2.3.Tanulási eredményalapú képességfejlesztés
Az Európai Unió
tagállamainak oktatási miniszterei összegyűltek 1999 júniusában az olaszországi
Bolognában és megfogalmazták a Bolognai Nyilatkozatot. Ennek a nyilatkozatnak
az volt az átfogó célja, hogy az európai felsőoktatás eredményességét és
hatékonyságát növelje. A nyilatkozat többek között azt tűzte ki célul, hogy a
felsőoktatási intézmények lépést tudjanak tartani az európai társadalmi
változásokkal és a tudományos kutatás által felhalmozott legújabb
tudástartalmakkal, ezért előírta, hogy 2010-re minden felsőfokú intézményben
folyó képzést, és azok alkotó elemét tanulási eredményekben kell megfogalmazni,
a követelményekben leírni. A tanulási eredmények egyfajta közös nyelvként való
használata elősegíti, hogy a képesítések más európai intézmények, munkaadók és
a képesítések értékelését végző szervezetek számára nyilvánvalóbbakká
váljanak. Mivel így a képesítések
átláthatóbbá válnak, ezzel az EU országok diákjainak mobilitását is segíti.
Erre a folyamatra a diákközpontú szemléletjellemző, mert egyértelműen arra
fókuszál, hogy a felsőoktatásban tanuló diáknak mit kell tudniuk elvégezni az
adott modul, képzési program befejezése után. (Kennedy, 2007.)
Nézzük meg, hogy
mit is jelentenek ezek a tanulási eredmények, hogyan lehet ezt általánosságban
megfogalmazni, definiálni!
„A tanulási
eredmények olyan állítások, amelyek arról szólnak, hogy a diákoknak mit kell
tudniuk, mit kell átlátniuk és/vagy mit kell elvégezniük egy sikeres tanulási
szakasz elvégzése után.” (Kennedy, 2007: 20.)
A
megfogalmazásból is látható, hogy nem a tanulás céljára, tartalmára, hanem a
tanulás eredményére fókuszál. A felsőfokú képzésben tanulási szakasz lehet egy
elméleti vagy gyakorlati kurzus, egy tantárgymodul vagy egy egész képzési
program is. A tanulási eredmények azt írják le, hogy egy tanulási szakasz
sikeres lezárásakor a tanuló diák várhatóan mit tud, mit ért meg, milyen
feladatok elvégzésére képes, milyen attitűdökkel, illetve egy adott területen
milyen autonómiával és felelősséggel rendelkezik.
Úgy gondoljuk,
hogy a köznevelésben is haszonnal alkalmazhatjuk a tanulási eredmény alapú
követelmények megfogalmazását. A köznevelés alapdokumentumai (Nat és
Kerettanterv) is a tanulási eredményalapú megfogalmazásra törekszik
(több-kevesebb sikerrel) a művelődési területekre és tantárgyakra lebontott
követelmények megfogalmazásánál.
A tanulási
eredményű képességfejlesztés nem csak a kognitív, hanem az affektív illetve a
szociális képességet is fejleszti a tanuló személyiségében.