5.1.5. A tantárgyi program (tantárgyi tanterv vagy tanmenet)
A tantárgyi program egy-egy évfolyam egy-egy tantárgyának részletes tanítási-tanulási terve és eszközrendszere.
A tantárgyi program készítésekor a helyi tanterv áttanulmányozása után fel kell mérni az adott iskola tárgyi feltételeit és a környezetét is, hiszen a helyi sajátosságokhoz igazítva kell a tanulási folyamatot megszervezni.
A taneszközök megválasztásához a tankönyvek ismerete is nélkülözhetetlen. Magyarországon több tankönyv is forgalomban van, melyekhez tanári kézikönyvet és kidolgozott tantárgyi tantervet (tanmenetet) is árulnak. A tankönyvkiadók által kidolgozott tantárgyi tanmenetek nagy segítséget nyújthatnak a kezdő pedagógusok számára, de ezek egységesek, ebből következően nem igazodnak a helyi viszonyokhoz. A természetismeret- és környezetismeret tanításánál nagyon fontos, hogy az adott iskola környezeti lehetőségeit is figyelembe vegyük a tanításnál, hiszen a tanterem falain kívül tartott foglalkozások biztosítják az életszerű tanulási folyamatot.
A tantárgyi programnak tartalmaznia kell a tantárgy célkitűzéseit, feladatait, tananyagát, eszközeit, módszereit, munkaformáit és követelményeit.
A pedagógiai gyakorlatban a tantárgyi tanterveknek három típusa
terjedt el:
1.
Tananyagközpontú tantervek
Sajnos az
iskolák jelentős többsége még napjainkban is tananyagközpontú tantervekkel
dolgozik, amelynek a központjában a tanítandó tananyag áll, és ennek következtében
a „Mit kell tanítani” kérdésre
koncentrálnak. Az ilyen típusú tantervekben tematikusan felsorolják azt a
tudásanyagot, amelyet a pedagógusok kötelesek átadni a tanulóknak.
2.
Tevékenységközpontú tantervek
Az ilyen típusú
tantervekben a tanulói tevékenységekre helyezik a hangsúlyt, tehát a „Mit kell a tanulóknak tenniük?” kérdésre
koncentrálnak a tanterv leírásában. A képességfejlesztésre fókuszáló oktatási
programok alkalmazzák az ilyen típusú tanterveket. (Lásd 7. fejezetben a
Komplex Instrukciós (KIP) és Komplex Alapprogrammal működő iskolákat.)
3.
Teljesítményközpontú tantervek
A
teljesítményközpontú tantervek pontos rendszerbe foglalják azokat az egymásra
épülő teljesítményeket, amelyeket a tanulóknak lépésről lépésre haladva el kell
érniük, ebből következik, hogy a „Mikor,
mit kell a tanulóknak teljesíteniük?” és a „Mi lesz a tanulási folyamat eredménye?” kérdésekre keresi a
választ.
A fenti leírásból is jól látszik, hogy a tananyagközpontú és tevékenységközpontú tantervek „bemeneti” (input) szemléletűek, mert amikor azt tervezzük meg, hogy milyen tananyagot kell feldolgozni, vagy milyen tevékenységet kell végezni, azt írjuk elő, hogy mi kerüljön a tanítási folyamatba. Ezzel szemben a teljesítményközpontú tantervek „kimeneti” (output) szemléletűek, vagyis a tanítás eredményére helyezik a hangsúlyt.
Az olvasó számára
is egyértelmű, hogy eredményesebb a tevékenységet és követelményt vagy
teljesítményt hangsúlyozó tanterv, de nem elegendő csak ezeket felsorolni a
tantervekben, meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a tervezéskor. A
hatékonyan használható tantárgyi tantervek nemcsak azt határozzák meg, hogy a
tanulóknak milyen ismeretek birtokába kell jutniuk (azaz a tantárgyi
tematikát), hanem azt is, milyen kompetenciákat, készségeket, képességeket,
attitűdöket és magatartásformákat szükséges elsajátítaniuk. Ezeket komplexen
alkalmazva készítette el központilag az oktatásért felelős hivatal a
„kerettanterveket”, amelyek közül választhatnak az iskolák. A kerettanterv
operacionizálja a Nemzeti alaptanterv (Nat) fejlesztési feladatainak
rendszerét, segíti az intézményeket a pedagógiai programok és a helyi tantervek
fejlesztésében. A törvénynek megfelelően ajánlást tartalmaz a nevelés és
oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a
témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények
teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre, az iskolai egészségneveléssel,
fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására. A
környezet- és természetismeret tantárgy kerettantervének szerkezetében először
az első négy, majd az 5-6 és a 7-8
évfolyam céljait és feladatait, majd a fejlesztési követelményeket fogalmazza
meg. Ezután évfolyamokra lebontva témakörönként leírja azokat a tartalmakat,
amelyekkel foglalkozni szükséges a tantárgy tanításánál. Végezetül a továbbhaladás
feltételeit, másképpen fogalmazva a minimális követelményeket gyűjtötte össze.
Az első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz
szükséges feltételt, mert az első és második évfolyamot egy fejlesztési
szakasznak tekinti.