9. 1. A természettudományos kompetencia megalapozása

Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó hálózata a kulcskompetenciák meghatározott rendszere.

Mit értünk kulcskompetenciákon?

A Nemzeti alaptanterv (NAT, 2012.) meghatározása szerint: „Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik.” .”(Magyar Közlöny. 2012. évi 66. sz. 10652. old.)

Felsoroljuk azokat a kulcskompetenciákat, amelyek fejlesztésével foglalkozni kell a kompetenciafejlesztő oktatásban (a felsorolásban kiemeltük azt a kulcskompetenciát, amelynek fejlesztése alapvető feladatunk a környezet- és természetismeret tantárgy tanításakor):

1)      Anyanyelvi kommunikáció

2)      Természettudományos és technikai kompetencia

3)      Digitális kompetencia

4)      Szociális és állampolgári kompetencia

5)      Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia

6)      Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség

7)      A hatékony önálló tanulás

Terjedelmi okból ebben az írásban a természetismeret tantárgyhoz legszorosabban kapcsolódó kompetencia lényegét és fejlesztési lehetőségét mutatjuk be. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ezek a kompetenciák egymásba fonódnak, tehát mindegyik ismerete lényeges a tanulók fejlesztéséhez (a NAT is utal erre a kulcskompetenciák leírásában).

A természetismeret tantárgyból adódóan a természettudományos és technikai kompetencia meghatározása fontos számunkra. „A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi elfogadását.”. .”(Magyar Közlöny. 2012. évi 66. sz. 10654. old.)

Ahhoz, hogy a természettudományos kompetencia definíciójában megfogalmazott elvárásoknak megfelelően végezzük fejlesztőmunkánkat; nagyon pontos ismereteket kell kialakítani a tanulókban a természeti világ működésének alapelveiről, valamint az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásáról.

Az alapvető természettudományos ismeretek megalapozása során a következő készségeket, képességeket kell fejleszteni a tanulókban:

  1. Szövegértelmező képesség – értő olvasás
  2. Helyes szakkifejezések használatának képessége
  3. Egyszerű sémarajzok készítése
  4. Megfigyelőképesség
  5. Ábraelemző-képesség
  6. Feladatmegoldások készség szinten
  7. Oksági összefüggések értelmezésének képessége
  8. Problémafeltáró és problémamegoldó képesség
  9. Kritikai gondolkodás – ítéletalkotás
  10. Döntéshozó képesség

(A 6. fejezetben a tanítási módszerek tárgyalásánál példákat mutattunk be ezeknek a képességeknek a fejlesztésére.)

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a természettudományos kompetencia fejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha a tanulók kritikus és kíváncsi attitűddel, az etikai kérdések iránti érdeklődéssel vesznek részt a tanulási folyamatban. Az élményeken alapuló tanulási módszerek változatos alkalmazásával érhetjük el a tanulók érdeklődésének felkeltését és folyamatos fenntartását. A természettudományos kompetencia birtokában a jövő generáció felnőtt állampolgárai képesek lesznek a munkájuk és a hétköznapi életük során felmerülő problémákat kritikusan elemezni, a fenntartható fejlődés feltételeinek megfelelő döntéseket hozni és olyan tevékenységeket végezni, amelynek lokális és globális következményeivel is tisztában lesznek. Ezen képességek birtokában feltételezhetjük, hogy tanítványaink - a saját érdekükben - a környezetet legkevésbé terhelő tevékenységeket végzik a jövőben.