8.3.A tanösvények szerepe az oktatásban
A környezeti és természetvédelmi nevelés szempontjából örvendetes esemény, hogy Magyarországon egyre több tanösvényt hoznak létre. Ezt kihasználva a tanösvények a környezettudatos gondolkodás fejlesztésének kiváló eszközei és helyszínei lehetnek.
De mit is jelent a
tanösvény fogalma? A tanösvények „Olyan
elsődlegesen a látogatók környezeti tudatának fejlesztése céljából létrehozott
– terepi bemutatóhelyek, - amelyek többnyire turistaútvonalra felfűzött
állomásokon, táblák, vagy kirándulásvezető, tájékoztató füzet segítségével
mutatják be egy adott terület természeti- kultúrtörténeti- gazdálkodási adottságait
és értékeit, valamint azok megőrzésének fontosságát és módját. ( Nagy, 2005. 6.
old.)
Legtöbb tanösvényt nemzeti parkok hoztak létre, de
különböző civil-zöld szervezetek, iskolák, erdészetek és önkormányzatok is
építettek tanösvényt a lakóhelyeken vagy azok közvetlen közelében, így egyre
szélesebb lehetőség nyílik a projektmunka-jellegű tanulási formákra, melyeket
tantermen kívül valósíthatunk meg tanórák összevonásával, komplex nevelési –
interdiszciplináris tananyag-feldolgozással. A tanösvényeknek sokféle típusa
van attól függően, hogy milyen célból készültek. A különbségek ellenére vannak
közös vonásaik is:
- Az
állomáshelyeket kijelölt útvonal köti össze. A tanösvényeken egy adott
tájrészlet látnivalóinak bemutatása meghatározott sorrendben történik,
amelynek követését a látogatók számára kijelölt útvonal teszi lehetővé, és
ez biztosítja a rendszerezett bemutatást.
- Minden
tanösvényen vannak állandó épített elemek. Alapvető követelmény az indító,
állomásjelző tábla vagy jel használata. Az indító vagy bemutató táblát
néhány esetben szórólap vagy füzet helyettesíti. További követelmény az
útvonal bejárását segítő, egyértelmű jelzésrendszer (például turistajelek,
útjelzők) alkalmazása.
- Balesetveszélyes
helyeken kötelező a balesetmegelőzést szolgáló épített elemek (például
védőkorlátok) alkalmazása. (Érdemes ezek meglétéről a terepi program
szervezése előtt a helyszínen tájékozódni.)
- A látogatóknak önálló, aktív ismeretszerzésre, „felfedezésre” van
lehetőségük, másképpen fogalmazva: a bemutatás szakvezető vagy túravezető
közreműködése nélkül zajlik. (A nemzeti parkok területén kialakított
tanösvények esetében igényelhető szakképzett túravezető szolgáltatás.) A
látogatók önálló ismeretszerzését tájékoztató táblák és kiadványok
segítik. Néhány gazdaságilag fejlettebb országban hangos vezetést (modern
interpretációs készülékek használata) alkalmaznak.
- A
tanösvényeken bemutatásra kerülő témáknak általában van egy közös üzenete.
Ez az adott területen előforduló értékes tájelemek jelentőségének megismertetése,
megőrzésük fontosságának hangsúlyozása és megőrzésük módjának bemutatása.
Kiemelten hangsúlyozzák azt is, hogy a látogató mit tehet az
örökségmegőrzés érdekében. A bemutatásra kerülő ismeretek nem egymástól
függetlenek, hanem egy meghatározott vezérgondolatra vannak felfűzve.
A tanösvények három fő funkciót töltenek be:
-
oktatási-ismeretterjesztési funkció
-
értékvédelmi funkció
- élményadási funkció
A három
funkció a céltól és adottságtól függően eltérő hangsúllyal jelenik meg, de
legtöbb esetben mind a három funkció megjelenik valamilyen szinten.
A tanösvényeket
kialakító tárgyak alapján három tanösvény típust különítünk el:
1.
tájékoztató táblás
2.
„karós-füzetes”
3.
vegyes tanösvényt.
- A tájékoztató táblás tanösvény
első „berendezési tárgya” maga az indító tábla. Ez minden tájékoztató
táblás tanösvényen megtalálható, ez a legfontosabb a táblák közül. Ez a
tábla mérvadó, a látogató csoportok vagy turisták ez alapján döntik el,
érdemes-e megtekinteniük a tanösvényt. Az indító tábla az információs
táblák közé sorolandó, amelyek a tanösvény sajátos berendezési tárgyai.
Ezeken olvashatjuk az adott tanösvényre vonatkozó általános és gyakorlati
információkat, amelyek az útvonalra vonatkoznak. Feltüntetik, hogy a
választott tanösvény milyen hosszú, mennyi idő alatt tudjuk bejárni,
valamint a nehézségi fokozatot is jelölik. Az indítótáblán hívják fel a
látogatók figyelmét arra, hogy tartsák tiszteletben a természetet, illetve
hogy vigyázzanak a tisztaságára. A berendezési tárgyak közé tartoznak még
a tájékoztató táblák, amelyek természeti és kultúrtörténeti adottságokat
mutatnak be a látogatóknak a területről. A tájékoztató táblás tanösvények
a legelterjedtebbek, hazánk nemzeti parkjaiban egységes formájúak és
stílusúak. Mindegyik táblán rajta van az adott nemzeti park logója is. A
tájékoztató táblás tanösvények előnye, hogy nincs nyitvatartási időszakuk,
tehát bármikor látogathatók. A táblákon nem tüntetnek fel sok információt,
nem használnak szakkifejezéseket, hogy az „átlagos” látogatók is megértsék
a tartalmát. A szöveg és a képek aránya általában fele-fele arányban
oszlik meg. A pedagógusoknak ajánlatos utánanézni, más forrásokból is
információkat gyűjteni. Ha a táblák nem tartalmaznak interaktív
feladatokat, akkor a terep előzetes bejárása után ezt is érdemes készíteni
a tanulók számára, mert így válhat tartóssá az új tudásuk. Ha tanulók
olyan kérdéseket tesznek fel, amire nem tudunk a helyszínen válaszolni,
akkor érdemes őket is bevonva megszerezni a hiányzó információkat.
Sajnos a
táblákat gyakran megrongálják, amelyeket nem mindig van lehetősége azonnal
javítani a fenntartóknak, ez akadályozhatja azok használatát.
- A
„karós-füzetes” tanösvények kevesebb berendezési tárggyal rendelkeznek.
Esetükben számozott karókkal jelzik a bemutatandó élőlényeket, tárgyakat,
természeti képződményeket, amely füzetben van részletesen leírva. Ennél a
tanösvény típusnál a tájékoztató füzetek nem szerezhetők be bármelyik
időpontban, ezért előzetesen érdeklődni kell; hol és mikor kaphatók.
- A
vegyes típusú tanösvények, mint elnevezésük is utal rá, táblákkal és a
tanösvényhez kapcsolódó füzettel egyaránt rendelkeznek.
Általában minden
tanösvény területén - vagy ahhoz közel - található egy pihenőhely, amely kiváló
lehetőséget biztosít az iskolai csoportok számára, hogy megbeszéljék a látott,
hallott és tapasztalt jelenségeket. Mielőtt a tanulócsoportot kivisszük a
tanösvényre, a pedagógusnak ajánlatos bejárni a terepet, minden információt
elolvasni, és ezek alapján munkáltató lapokat is készíthet a tanulók számára.
Az
ismeretszerzés módja alapján beszélhetünk bemutató és munkáltató tanösvényről.
A bemutató tanösvény táblákon vagy a kirándulásvezető füzetben leírt szöveggel,
képekkel mutatja be a területet. A munkáltató tanösvény előfordulása ritkább
(szerencsére egyre jobban gyarapszik a számuk). Ezekben a látogatók feladatokat
kapnak, mely szerint vizsgálódniuk,
aktívan
tevékenykedniük kell az ismeretek megszerzéséhez. Ezek a tanösvények elsősorban
iskolások számára készültek.
A tanösvények
jellege szerint tematikus és természetismereti tanösvényeket különböztethetünk
meg. Magyarországon a tematikus
tanösvények földtani, állattani, és növénytani értékeket mutatnak be. A
természetismereti tanösvények többféle értéktípust mutatnak be, céljuk a komplex
ökológiai szemlélet formálása.
„A természeti tanösvények tervezett rövid
gyalogutak, melyek olyan természetes területeken vezetnek keresztül, ahol a
látogató érdekes, illetve fontos természeti vagy történelmi jellegzetességeket
láthat és érthet meg útikönyv vagy magyarázó jelzések segítségével.”
A közlekedés
módja alapján: gyalogos, kerékpáros, lovas és autós tanösvényeket lehet
elkülöníteni. Magyarországon a gyalogos tanösvények a legelterjedtebbek, csak
néhány kerékpáros tanösvény található (például az „Egyek-pusztakócsi” a
Hortobágyi Nemzeti Parkban). Autós és lovas tanösvény hazánkban nincs, de az
Amerikai Egyesült Államokban ilyenek is léteznek.
Összefoglalásként a tanösvények különböző típusait a következő táblázatban tekinthetjük át:
Magyarországon áltagosan 8-11 állomásból álló tanösvények vannak.
Ennyi állomás kielégíti a látogatót mind az ismeretszerzés, mind a kikapcsolódás céljából. Az információ elegendő, nem megterhelő az érdeklődők számára.
Az állomáshelyeket útvonallal kötik össze, ezek az utak lehetnek körutak,
nyolcas alakúak, egyenesek, hurok alakú leágazásokkal kísértek. A körutak a
legoptimálisabbak, mivel a látogatók általában kerékpárral vagy gépkocsival
érkeznek, és azokat a tanösvény kezdőpontjánál hagyják. A nyolcas alakú útvonal
azok számára kedvező, akik az éjszakát is a közelben szeretnék tölteni, ugyanis
ez a típus lehetővé teszi az útvonal megszakítását. Egyenes útvonalat ritkán
alakítanak ki, mert ezt csak az úgynevezett „hátizsákos turisták” veszik
igénybe. A hurok alakú leágazások célja
pedig az útvonal rövidítése, lehetőséget adva arra, hogy bizonyos látnivalókat
megtekintsünk vagy kikerüljünk, érdeklődésünknek és időnknek megfelelően.
Az útvonal
kialakításánál figyelembe veszik azt is, hogy az útvonal ne legyen túl hosszú,
de túl rövid sem. Hazánkban átlagosan 1,5-3 kilométeres útvonalak készültek. A
jósvafői tanösvény az átlagos túraútvonalon túltesz, ugyanis körülbelül
A nemzeti parkok és más (elsősorban természetvédő)
szervezetek által létesített tanösvényekről a honlapokon tájékoztató leírások
vannak, de nyomtatott brosúrákat és segítséget is adnak ezek az intézmények, ha
felkeressük őket. A terepi programok szervezésénél mindenképpen érdemes ezekről
információkat gyűjteni, és célszerű a választott helyszínt előzetesen bejárni.
A kezdő pedagógusoknak javasoljuk, hogy a nemzeti parkok és más
természetvédelmi szervezetek oktatásszervezőivel vegyék fel a kapcsolatot, mert
nagyon sok hasznos tanácsot kaphatnak. A természetvédelmi területek többségében
építettek úgynevezett madármegfigyelő magaslati épületeket, melyekhez
tanösvények is kapcsolódnak. A diákoknak nagy élményt jelent ezeken a helyeken
távcsővel megfigyelni a vízimadarakat, miközben a Ramsári egyezmény[1]
jelentőségéről is tanulhatnak, ezért érdemes őket madárlesre is elvinni.
Az ismeretközlő és bemutató tanösvények mellett egyre
gyakoribbak az úgynevezett interaktív táblás tanösvények, amelyek érdekes
tevékenységekre, feladatmegoldásra szólítják a látogatókat, így a kompetenciafejlesztő
oktatás hatékony eszközei és helyszínei lehetnek. Az interaktív tanösvények
közül példaként az Aggteleki Nemzeti Park területén található „Fürkész ösvényt” emelem ki. A
Másik példaként a „Téglagyári
tanösvényt” mutatjuk be, amely Hódmezővásárhelyen található, nagyon szép környezetben
épült, körülöleli három tó, ezáltal gazdag növény- és állatvilága van a
területnek. Nevét onnan kapta, hogy a 19 - 20. században helyén téglagyár
működött. A téglagyár épületei felkereshetők a terület szomszédságában. A
tanösvény területe mesterségesen, emberi beavatkozással jött létre. Sok olyan
család volt, akik a téglagyártásból éltek, ehhez viszont szükségük volt
agyagbányára is. Kezdetben csak kisebb gödröket vájtak, ám ahogy fejlődött a
technika, egyre mélyebbre ástak. Ezek a bányagödrök később megtöltődtek vízzel,
a vizet kedvelő élőlények pedig megtelepedtek a környéken. A városban korábban
nyolcvan tó volt, ezek közül mára már csak a téglagyári tavak maradtak fenn.
Ennek köszönhetően jelentőségük van a környékbeliek számára. A tanösvény összesen
Egészen biztos,
hogy nem megyünk haza anélkül, hogy madarakat láttunk volna, ugyanis tavasszal
a réti héják násztáncát figyelhetjük meg a tavak fölött. Azért mutatjuk be
második példaként ezt a tanösvényt, mert a „Zöld kapocs” környezeti nevelői
munkaközösség oktatócsomagot is
kidolgozott a kisiskolások és az óvodások számára. Az alsó tagozatos
oktatócsomag nagyon változatos tevékenységeket kínál: a gyerekeknek meg kell
figyelniük a hangokat, különböző feladatokat ad számukra a madarakról,
rejtvénnyel gazdagítja a feladatkört. Bemutatja a nádasokat, játékosan
megtaníttatja a gyerekekkel a morze-ábécét, megtapintat velük különböző
természeti anyagokat. Feldolgozza a néprajzi értékeket, a kulturális értékeket,
valamint bemutatja a tanösvény élővilágát. A pedagógus számára is nagy segítség
ez az oktatócsomag, mert leírja a játékszabályokat, a környéken található madarakat, bemutatja
jellemzőiket, megismerteti a gyerekekkel a nádast, mindezt szép színes képekkel
és gyermeknyelven, játékosan. A tanösvény körút alakú, és egyirányú,
állomásainak száma 14, de a tájékoztató táblák száma ennél jóval több.
Bemutatja a látogatóknak a környéken található növényeket, az „ökológiai
lábnyom” [2]
kiszámításának módját, felhívja a figyelmet az újrahasznosításra. Van, ahol a
pedagógusoknak ötleteket ad a feladatokkal kapcsolatban, felhívja a lehetőséget
a versenyeztetésre. A tanösvény vége felé egy „Mezítlábas tornapálya” található, amely a játszótérhez hasonló
elemekből áll. A tanösvény területén több pihenőhely van, szemetesládák is
vannak kihelyezve. Van egy madárkilátó is, amely már az első 10 perces sétával
elérhető. A leírásból is látszik, hogy egy egész napos terepi foglalkozáshoz is
bőséges és változatos tevékenységkínálatot nyújt, ezért érdemes felkeresni ezt
a területet.
[1] A Ramsári egyezmény a
vizes élőhelyek védelme érdekében jött létre 1975-ben, amelyet Magyarország
1979-ben írt alá, így Magyarországon közel harminc Ramsári védett terület
található.
[2] Az ökológiai lábnyom
kiszámításával megbecsülhetjük azt a földterületet, amely megmutatja, hogy a
fogyasztásunk, hulladék-termelésünk és életmódunk arányában mekkora
földterületet élünk fel. Magyarországon átlagosan úgy él a lakosság, hogy ha
ezt az életstílust követjük, akkor háromszor akkora Földbolygóra lenne
szükségünk, mint ami jelenleg van.