8.4. Terepi foglalkozások városi környezetben
A megszokott tantermi környezetből kimozdulni
érdekes, izgalmas esemény, ezt tovább fokozhatjuk élményekben gazdag terepi
tevékenységgel. A pozitív érzelem az ismeretek könnyebb bevésődését, tartósabb
megmaradását idézi elő. Az emberi településeken kialakított parkok nemcsak a rekreáció,
a szabadidő eltöltésének helyszínei lehetnek, hanem a környezetismereti és
természetismereti foglalkozásoknak is. Annak ellenére, hogy a városi parkok nem
természetes élőhelyek, kiválóan alkalmasak lehetnek az évszakonként változó
élővilág bemutatására. Terjedelmi okokból a teljesség igénye nélkül felsorolunk
néhány ötletet: milyen összefüggéseket figyelhetünk meg és vizsgálhatunk, azaz
miről tanulhatunk egy városi téren vagy parkban. A felsorolásból is látható,
hogy a természetközeli környezet is kiváló helyszíne lehet az élő és élettelen
környezeti tényezők kölcsönhatásainak vizsgálatára.
- Az
időjárás megfigyelése, vizsgálata (hőmérséklet, csapadék mérése, a szél
irányának, erősségének megállapítása.) Tanulmányozhatjuk, hogyan alkalmazkodnak
az élőlények a különböző időjárási viszonyokhoz. (Milyen túlélési stratégiájuk
van?)
- Fás és
lágyszárú növények meghatározása, évszakonkénti változásainak megfigyelése
(hogyan alkalmazkodnak az időjárás változásaihoz.)
- Gerinctelen
és gerinces állatok megfigyelése, életnyomainak és élőhelyeinek keresése.
- Az
emberi tevékenységek élőlényekre gyakorolt hatásainak vizsgálata (pl. pozitív
hatások: kihelyezett madár és denevérodúk, madáretetők; negatív hatások:
porszennyeződés a növények levelein a forgalmas út mellett, letördelt ágak,
szemét stb.)
- Kultúrtörténeti
értékek (szobrok, épületek, hidak) megfigyelése, az élő és élettelen környezeti
tényezők hatásainak elemzése. Negatív példaként: a városokban elszaporodott
parlagi galambok és a nem megfelelő kutyatartás okozta szennyeződések
megfigyelése. Pozitív példaként: a változatos fás szárú és lágy szárú
növényzettel beültetett parkok odavonzzák a rovarokat és a madarakat is.
Magyarországon több helyen (~30) találhatók füvészkertek és arborétumok, amelyek többségében kiemelt feladatként foglalkoznak a látogatók környezeti tudatosságának fejlesztésével, így megfelelő helyszínei lehetnek a környezeti- és természetismereti foglalkozásoknak.
Célszerű az arborétumok, füvészkertek honlapján tájékozódni az iskolák számára felkínált programjavaslataikról. A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje például korosztályokra és évszakokra lebontott programkínálattal várja az iskolás csoportokat, amelyek elég népszerűek az alsó tagozatos osztályok körében. http://www.fuveszkert.u-szeged.hu/hu/ovi-suli
Viszonylag nagy számban találhatók hazánkban vadasparkok, állatkertek, amelyekben terepi órákat, foglalkozásokat tarthatunk. Érdemes ezeknek az intézményeknek is átnézni a honlapját, mert élményekben gazdag programokkal várják a látogatókat. A Fővárosi Állat- és Növénykert illetve a Szegedi Vadaspark például évfolyamokra lebontott és tantervekhez illeszkedő vagy rendhagyó foglalkozásokat dolgozott ki, amelyeket bejelentkezés után szolgáltatásként igénybe vehetnek az iskolák. Ezekben az intézményekben oktatási segédanyagok és oktatócsomagok is rendelhetők. (Egy részük ingyenes.) Ha az iskola és a tanulók lehetősége engedi, akkor a programkínálatokat érdemes igénybe venni. Pályakezdőknek különösen hasznos, mert sok módszertani fogást, pedagógiai technikát tanulhatnak a szakemberektől. Természetesen arra is lehetőség van, hogy a kísérő pedagógus egyedül (oktatási szakvezető nélkül) tervezzen meg és tartson meg foglalkozásokat az állatkertekben vagy a vadasparkokban.

Konkrét példaként egy sikeres foglalkozást mutatunk
be, amelyet Szeged városában valósítottunk meg. Miután elolvasta a terepi foglalkozás leírását, beszélje meg a társaival, hogy a tanaulók mely képességeit lehet fejleszteni ezzel a programmal!
„Honfoglaló
madarak a városban” (szituációs játék – poszter készítése)
A foglalkozás
célja: a tanulóknak alkalmat adni arra, hogy a madarak szemszögéből
vizsgálják át lakóhelyüket, így szembesítve őket a madarak életlehetőségeivel
és problémáival. Érzékeltetni a gyerekekkel, hogy az úgynevezett
„urbanizálódott madarak” milyen sokoldalúan alkalmazkodtak a városi
környezethez, míg az ember okozta zavaró hatásokat kevésbé toleráló fajok
segítségre szorulnak. Megbeszélni a gyakorlati madárvédelem kérdéseit,
tevékenységeit.
A foglalkozás
menete
Névkártyák, távcsövek kiosztása. A kártyákon
különböző, a városban élő madarak fajneve és képe található (magevő, rovarevő,
nappali és éjszakai ragadozókból is válogattunk fajokat).
A tanulói feladat ismertetése: az útvonal bejelölése
a városi térképvázlaton. Felhívjuk a gyerekek figyelmét, hogy a séta során
mindenki a kapott madárfaj szemével vizsgálja a város szerkezetét, próbáljanak
táplálékforrások, fészkelőhelyek, pihenő és búvóhelyek után kutatni. A magasabb
vagy távolabbi helyeket távcsővel alaposabban megfigyelhetik. (Tanári
kísérettel közösen végigsétálunk a megbeszélt útvonalon, de a tanulók kérésére
különböző helyeken megállunk, hogy legyen idő az alaposabb tanulmányozásra.) Az
eredmények megbeszélése, poszter készítése. A poszter vázát a város térképvázlata
adja, ahova berajzolják vagy beírják a gyerekek a kapott eredményeket. A
következtetések levonása után megbeszéljük a madárvédelmi feladatokat.
A foglalkozás időtartama: 3 óra (kisebb városrész
kiválasztásánál kevesebb idő is elegendő).
Javasolt korosztály: 10 éves vagy annál idősebbek.
A projekt eredménye: a gyerekek megállapítják, hogy
az alkalmazkodás bajnokai a házi verebek, a széncinegék, a fekete rigók, a
balkáni gerlék és a parlagi galambok. A korhadó fák kivágása miatt az odúlakó
madaraknak kevés vagy nincs elegendő a fészkelőhely, azért mesterséges
fészekodúk kihelyezése szükséges.
A foglalkozás megvalósításának előfeltétele, hogy a
tanulók ismerjék a városban élő, gyakoribb madárfajokat. Ezt egy korábbi
foglalkozáson tanulhatták meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
(MME) helyi csoportja segítségével.