok elvégzéséhez szükséges eszközökről, a tanterem elrendezéséről előre kell gondoskodni a pedagógusnak. (Az osztályteremben mozgatható padokra és székekre van szükség a csoportmunkához.)

Írásbeli feladatok:

·         A központi téma („Nagy gondolat” ) megfogalmazása

·         Csoportfeladatok elkészítése

·         Egyéni feladatok készítése (a képességektől függően differenciálva)

 

Az óra menete

Az óraterv/óravázlat elkészítése után az eszközök és a tanterem előkészítése következik. A csoportok szervezése a pedagógus által előre megtörténik. A csoport kialakításának módja függ a tanulók ismereteitől, képességeitől és attól, hogy mennyire fogadják el egymást. A csoportok szervezésénél szem előtt kell tartani a tudásban heterogén összetétel érvényesülését. A csoportok kialakítása körültekintést igényel akkor, ha az osztályban vannak olyan tanulók is, akiket a többiek nehezen fogadnak el, nem szívesen barátkoznak, dolgoznak velük.

1. A szabályok áttekintése: 1-2 perc

Minden órát a szabályok áttekintésével kezdünk:

„Jogod van a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől.”

„Kötelességed segíteni bárkinek, aki segítségért fordul hozzád.”

„Segíts másoknak, de ne végezd el helyette a munkát.”

„Mindig fejezd be a feladatod.”

„Munkád végeztével rakj rendet magad után.”

„Teljesítsd a csoportban a kijelölt szereped.”

Minél idősebb korosztályról van szó, annál kevesebb időt kell a szabályok átismétlésére fordítani.

2.A szerepek felidézése: 1-2 perc

A szerepek iránt támasztott követelmény, hogy minden órán rotálódjanak. Egy kialakított kiscsoport addig marad együtt, amíg a csoportot alkotó tagok mindegyike az egymást követő KIP-es órákon minden szerepet be nem tölt.

A programot alkalmazó pedagógus tapasztalata: „A szerepek ellenőrzése a feladatok kiosztása előtt úgy történik, hogy megkérjük őket, hogy kézfeltartással jelezzék, hogy ki milyen felelős. Az előző órához képest jegyzetünkből ellenőrizzük, hogy a szerepek az egyes tanulók esetében rotálódtak-e. Ez azt jelenti, hogy aki az előző csoportmunka során pl. jegyzetelő volt, most nem emelheti fel a kezét, hisz ő most más szerepet (beszámoló, kistanár, rendfelelős, időfelelős stb.) kell, hogy betöltsön. Amikor a csoportokat alkotó jegyzetelők mindannyian felemelték a szerep-ellenőrzés során a kezüket, megkérem egyiküket, hogy ismertesse, hogy melyek lesznek a legfontosabb feladatai a csoportmunka során.”

A nagyobbak az óra előtt egymás között önállóan elosztják, rotálják a szerepeket, ami 1-2 percnél több időt nem vesz igénybe.

3.Csoportmunka, egyéni feladatok megoldása: 15-20 perc

A feladatlapok kiosztása után a tanulók hozzákezdenek a csoportfeladat megoldásához. A tanár feladata ekkor a tanulók megfigyelése, az alacsony státuszú tanulók ösztönzése, az egyes tanulóknak a feladat megoldáshoz szükséges képességeinek a kiemelése. Az óra „mederbe terelése” a szabályokon, szerepeken keresztül történik.

A foglalkozások során az alábbi tanulói szerepek alkalmazása a leggyakoribb: kistanár, beszámoló, jegyzetelő, anyagfelelős, rendfelelős. A szerepek száma függ a csoportlétszámtól. Esetenként egy tanulónak lehet több szerepe is, illetve a fentieken kívül más szerepek is előfordulhatnak (pl. időfelelős, konfliktuskezelő stb.). A szerepek rotációja alapkövetelmény. A szerepeken keresztül mindenkinek meg kell tanulnia a munka irányítását, a beszámolást, a helyes, zökkenő- és balesetmentes munkavégzést, ‑végeztetést.

4. Csoportbeszámoló (kb. 10 perc)

A pedagógus hozzáértő munkájának eredményeként a gyerekek figyelmesen hallgatják végig egymást. A csoportmunka befejezéséhez közeledve a tanulók a beszámolószerepet betöltő tanuló felkészítésével vannak elfoglalva. A szerepek rotációjának eredményeként mire a gyerekek 7–8. osztályosok lesznek, beszédkészségük olyan szintre fejlődik, hogy a csoportmunka prezentálásakor e tekintetben alig lehet különbséget tenni a gyengébb és az erősebb képességű tanulók között. A csoportbeszámolók kiváló alkalmat adnak arra, hogy kitérjünk a csoport légkörének elemzésére.

-          „Hogyan érezted magad az órán?

-          Mi volt a legnehezebb számodra/a csoport számára?

-          Rákérdezhetünk a munkavégzés körülményeire: Ki segített neked a legtöbbet? Te kinek segítettél?

-          Rákérdezünk az elsajátított ismeretekre, készségekre: Mely képességeidet használtad a mai órán? Mit tanultál meg?

5.Egyéni munka végzése (6-10 perc)

A tanulók személyre szabott, a csoportmunka eredményét felhasználó, képességeikhez mért, névre szóló feladatokat oldanak meg.

6. Egyéni beszámolás (5-10 perc)

Ez a tehetséggondozás és a felzárkóztatás helye. Az egyéni feladatok prezentálása során a lehető legtöbb egyéni beszámoló meghallgatására kerítsünk időt.

Az egyéni feladatok ellenőrzésének a módjai:

Szerencsés esetben alkalmunk van minden tanuló egyéni feladatának ellenőrzésére. Ebben az esetben a csoportfeladat eredményét felhasználó, differenciált, egyénre szabott kérdések rövidek, egy-két mondattal megválaszolhatóak.

Csak bizonyos felelősök (pl. eszközfelelősök) számolnak be.

A tanulók írásban válaszolnak a feltett kérdésekre, amelyeket a pedagógus beszed, és a következő órán ad visszajelzést rájuk.

A feladatokat házi feladatként kapják a gyerekek, és a megoldásokat a következő órán ellenőrizzük.

A papírcsíkon átnyújtott egyéni feladatokat a tanulók a füzetükbe beragasztják, és oda írják megoldásaikat.

7.Az óra értékelése: 3-5 perc

Az értékelés alkalom a tanulók pozitív teljesítményének a megerősítésére. Az értékelés első lépéseként érdemes elmondani, hogyan éreztük mi pedagógusok magunkat az órán. Kiemeljük azokat a tanulókat, akiknek teljesítményét különösen pozitívan értékeljük. Érdemes még egyszer megerősíteni azt a normát, szabályt, amely alkalmazását a legjobban előtérbe helyeztük az óra során.

Osztályzattal KIP-es órán nem értékelünk! Megtanítjuk a gyerekeket arra, hogy nem a jutalomért, hanem az elismerésért dolgozzanak.

A KIP-es óra menetének legfontosabb elemei összefoglalva:

Szabályok áttekintése: 1-2 perc

Szerepek felidézése: 1-2 perc

Csoportmunka, egyéni feladatok megoldása: 15-20 perc

Csoportbeszámoló: 10-15 perc

Egyéni feladatok megoldása: 5-10 perc

Egyéni beszámolás: 6-10 perc

Az óra értékelése: 3-5 perc

A KIP-es órák egyik legfontosabb alapelve, hogy minden tanulónak van olyan képessége, amelyet a feladat sikeres végrehajtásához fel tud használni, és amelyet a pedagógus a csoportépítésnél, munkaszervezésnél figyelembe vehet.

A tanárok akkor képesek változtatni a státuszhelyzeten, ha megváltoztatják a tanulóknak a kompetenciával szembeni elvárásait, de ugyanez szükséges azokkal az elvárásokkal szemben is, amelyeket a tanulók támasztanak egymással szemben. A státuszkezelés tehát gyorsítás afelé, hogy előrelépés történjen a státuszok kiegyenlítésében