4.4. Vezetés és stressz, a megküzdés lehetséges módjai

Amikor a stressz kifejezést használjuk, általában valamilyen kellemetlen feszültségre, hajszoltságra gondolunk, amitől mindenképpen szabadulni szeretnénk. A stressz azonban ennél lényegesen összetettebb jelenség, amibe minden olyan szituáció beletartozik, amely növeli a szervezet izgalmi szintjét, valamilyen alkalmazkodási mechanizmust indít be (Selye, 1978). Az első randevú vagy egy születésnapi meglepetés, vagy valamilyen nyeremény éppúgy stresszkeltőnek (stresszor­nak)  számít, mint egy határidős munka elkészítése, vagy az állásunk elvesztése. A stressznélküliség egyet jelent a halállal. Selye János, a híres magyar származású stresszkutató munkáiban megkülönbözteti egymástól a stresszt, amely nem más, mint a szervezet nem specifikus válasza mindenfajta igénybevételre, és a distresszt, ami alatt a szervezetre káros stresszhatásokat érti (Selye, 1983).

A munkavégzés és a közérzet szempontjából nagy jelentősége van azoknak a helyzeteknek, amelyekben kellemetlen, a szervezetre káros hatásként éljük meg a stresszt. A továbbiakban ezért a stressz fogalmán mindig ezt a negatív élményekkel járó változatot fogjuk érteni.