10.3. Az ellenőrzés, értékelés technikái

Szóbeli felelet: egy-egy tanuló tudását ellenőrizhetjük így a környezet és természetismeret órákon, foglalkozásokon. Az első két évfolyamon nem alkalmazzuk, de harmadik osztálytól fokozatosan bevezetjük.

Nagyon fontos, hogy konkrétan és világosan fogalmazzuk meg a felelet tárgyát, és mindig adjunk szempontsort is a felelet felépítéséhez, illetve a későbbi értékeléshez. Például: „Beszélj a petrezselyem felépítéséről a táblai kép alapján!” Ebben az esetben olyan képet alkalmazzunk, amelyen a növény minden része látható. „Magyarázd meg, hogy miért nevezzük kétnyári növénynek a sárgarépát!” Ebben az esetben a sárgarépa fejlődési folyamatát kell bemutatni a tanulónak. Ezt differenciált formában is megvalósíthatjuk: például egy gyengébb képességű tanulónál egy olyan ábrasort alkalmazunk, amely sorrendben mutatja be a fejlődést, a tanuló feladata az ábra alapján ismertetni (elmondani) a fejlődés menetét (ábraelemzés). Közepes tanulónál a fejlődési folyamat képeit összekeverve szemléltetünk, ahol megfelelő sorrendbe rendezés után kell a sárgarépa fejlődését elmondani a tanulónak. Jó képességű tanulóktól pedig már azt is elvárhatjuk, hogy képek nélkül ismertessék a sárgarépa fejlődését.

A tanulók szóbeli értékelése során mindig mondjuk el, hogy mit teljesített jól, és mi volt hiányos a szóbeli felelet során. Ötödik osztálytól már a tanulók egymás munkáját is értékelhetik, ha konkrét szempontsort adunk.

Írásbeli felelet, amelynek többféle kivitelezési formája lehet, mint például:

1. rövid írásbeli feladatok (röpdolgozatok)

2. tudásszintmérő tesztek

3. esszé jellegű feladatok

4. témazáró dolgozatok alkalmazása.

Az írásbeli felelethez nyílt és zárt típusú kérdéseket, feleletválasztó vagy feleletalkotó feladatokat alkalmazhatunk. Nyílt kérdéseknek tekintjük azokat a kérdéstípusokat, amelyre a tanuló tartalmilag szabadon adhatja meg a választ. Például: „Írd le, hogy mi a hasonlóság és különbség a lombhullató és örökzöld fák között! Minimum 3, maximum 5 mondatban válaszolj a kérdésre!” Zárt kérdéseknek nevezzük azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolása során döntési helyzetbe hozzuk a tanulót, mert ki kell választani a helyes választ /válaszokat, vagy a hibás válaszokat, csoportosítani, rangsorolni kell stb. A feleletalkotó feladatoknál a választ a tanuló alkotja meg, nem a felkínált lehetőségek közül választ. Például: „Írd le, mi jellemző a teljes átalakulásos fejlődésre!

Új értékelési technikák: projekttevékenységek, tanulói kísérletek elvégzésének, tárgyi produktumoknak, egyéni, páros vagy csoportos megfigyeléseknek, vizsgálatok beszámolójának értékelése. Ezeknél a technikáknál előre ismertessük vagy adjuk meg az értékelés szempontjait.

A tanulási-tanítási folyamat értékelését külső szakértők, vagy az adott iskola pedagógusai, illetve a tanulásban résztvevő tanulók végezhetik.

Az iskolák többségében, ha a tanulókkal végeztetik az értékelést, általában elégedettségi kérdőívet töltetnek ki a diákokkal. Ez az elégedettségi kérdőív többnyire 10 zárt kérdést tartalmaz és a diákok feladata, hogy az 5 értékű Likert-skálán pontozzák (értékeljék) a megadott szempontok szerint az adott foglalkozást. Legtöbb esetben lehetőséget adnak az ilyen típusú kérdőívek a kötetlen megjegyzésekre, javaslatokra is.

A minőségbiztosítás feltétele szerint minden iskolának kell rendelkeznie ilyen kérdőíves felmérésekkel, ezért ennek részletezésére itt nem térünk ki. A hospitálási és tanítási gyakorlaton érdemes ezeket elkérni és áttanulmányozni.