9. 1. A természettudományos kompetencia megalapozása
Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó hálózata a kulcskompetenciák meghatározott rendszere.
Mit értünk kulcskompetenciákon?
A Nemzeti alaptanterv (NAT, 2012.)
meghatározása szerint: „Az Európai
Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek
alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió
polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult
változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően
befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási
képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás
folyamatában formálódik.” .”(Magyar
Közlöny. 2012. évi 66. sz. 10652. old.)
Felsoroljuk
azokat a kulcskompetenciákat, amelyek fejlesztésével foglalkozni kell a
kompetenciafejlesztő oktatásban (a felsorolásban kiemeltük azt a kulcskompetenciát,
amelynek fejlesztése alapvető feladatunk a környezet- és természetismeret
tantárgy tanításakor):
1)
Anyanyelvi kommunikáció
2) Természettudományos és technikai
kompetencia
3)
Digitális kompetencia
4)
Szociális és állampolgári kompetencia
5)
Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia
6)
Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség
7)
A hatékony önálló tanulás
Terjedelmi okból
ebben az írásban a természetismeret tantárgyhoz legszorosabban kapcsolódó
kompetencia lényegét és fejlesztési lehetőségét mutatjuk be. Hangsúlyozzuk
azonban, hogy ezek a kompetenciák egymásba fonódnak, tehát mindegyik ismerete
lényeges a tanulók fejlesztéséhez (a NAT is utal erre a kulcskompetenciák
leírásában).
A
természetismeret tantárgyból adódóan a természettudományos és technikai
kompetencia meghatározása fontos számunkra. „A
természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a
rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő
ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet
jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok
várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük
természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk
cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó
alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A
természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a
fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom
feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi
elfogadását.”. .”(Magyar Közlöny. 2012. évi 66. sz. 10654. old.)
Ahhoz, hogy a
természettudományos kompetencia definíciójában megfogalmazott elvárásoknak
megfelelően végezzük fejlesztőmunkánkat; nagyon pontos ismereteket kell
kialakítani a tanulókban a természeti világ működésének alapelveiről, valamint
az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásáról.
Az alapvető
természettudományos ismeretek megalapozása során a következő készségeket,
képességeket kell fejleszteni a tanulókban:
- Szövegértelmező
képesség – értő olvasás
- Helyes
szakkifejezések használatának képessége
- Egyszerű
sémarajzok készítése
- Megfigyelőképesség
- Ábraelemző-képesség
- Feladatmegoldások
készség szinten
- Oksági
összefüggések értelmezésének képessége
- Problémafeltáró
és problémamegoldó képesség
- Kritikai
gondolkodás – ítéletalkotás
- Döntéshozó
képesség
(A 6. fejezetben a tanítási módszerek tárgyalásánál példákat mutattunk be
ezeknek a képességeknek a fejlesztésére.)
Összegzésként
megállapíthatjuk, hogy a természettudományos kompetencia fejlesztése csak akkor
lehet eredményes, ha a tanulók kritikus és kíváncsi attitűddel, az etikai
kérdések iránti érdeklődéssel vesznek részt a tanulási folyamatban. Az
élményeken alapuló tanulási módszerek változatos alkalmazásával érhetjük el a
tanulók érdeklődésének felkeltését és folyamatos fenntartását. A
természettudományos kompetencia birtokában a jövő generáció felnőtt
állampolgárai képesek lesznek a munkájuk és a hétköznapi életük során felmerülő
problémákat kritikusan elemezni, a fenntartható fejlődés feltételeinek
megfelelő döntéseket hozni és olyan tevékenységeket végezni, amelynek lokális
és globális következményeivel is tisztában lesznek. Ezen képességek birtokában
feltételezhetjük, hogy tanítványaink - a saját érdekükben - a környezetet
legkevésbé terhelő tevékenységeket végzik a jövőben.